A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-01 / 48. szám
Erről a helyről gyönyörű kilátás nyílik I a Bajkál-tóra emelkedik a plusz 10 C fok fölé, bizo- I nyara ezért szaladtak kifelé a lányok 1 is a tóból. Ami szép, ami tetszik az embernek, 1 arról önzetlenül tud beszélni. így va- I gyök én a Bajkállal is. Persze mindaz, I amit a Bajkál-tóval kapcsolatban el- | mondtam, ma már csak merő ábránd j lenne, ha őrző szemek, intézetek egész ] sora nem óvná a természetnek ezt a I csodálatos ajándékát. Mert ugye, a ] Bajkál-tó felé is rohannak folyók, sza- ] ladnak patakok, amelyeknek vizébe I előzőleg valami szennyezettség jutha- | tott volna. Igen ám, de itt az üzemek- | bői kiengedett vizet előzőleg minden I szennytől megtisztítják, mert mindenki I tudatában van, hogy enélkül éveken I belül tönkretennék az emberiség leg- | nagyobb és legmélyebb kútját. Elő- I írások tiltják például, hogy kőolajat ] vagy olajtermékeket szállítsanak a tó I vizén. Sorolhatnám még’tovább a pél- I dókat, nem teszem. Csupán még egyet. | Hadd idézzem a limnológiai intézet I egyik tudományos munkatársának sza- I vait, aki beszélgetésünk alkalmával a ] következőket mondotta: „Azt akarjuk, I hogy az unokáink és az őket követő [ generációk is élvezzék mindazt, amit j a természet szépsége, tisztasága nyújt." I A szerző felvételei I MAGA SZÍNÉSZ ? újabbak közül említést érdemel a szovjet-magyar-kolumbiai közös produkcióban készüli Kentaurok, és az Ismeretlen barát című finn film. Ezek forgatása közben Bruno O'Yaból igazi „globe trotter", világvándor lett. Forgattak Peruban, Ecuadorban, Kolumbiában, Kubában, a Szovjetunióban, Magyarországon, Spanyolországban, Finnországban és fekete Afrikában. önkéntelenül is fölmerül a kérdés, hogy van mindehhez ideje, hogy játszszék, forgatókönyveket és dalokat, elbeszéléseket írjon s emellett még „éljen" is? Lehet ezt győzni? Lehet. Ezt talán az a szívósság is magyarázza, ami az észtek sajátja. Legalábbis egy finn közmondás szerint: ha egy tű beleesik a kútba, hívjatok segítségül egy észtet, mert az addig el nem megy, míg meg nem találja a tűt. Bruno O'Ya újabban nemcsak film-, de színpadi szerepeket is játszik. Tavaly a krakkói Régi Színházban, a K. Zanussi rendezte Száll a kakukk a fészkére című darabban ő alakította Bromdent, az indiánt. Ez volt az első színpadi szereplése. A darab óriási visszhangot keltett, amit az is bizonyít, hogy az idén már valamennyi előadásra elkeltek a jegyek. Úgy látszik, Bruno O'Ya továbbra is hű marad a színpadhoz. Ajánlatot kapott a tallinni színháztól, hogy rendezze ott az Odyszszeusz című darabot, de Finnországba is hívják mint színházi rendezőt. Ennek a sokoldalú művésznek, aki valamikor az orvosi egyetemen tanult, vízilabdázott, kosarazott, az a véleménye, hogy a színész nem lehet csak színész. De elsősorban színész kell hogy legyen.-tl-M. Borský felvételei BOCSÁNAT, Igen, az is, de elsősorban az. Ki tudja, hogyan válaszolna erre a kérdésre maga, aki feltette, Bruno O'Ya? A választ azonban bizonyára meg lehet találni legújabb könyvében, ami éppen a fenti címet viseli. Tehát az első bizonyítékkal már szolgáltunk arra nézve, hogy nemcsak színész, hanem író is. Az említett elbeszélésgyűjtemény, Finnországban és Lengyelországban jelent meg. A szerző saját szavai szerint ezek az elbeszélések a színészek kulisszák mögötti együttműködéséről, kölcsönös viszonyáról szólnak. Bruno O’Ya ezenkívül már több tévéfilm-forgatókönyvet is írt. Például tőle származik az Éhgyomorra (ebben a főszerepet is ő játszotta), a mai lengyel valósággal foglalkozó Meghalt a király, éljen a király című darabok forgatókönyvé, a Fair play filmnovella, hogy csak néhányat említsünk. A tudás kútja című játékfilmben pedig hármas „szerepben" is feltűnik: mint szövegkönyíró, rendező és színész. Mindezzel tulajdonképpen a rendezői munkára készült fel céltudatosan ez a sokoldalú művész. Bruno O’Ya elsősorban filmszínész. Legalábbis nálunk így ismerte meg a közönség a Menekülés az arany országából című tévéfilm-sorozatban, amelyben a főszereplőt, Elam Harnish aranyásót személyesítette meg. Egyszer megkérdeztük tőhe, milyen a viszonya a Vörös Elamhoz, aki erős egyéniség a filmben. Hogyan látja ő? Ezt mondta:- Ez a filmsorozat nemcsak történelmileg távolabb álló eseményeket mutat be, banem ez egy mai ember története is. A Vörös Elam sajátságos alak. Szeretném, ha minél közelebb érezné magához a néző, mivel az ember sohasem csak jó vagy csak rossz. Ilyen két ellenpólus nem létezik a valós életben. Legutóbbi találkozásunkkor Bruno O'Ya mesélt a Menekülés az arany országából forgatásáról, s egyszerre csak elővett egy pár szőrmekesztyűt.- Ezt a kesztyűt viselte Elam Harnish. Minden filmből elteszek valami kelléket emlékbe, ami többet jelent számomra minden fényképnél. Egy bizonyos filmre emlékeztetnek ezek. És minden film életemnek egy darabja. Minden ún. „talk show"-ban, amikor eqyetlen művész szórakoztatja a közönséget, filmszerepeimről, a forgatásról is beszélek, s ilyenkor megmutatom ezeket a kellékeket. Bruno O'Ya nemcsak filmezik, ír, de ilyen beszélgető show-kban is fellép. Mégpedig igen gyakran, Az utóbbi években háromszáz ilyen fellépése volt. Tulajdonképpen ún. „one man show" az ilyen, amikor az egyetlen szereplő, a jelen esetben Bruno O'Ya beszél filmjeiről, előad régi és humoros balladákat, saját szövegű dalait énekli. S ha már itt tartunk, meg' kell említenünk, hogy már több hanglemeze jelent meg Finn- és Lengyelországban. Lengyelország a művész második hazája. Bruno O’Ya eredetileg észt származású. Jelenleg a lengyelországi, sziléziai Wroctawban (a volt Boroszlóban) van az állandó lakhelye. Itt ismerkedett meg feleségével, Annával is, már tizenkettedik éve, hogy itt él. Művészi tevékenysége azonban ennél jóval több évre nyúlik vissza. Mennyire is? Huszonhét évre. Ez alatt az idő alatt a világ 15 országában forgatott 57 filmben játszott. A régebbiek közül említsük meg J. Ozerov szovjet rendező filmjét, a Kommunistákat, a Senki sem akart meghalnit (ennek főszerepében nyújtott alakításáért Lenin-díjat kapott), a Vízözön című lengyel történelmi filmet, a Nagy Kázmért, az Elátkozott uvar című sorozatot stb. A leg13