A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-01 / 48. szám

CSIKMÁK IMRE

A János vitéz című daljátékból kölcsönöztem a címet, mert ugye, klasszikusoktól nem szégyen lopni, no meg azért is, mert bármennyit is törtem a fejem, amikor szállodámban a jegyzeteimet rendezgettem, semmi találóbb cím nem jutott az eszembe.

De hogyan is kezdődött?

— Ha ilyen idő lesz, holnap a Bajkál tóban fürdők — mondom Alekszej Alekszejevics Szegolovnak, az irkutszki ifjúsági lap szerkesztőjének, azon a baráti összejövetelen, amelyet érkezésünk tiszteletére rendeztek.

— Igen, csak ne feledd, hogy a tó erősen befolyásolja a környező térség időjárását. Télen ott 7—8 fokkal melegebb van, mint itt, Irkutszkban, nyáron pedig 5—6 fokkal hidegebb.

Mielőtt elindultam szibériai utamra, minden hozzáférhető irodalmat és fényképet átnéztem. Egy felvétel nagyon elevenen él az emlékezetemben. A színes képen három csinos fürdőruhás lány szalad kifelé a Bajkáltóból, előttük pedig magasra csapnak a hullámok.

— Látod ők is kifelé szaladtak, mert bizonyára fáztak - mondja huncutkás mosollyal Alekszej barátom.

Bajkál! Hány, de hány költő megénekelte már, mennyi dalba szőtték bele a nevét, mennyi legenda szól róla. Tudósok, kutatók serege tárja fel titkait. Ottjártamkor éppen japán tengerkutatók népes csoportjával találkoztam. A természet sokszor könyörtelen az emberrel szemben. Küzdelmek árán hajlandó csak megmutatni, hogy mi rejlik benne.

Már több mint egy évszázaddal ezelőtt szinte pontos térkép készült a Bajkál-tóról. Tudjuk azt, hogy területe 31 500 négyzetkilométer, vagyis ötször nagyobb a Balatonnál. A Bajkál-tavat úgy is szokták emlegetni, mint a világ legmélyebb kútját. Hossza 636 kilométer, szélessége helyenként eléri a 79 kilométert, a legnagyobb mélysége pedig 1620 méter.

A legmélyebb kút névre azzal is rászolgált, mert a világ ivóvízkészletének 20 százalékát, a Szovjetunióénak pedig 80 százalékát éppen a Bajkál tó tartalmazza.

Az ivóvíz, bármennyire is állítják a borivók, hogy attól megrozsdásodik a gyomor, évtizedek múlva a legértékesebb italok sorába fog tartozni. A Bajkál-tó vize olyan tiszta, hogy 40 méter mélységig le lehet látni, tehát nyugodtan lehet belőle inni. No azért nem hasaltam le e hatalmas tó partján, hanem jót húztam abból a kancsóból, amelyben a Baijkál-tó hamisítatlan vize volt, a limnológiai intézet bejáratánál.

Mégis mekkora ez a halban, vízi madarakban bővelkedő „kút"? A víz pótlását 336 kisebb-nagyobb folyó biztosítja, ennyi ömlik a tóba. Belőle csak egyetlen folyó vezeti ki a vizet, a hatalmas Angara, mely később a Jenyiszejjel találkozik. Ott álltam Irkutszkban is az Angara partján, de megcsodáltam a tó és a folyó ölelkezését is. Ha a több mint 300 folyó egy napon megszüntetné a Bajkál-tó vízzel való táplálását, az Angarán még akkor is 450 évig folyhatna a víz, amíg a tó kiszáradna.

Említettem már, hogy Szibériában hosszú a tél és rövid a nyár. A Bajkáltó vizét is évente kb. 120 napon át jégpáncél borítja, melynek vastagsága olykor a 30—40 métert is eléri. Itt nem kell aggódniuk a szülőknek, ha gyermekeik korcsolyázni mennek, hogy a jég megroppan alattuk és beszakad. A tó jegén télen traktorokat, személy- és teherautókat látni. így rövidülnek meg a távolságok a tó partján fekvő egyes települések között. Néhol ideiglenesen még vasúti síneket is fektetnek le a jégen, hogy meggyorsítsák a partokon levő hatalmas erdőségekből a faanyag elszállítását. Van belőle elég.

Csupán az irkutszki körzetben mintegy 6 millió köbméter fát termelnek ki évente.

Csodálatos a Bajkál-tó. Persze, amit elmondtam, az csak a felszín. Ott, a mélyben 1200 fajta élőlény él, melyből több mint 700-at sehol másutt a világon nem lehet megtalálni, csupán itt. A tó partján sétálva gyakran eszembe jutott néhány halász barátom, itt biztosan mindnyájan megtalálnák a számításukat. A Bajkál-tóban 36 fajta rák és 120 fajta hal él. ízletesnél ízletesebb halak akadnak itt horogra, kerülnek hálóba.

Elszomorító, hogy hol tartunk mi már itt Európában. A folyók szennyezettsége már lassan olyan fokot ér el, hogy ha még a hal nem is pusztult ki belőlük, de már lassan fogyaszthatatlanná válik.

Be kell vallanom, nem fürödtem meg a tóban, bármennyire is csábított tiszta vize. Ezt a tőlem edzettebb fürdőzők sem merték megtenni. A víz hőmérséklete még a legmelegebb nyárban sem

12