A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-01 / 48. szám

HALLOTTUK

OLVASTUK

LÁTTUK

KIÁLLÍTÁS

Aktualitások 79

Prágában, a FOMA nemzeti vállalat kiállítási csarnokában tárlatot' rendeztek az újságíró-fotósok felvételeiből. Bemutatták az „Aktualitások 79" pályázatra étkezett legsikerültebb alko-. fásokat. Végignézve a felvételeket önkéntelenül is olyanokat kerestem, melyeiket a hazai tájon, Szlovákia déli és keleti részén élő újságíró-fotósok készítettek. Egyet, egyetlen egyet találtam. Tóthpál Gyula „Hazafelé" című felvételét. A Fotósdk Szövetségének akkor soros ügyeletese úgy tájékoztatott, hogy a tárlat anyagát az újságírók szekciója rendezte, s erre az egyetlen egy felvételre vonatkozólag csak ennyit mondott: Talán véletlenül került ide.

Egyébként a tárlat közel ötven felvételét a ČSTK és 24 szerkesztőség munkatársai készítették. Az első díjat Vladimír Žitný (Rudé Právo) „Jélentés a télről" című, öt felvételből álló sorozata kapta. Jozef Kruliš, a ČSTK fotósa kapta a második díjat „Négyesikrek" című felvételéért. A harmadik díjat Jozef Pekárek (Stadion) „így kell játszani" című felvételéért kapta.

Az idei év legjelentősebb aktualitásaira, a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójára, a küzdelmes aratásra, meg arra a tényre, hogy a nemzetközi gyermekévben élünk, csak kevesen figyelték fel. Az előbbi két témára Karol Mevald (ČSTK) egy-egy felvétellel, Emil Karkan és Karol Kučera (Obrana fidu) pedig az utóbbi témára. Egy sorozattal, illetve két felvétellel.

Nem művészfotók sem a díjazottak, sem az említettek, de a tárlat mindegyik felvételéről elmondható: kiváló riportképek. Hozzájuk hasonlót, ha nem is túl gyakran, de azért láthatunk újságjainkban, folyóiratainkban esetenként. Kár, hogy a tárlatra csak véletlenül került az az egyetlen egy.

Hajdú András

HANGLEMEZ

Encores

A Liszt Ferenc Kamarazenekor a múlt évben ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Ez a ma már világszerte ismert kitűnő zenekar 1963-ban alakult mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarazenekara. Az első években mindössze néhány koncertet adtak évente, 1968-tól azonban az Országos Filharmónia rendszeresen foglalkoztatja az együttest és az utóbbi években mintegy száz hangversenyt adnak évente hazai és külföldi közönség előtt. Ausztrália kivételével az összes földrész zeneértő közönsége tapsolt már színvonalas játékuknak. Hongversenykörútjaik során számos vendégművésszel is együttműködtek, így például közös hanglemezfelvételük is készült Maurice Andréval, a trombita világhírű virtuózával, aki a

lemezen négy versenyművet ad elő a Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével. A Hungaroton vállalat „házi együttesként" kezeli e kitűnő kamarazenekart, 1981-ig szóló szerződésük van. Első lemezfelvételük egy Corelli concerto grosso, valamint Farkas Ferenc Piccola dl musica de concerto című 'műve volt, legutolsó pedig az Encores.

Mit is tartalmaz tulajdonképpen az Encores (Ráadások) című nagylemez? A Liszt Ferenc Kamarazenekar hazai és külföldi hangversenyei során megszokottá vált, hogy a közönség a hangverseny végén ráadást követel. Az Encores című lemez tehát azokat a népszerű darabókat tartalmazza, melyeket az együttes hangversenyein ráadásként a leggyakrabban ad elő. Az első femezoldalon megtaláljuk Albinoni Adagio vonósokra és orgonára című művét Sebestyén János orgonaművész közreműködésével, Boccherini Menüettjét az E-dúr vonósötösből, Rossini Moderatóját a C-dúr szonátából, Haydn Andante cantabile (Szerenád)-ját az F-dúr vonósnégyesből és Weiner Róka-táncát az I. Divertimentóból. A második lemezoldal tartalmazza Bach Airjét a III. (D-dúr) szvitből, Mozart Menüettjét a D-dúr divertimentóbóh Csajkovszkij Keringőjét a Vonósszerenádból, Johann Strauss Pizzicatopólkáját és Paganini Moto perpetuóját.

Az Encores bizonyára sok örömet szerez majd a színvonalas kamarazene kedvelőinek, hiszen a Liszt Ferenc Kamarazenekar precíz összjátéka, a tempó röpke hullámzásait egyenletessé tevő fegyelmezett és művészi játéka ékes bizonyítéka annak, hogy ez a 17-tagú együttes Sándor Frigyes művészeti vezető és Rolla János hegedűművész-koncertmester vezetésével ma a világ kamarazenekarainak élvonalához tartozik.

Sági Tóth Tibor

KÖNYV

Diószegi Vilmos — A pogány magyarok hitvilága

István király majd ezer évvel ezelőtt vassal kényszerítette a Kárpátmedencében megtelepedett magyarságra a kereszténységet, amivel ugyan jelentős védelmet biztosított a környező keresztény népék támadása ellen, de egyben megbontott egy viszonylag egységes világképet, ami évezredeken keresztül a magyarság kultikus életét összefogta. Bár a hét törzsből csak kettő (Nyék és Megyer) volt finnugor nyelvű, a többi török eredetű, de a honfoglaló nép (s valószínűleg a kétháromsráz évvéí ezelőtt megtelepedett türk-avarök is) hitében, mitológiájukban hasonlóak voltak, s a környező népektől jelentős mértékben eltérőek. Hogy milyen mély gyökerei vannak még ma is ennek az ezer éve hatalmi eszközökkel pusztulásra ítélt sámánhitnek, s egyáltalán, hogy mely tájakra', milyen rökonoépek'hez vezet el a sámánizmus elemeinek feltalálása a népi díszítőelemekben, balladákban s népmesékben, s gyermekmondókákban, erre elsősorban a néprajz adhat választ. Bár „őstörténetünk e fontos területe dilettánsok kezébe csúszott" s „a néprajzkutatók csupán anyaggyűjtésre és ainyagköZlésre szorítkoztak ezen a területen, az anyag feldolgozását más tudományágak művelőire hagyták" — az utóbbi időben többek között az ismertetett könyv szerzője jóvoltából is, valamint a rokonnépekről szerzett egyre szélesebb

ismeretek révén komoly tudományos munkával tették helyére a kificamított elméleteket.

Diószegi saját kutatásain felül hatalmas irodalmi apparátussal bizonyítja állításait, egyértelműen kimutatva az ősi világkép nyomait napjaink magyar etnikumában és az uráli illetve török rokonnépek körében. A világ egységének képe tükröződik a világfa (életfa) ábrázolásán, ahol az alvilág, a gyökerek közti világ kígyók, békák, gyíkok birodalma. Ezért 'kívánják az alvilág poklába azt, akire kígyát-békát mondanak. Mondáink, meséink világában ez éppúgy megtalálható, mint a világfa kilenc vagy hót ága s az ágak közt a nap és a hold. Ezt már a kora avarkori csonttégeíyeken is felfedezhetjük, s az sem véletlen, hogy Fehér László balladájának átkozódása Sziréntől várj emigyen végződik: „Elátkozom az urakot, mosdóvizek vérré váljon,, nékik a Nap ne szolgáljon, még a Hold is távol járjon". — tehát szálljon a lelkűk az alvilágba, ne fél az egekbe. Ennék a fángik kultikus jóHege volt, a földi mása a sámán,fa, sámánlétra, és később kopjafa alakjában jelenik meg. A sámán avagy a táltos, oki egyedül alkalmas a szellemekkel va'ló érintkezésre, már születésénél fogva elrendeltetett erre a posztra: foggal

vagy hat ujjal születik. Táltossá válását próba előzi meg, amihez hozzátartozik a viasikodás, valamint a sámánfa megmászása. Ezek a varázserővel rendelkező emberek gyógyítottak, jövendöltek, termést sökasítottak. Sorolhatnánk a példákat — nemcsak Diószegi könyvéből — a hétfalusi csángóktól az a'ltáji törökökön, jakutókon, burjátokon, obi ugorokon keresztül egész a szibériai szamojédek (enyec, nyenyec, nganaszan) népcsoportjáig. „A holdas-napos égigérő fa, a kígyók-gyíkok-békák országa, a világfa körüli 'lelkek,. . . a táltosjelölt betegséggel történő kiválasztása, huzamos alvás és testének feldarabolása révén való tudománykapása, az égigérő fa megmászása. . . a táltos kezében lévő egyfenekű csörgős dob, a rovátkás vagy létra alakú „táltosfa" ..." — ez volt a pogány magyarság hitvilága, melyet a gondos néprajzi gyűjtő elemző munkája során viszontláthat, mert nem fogott rajta gyökeréig hatóan sem az idő, sem a keresztényséq ezeréves dogmája.

Molnár László

Lúd és orr

(Fáy András állatmeséi)

Fáy András a múlt század kiváló egyéniségei közé tartozik. Széles körű közéleti és sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtett ki.

Állatmeséinek témáját Fáy a mindennapok valóságából, a társadalmi életből merítette. Hogy az egyes állatok mögött különféle embertípusok lapulnak, azt maga az író is kihangsúlyozta. „Az emberek, goromba név, sőt fejbetörés félelme nélkül igazat szólni nem merészelvén, meséimben állatok játszók a főszerepet." — olvashatjuk az egyik Ajánló levélben.

Fáy meséinek sókak számára van m ondan ivat ójuk. Alapigazság a ik bál

egyaránt okulhat a közember, a hivatalnok, az író stb. A vak és a siket c. mesében pl. a butaság, a valamihez való nem értés palá'stólása lepleződik le; Az okos elefántban az író az ész erejét állítja szembe az erővel, Az ürgében pedig az önteltséget pel'lengérezi ki.

Elmondhatjuk, hogy a mesék a nevelői szándékon túl szórakoztatni is tudnak. Az író észjárása, humora, stílusa gyakran jókedvre, mosolyra deríti az olvasót. A kötetet tehát érdemes volt kiadni. Csáky Károly

Egy parányi, körömnél is kisebb, négyszázezer áramköri elemet tartalmazó elektronikus alkatrésznek köszönhetően sikerült összeállítani a világ legkisebb, gyufásdoboznál alig nagyobb tévékameráját.

Senta Berger, a neves osztrák filmszínésznő a bécsi Burgtheater tagja lett. Nemrég még Olaszországban filmezett, A zöld kabát női főszerepét játszotta.

0 Különleges gépi gereblyét szerkesztettek hegyi legelőknek kövektől való megtisztítására kirgiz szakemberek. A gereblye erős, mozgatható fogait a kövek nagyságának megfelelően lehet beállítani, A gép egyensúlyozó szerkezete még 20 fokos lejtőn is lehetővé teszi a munkát. A találmányt sikerrel próbálták ki a Tyany-Sany hegység középső részének legelőin.

8