A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-27 / 43. szám
A Guatemala déli részén feltárt és La Democracia városka főterén felállított tucatnyi kerek képű, meghatározatlan nemű torzót eleddig csak a turisták csodálták. Nemrégiben azonban kiderült, hogy a négyezer évvel ezelőtt faragott kis figurák köldökének tájéka és halántékq delejes erővel bír. Szakemberek véleménye szerint a mágneses sugárzás az életerőt, a születést és a tudást jelképezi. De hogy a szobrok egykori alkotója honnan ismerhette a mágnesesség titkát, egyelőre rejtély. MICHEL TOURNIER A SZIGET- Itt volt! Itt, ni, látjátok? Trinidadtól keletre, északi szélesség 9 fok és 22 perc. Tévedés kizárva! A részeg a zsírpecsétes, öreg térképet böködte fekete mutatóujjával, s az asztal körül álló halászok és dokkmunkások nevetve hallgatták szenvedélyes bizonykodását. Ismerték jól. Különleges helyzete volt. A helyi folklórhoz tartozott. Meghívtuk egy-két pohárra, mert hallani akartuk habókos, zagyva meséit. Története hősies és egyben szomorú volt, ahogy általában lenni szokott. Negyven évvel ezelőtt odaveszett a tengeren, mint annyian mások. Nevét kőtábláro vésték a templomban, a legénység többi tagjáéval együtt. Azután elfelejtették. De nem annyira, hogy föl ne ismerjék, amikor húsz év múlva egyszer csak megjelent, torzonborz szákóllal és erőszakosan, egy néger társaságában. Bámulatos volt a története, amelyet 'lépten-nyomon mesélgetett. Egymaga élte túl a hajótörést, és egy lakatlan szigetre vetődött. Nem lett volna más társa, mint a kecskék és papagájok, ha nincs ez a néger, akit - mint állította — emberevők hordájától mentett meg. Végül rátalált egy kis angol hajó, de mielőtt hazatért volna, még összeszedett egy kis vagyont ott a Karibszigeteken, ahol mindenfélével kereskedtek. Mindenki örült a hazatérésének. Feleségül vett egy ifjú hajadont, aki a lánya lehetett volna, és a tisztes hétköznapi élet látszólag elfödte azt a madárvijjogásos, dzsungelszagú, érthetetlen szakadékot, amelyet a sors szeszélye hasított a múltjában. Látszólag. Mert valójában néma erjedés bomlasztotta Robinson családi életét. Első áldozata Péntek lett, a néger szolga. Hónapokig kifogástalanul viselkedett, aztán inni kezdett - először titokban, majd egyre nyíltabban. Aztán kínos ügy következett: két megesett leányt vettek fel a Szentlélek Menhelyre, és mind a kettő félvér csecsemőt szült. A két csöppség úgy hasonlított egymásra, mint két tojás. Kellett-e más bizonyíték a kettős bűntényre? Robinson azonban érthetetlen konoksággal védelmezte Pénteket. Miért nem küldte el? Miféle titok — netalán bevallhatatlan titok - fűzte ehhez a Feketéhez? Végül komolyabb összegek tűntek el a szomszédoktól, és mielőtt bárkit is gyanúba fogtak volna, Péntek kereket oldott.- A szamár! - Robinson csak ennyit mondott. — Ha pénzt akart az útra, kérhetett volna tőlem! És meggondolatlanul hozzátette:- Hiszen tudom, hová ment! A meglopott szomszédok erre Robinsonhoz fordultak, hogy adja vissza a pénzüket, vagy mondja meg, hol tartózkodik a tolvaj. Robinson némi vonakodás után fizetett. De attól fogva mind gyakrabban látták a rakparton ténferegni. Betért a kikötői kocsmákba és azt hajtogatta: — Visszament, én tudom. Már ott van a gazfickó! Mert csakugyan mardosó titok fűzte őt Péntekhez, és ez a titok egy zöld foltocska volt, amelyet4 hazatérése után tüstént berajzoltatott a kikötői térképésszel a Karib-tenger kékjébe. Végtére ez a sziget volt a fiatalsága, a kalandja, nagyszerű és magányos kertje! Mire vár itt az esős ég alatt, ebben a vizes városban, kereskedők és nyugdíjasok között? Ifjú felesége, akiben megvoft a szív intelligenciája, elsőnek ismerte föl Robinson furcsa, halálos szomorúságát.- Unatkozol, én látom. Valdd be, hogy visszakívánod!- Én? Megőrültél? Kicsodát? Mit?- Hát a lakatlan szigetedet, hiszen világos! És tudom, mi tart vissza attól, hogy már holnap odautazzál! Tudom jól. Én! Férje erélyesen tiltakozott, de minél hangosabban kiabált, annál jobban tudta az asszony, hogy igaza van. Szívből szerette férjét, és soha semmit nem tudott megtagadni tőle. Meghalt. Robinson nyomban eladta házát, földjét, és elvitorlázott a Karib-szigetekre. Megint teltek az évek. Kezdték elfelejteni. Jószerivel már el is felejtették. De amikor megint visszatért, rögtön látták: még jobban megváltozott, mint első utazása után. Szesztől bűzlő, összetört, megöregedett ember tért vissza egy rozoga hajó segédszakácsaként. Amit elmesélt, általános hahotát fakasztott. Nem-le-het-meg-ta-lál-ni! Hónapokig kereste a szigetét, de hiába. Kimerítette a sok hajózás, körömszakadtáig próbálkozott, kétségbeesett dühvei, ereje fogytáig és utolsó fillérjéig kereste a boldogság és szabadság földjét, de a sziget eltűnt, mintha elnyelte volna a tenger.- Pedig itt volt! - mondta el századszor. aznap este, ujjával a térképére bökve. Akkor egy öreg kormányos otthagyta a cimboráit, odajött, és vállára tette a kezét.- Mondjak neked valamit, Robinson? Most is ott van a szigeted. És meg is találtad!- Megtaláltam? — Robinsonnak elakadt a lélegzete. - De hiszen mondom ...- Megtaláltad! Hússzor is elhajóztál mellette, de nem ismertél rá.- Nem ismertem rá?- Nem, mert a szigeteddel ugyanaz történt, ami veled. Megöregedett a szigeted! Igen. Hiszen tudhatod: a virágból gyümölcs lesz, a palántából fa, a lombos fából halott tuskó. A trópusokon ez nagyon gyorsan megy. És te? Nézz a tükörbe, te bolond! És mondd meg, ő talán rád ismert, a szigeted, amikor elhajóztál mellette? Robinson nem nézett a tükörbe, a tanács fölösleges volt. A körülállók olyan szomorú és vad arcot láttak, hogy a nevetés hirtelen abbamaradt, és a kocsmában néma csönd lett. 9 Szorgalmasan gyakorolják Togliatti városában azokat az autóakrobatika számokat, melyeket majd a moszkvai olimpia közönségének fognak bemutatni. Az első képen egy motorkerékpáros nyolc Lada gépkocsi fölött repül keresztül. A másodikon menet közben cserélik ki a Lada két kerekét. A bélyeg - mint mondják - nemcsak különböző érdeklődést fejez ki, hanem a mindenkori politikai helyzetet is. Érthető hát, hogy az NDK megalapításától kezdve olyan bélyegeket ad ki, melyek hűen tükrözik az ország történetét. Az itt mellékelt kis válogatás - amely természetesen nem lehet teljes - erről ad képet.
