A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-20 / 42. szám

főhető legtöbbet foglalkozom a rám bí­zott mérkőzéssel. Nincs a világon két teljesen egyforma fooimeccs, ezért a bí­rónak isimernie kell a pályára lépő csa­patok valamennyi sajátosságait. A leg­jobb, ha az ember a régebbi mérkőzé­sek-tapasztalataiból indul ki. Sokat tesz az is, hogy mondjuk egy Banská By­strica — Ostrava találkozót, vagy egy Sparta — Slávia örökrangadót fütyü­lök Minden egyes mérkőzésre külön fölkészülök. 0 Nem jelent túlságosan nagy ideg­­feszültséget a játékvezetés? — Judoim, hogy a pályán ezrek, eset­leg tízezrek figyelik minden mozdulato mat. Ezért a játékvezetéshez a sokéves gyakorlat sem elegendő, jócskán kell hozzá önbizalom is. És nyugodt lelki­ismeret, hogy a pályán mindent meg­teszek majd annak érdekében, hogy a mérkőzés folyamatos és színvonalas já­tékot hozzon. A mérkőzés kezdete előtt egy órával kell az öltözőben lennünk, és ott, bemelegítés közben kezd lassan oszlani az idegesség. 0 És mikorra tűnik el teljesen? — Kinél hogyan . . . Nálam általában gkkor, ha a játékosok már levetették a melegítőt és kivezethetem őket a zöld gyepre. Ez a legjobb érzés. 0 Csaknem másfél évtizede játékve­zető már, ebből öt éve az első ligában és csaknem ugyanennyi ideje nemzet­közi szinten is. Ezalatt nem dolgozott ki valamiféle beidegzödött játékvezetői szokásokat? Vagy egy olyan módszert, amellyel lazítani tudna a tétmérkőzések előtti percekben? — Említettem már, hogy nincs két egyforma labdarúgómérkőzés, így aki felelősségteljesen bíráskodik, annak ke­rülnie kell a rutint. Csak olyasmiről ítélkezhetek a pályán, amiről meg va­gyok győződve, mert láttam. Ha a fel­vágás vagy más szabálytalanság a tizen­hatoson belül történt, akkor tizenegy­est 'kell ítélnem, mégha ezzel akár pon­tot is veszítenek a hazaiak. A szellemi lazítás pedig nagyon nehéz dolog. Igaz, előfordul, hogy semmire sem akarok gondolni, csak pihenni. De ez olyasmi, akár a fehér elefánt. . . Arra gondolok, hogy nem gondolok semmire; végülis azon kapom magam, hogy gondolatban a várható játékhelyzeteket elemzem. 0 Az élvonalbeli játékvezetés — idő­ben — eléggé komoly megterhelést je­lent. Miért vállalja 42 évesen? — Már voltam olyan ponton, hogy abbahagyom. Mert az még sohasem fordult elő, hogy felelőtlen kényelem­ből mérkőzést mulasztottam volna. De az viszont számtalanszor megtörtént, hogy moziba, színházba nem mentünk el a családdal, hogy késő estig kellett bennmaradnám a munkahelyemen, hogy nem olvastam el, amit szerettem vol­na. Ám mindez csak pillanatnyi harag volt, mert már másnap újra a tenisz­pályán voltam, nehogy a vasárnapi meccs alatt baj legyen az erőnlétem­mel. A sport, a játékvezetés egyszerűen része az életemnek. 0 A foglalkozása? — A Nyugat-szlovákiai Áramszolgál­tatási Vállalat szervezési és számítás­technikai osztályának vezetője vagyok. Ez a munkakör is teljes odafigyelést igényel. 0 Térjünk vissza a futballhoz; gyak­ran hallani az olyan panaszt, hogy a hazai csapat tizenkét játékossal ját­szott. Mármint tizenkettedikként a bíró is az ő pártjukat fogta ... — Lehetséges, hogy a múltban elő­fordult az ilyesmi. Évekkel ezelőtt, a Dolný Kubín — Podbrezová mérkőzés előtt, engem is meg akartak veszteget­ni. E célból a lakásomon kerestek föl, egészen szép ajánlatokat téve. Avval küldtem haza az érintett csapat futár­ját, hog rajtam igazán nem fog múlni a győzelmük, ám a vereségük sem. Sőt, még a döntetlent is maguknak kell ki­harcolniuk .. . Azóta nem keresett, nem próbálkozott senki, hogy sportszerűtlen ajánlatot tegyen. A játékvezetésért bi­zonyos anyagi jutalom jár, amit a Lab­darúgó Szövetségtől kapunk. Állítom, ha a hazai bajnokságban netán-tán bundagyanús eredmény születik, az nem játékvezetői segédlettel történt! Más­részt viszont azt is be kell látni, hogy eqy futballbíró sem tévedhetetlen, ő is elkövethet hébe-hóba valami hibát. Nos, ha ez a téves döntés a szurkoló kedvenc csapatát sújtja, akkor az illető hirtelen haragjában úgv érzi, hogy az ellenfél térfelén egy játékossal több van. A bíró és a játékosok kölcsönös bizalmának érdekében ezért jó, ha a játékvezető elnézést kér tévedéséért. 0 Milyen érzés tizenegyest ítélni? — Minden helyzetben pontos sza­bályismeret és határozottság kell hozzá. 0 Az árgusszemü közönségen kívül, hivatalból is figyeli valaki a játékvezető teljesítményét? — Minden mérkőzésen a küldőbi­zottság ellenőre osztályozza a futball­bíró teljesítményét, amit aztán a játék­vezetői értekezlet is megtárgyal. Ez a minősítés nagyban befolyásolja azt, hogy egy-egy szezon után ki marad továbbra is élvonalbeli játékvezető. 0 Kérem, jellemezze saját j^.ekve­­zetői stílusát! — A szabályokhoz igazodó, férfiason kemény és gyors játékot szeretem. Az ilyen játékfelfogós támogatására törek­szem és szívesen hagyok előnyszabályt, ha látom, hogy a játékos technikai bravúrral tud felülkerekedni az ellenfél szabálytalanságán. 0 Ha majd évek múltán szögre akasztja a bírói sipot, vajon akkorra is megőriz valamit mostani határozottsá­gából, kiegyensúlyozottságából? — Remélem, hogy igen. Egy sportoló tulajdonképpen épp olyan ember mint más, csupán kevesebb az ideje. Ezért oldja meg az ügyeit gyorsabban és ha­tározottabban; ezért tud uralkodni ma­gán. A labdarúgás is csodálatosan szép játék, ha akarással és lendülettel játsszák. De nemcsak a focival, hanem a versenyszerű sporttal általában vagy a játékvezetéssel is így van ez. Ezért nem lehet hivatás, „csupán" nagyszerű szenvedély. MIKLÓSI PÉTER Fotó; Gyökeres György BESZÉDES BŰNJELEK A rendőrség és a bíróságok bűnügyi krónikáiban nem egyedülálló eset, amikor egy felderítetlen bűncselek­ményben lefoglalt és megőrzött bűnjel évek múlva egy másik bűntény nyo­mozásában kap fontos szerepet... A hazai tévé „rendőrségi negyed­órájában" a minap például az egyik észak-csehországi járás nyomozótisztje emlékeztetett rá, hogy egy néhai bűn­jel vezette nyomra osztályának dolgo­zóit. Tudták, hogy a kerületi ügyészség bűnjelraktára - egy évekkel korábban történt, de akkor holtpontra jutott nyo­mozás kapcsán — egy betonvasból házilag készített szúrószerszámot őriz. Egy, a közelmúltban történt újabb gyilkosság elkövetési módja sok tekin­tetben azonosnak látszott a régebbi­vel. Felkutatták hát a raktár bűnjelhal­mazában a szóban forgó gyilkos szer­számot és ezzel a gyanúsított múltban elkövetett másik bűncselekményére is fényt derítettek. Először a nyomozásban, utána a büntetőeljárásban is döntő bizonyíték a bűnjel, ezért megőrzését, nyilvántar­tását, értékesítését vagy megsemmisí­tését szigorú rendeletek szabályozzák. Természetesen, hazánkban is szabato­san fogalmazott igazságügyi rendelet és a végrehajtására vonatkozó részle­tes utasítás írja elő a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok sorsát. A nyo­mozó hatóságok — a rendőrség, az ügyészség; a vám- és devizaügyekben pedig a pénzügyőrség s a vámhatóság — mindazt lefoglalhatják, ami az ügy­ben tárgyi bizonyíték lehet vagy a tör­vény értelmében elkobozható, esetleg más bűncselekmény tárgyi bizonyíté­kául szolgálhat. A járási vagy kerületi ügyészségek gondjaira bízott bűnjelraktárakat álta­lában sűrű ráccsal, lakatokkal borított ajtók őrzik. Bent aztán megtalálható a rozsdás késtől az utazókofferig, a bicskagyűjteménytől a baltáig, a páncélszekrény feltörésére szolgáló fúrógéptől az álkulcssorozatig a leg­különbözőbb származású és rendelte­tésű tárgyak bő választéka. Mind meg­annyi lefoglalt, elkobzott, további sor­sára váró bűnjel. Ha az embernek módja nyílik be­pillantást nyerni egy ilyen bűnjel­raktárba, valóban meghökkentő dolgo­kat lát. A raktár egyik polcán — külön dobozban — egy kalapács, amivel egy részeg kőműves verte agyon a felesé­gét, mellette papírból készült bohóc­sapka, amit egy garázda bálozó viselt. Lejjebb egy láda jómárkájú konyak, amit először ellopott, aztán megvesz­tegetésre szánt az időközben már vizsgálati fogságba került tettes; aztán kulcsok halmaza, amivel az egyik tol­vaj nyitogatta sorra a lakótelepi laká­sok ajtóit. Talán hangsúlyozni sem kell, hogy a bűnjelek átvételéről és kiadásáról szóló utasítás minden tekintetben jo­gászokra jellemző pontossággal intéz­kedik. A nyomozás lezárásáig a különböző bűnjeleket a pvc-,ozást végző hatóság őrzi. Utána a büntetőeljárásra illeté­kes bíróság, illetve ügyészség bűnjel­raktárának adja át előírásos csomago­lásban a bűnügyre vonatkozó lénye­ges adatokat feltüntető legyekkel együtt. A lefoglalt készpénzt átutalják a bírói letétszámlára, feltüntetve a bűnjelpénzre vonatkozó pontos adato­kat. Előfordul, hogy művészeti, törté­neti, oktatási vagy tudományos értékű tárgyi bizonyítékokat kell lefoglalnia a rendőrségnek. Amennyiben fennáll annak veszélye, hogy ezek a dokumen­tumok a bűnjelraktárakban esetleg megsérülhetnének, úgy mindezt - bíró­sági intézkedés alapján — megfelelő múzeumokban vagy más tudományos munkahelyeken kell elhelyezni. A po­litikai jellegű bűncselekmények tárgyi bizonyítékait a belügyminisztérium veszi megőrzésébe, míg a bűnüldözési okta­tásban felhasználható tárgyak pedig a központi bűnügyi múzeumba kerül­nek. A bűnjelek kezelésére vonatkozó jog­szabály előírja, hogy ezeket a per­döntő bizonyítékokat úgy kell meg­őrizni, hogy azok változatlanul meg­maradjanak, a bűncselekmény esetle­ges nyomai ne tűnjenek el róluk, a bűnjeleket kicserélni ne lehessen és az azonosságuk is könnyen megálla­pítható legyen. A bűnjelraktárak keze­lői ezért mind a vádlottak, mind a bí­rósági hatóságok érdekében azon fá­radoznak, hogy a lefoglalt vagy elkob­zott dolgokat teljes értékben őrizzék meg a visszaadásig vagy a hivatalos értékesítésig. A különböző bűnjelek közül — érthetően — a lőfegyverekre, a robbanószerekre és a mérgekre fo­kozott óvatossági rendszabályok érvé­nyesek. Lőfegyvert töltve őrizni nem szabad. Mérget, kábítószert vagy más méregtartalmú tárgyat tartalmazó edényt le kell pecsételni; míg robba­nóanyagot a bűnjelkezelő nem tárol­hat, azt a rendőrség illetékes szak­embere teszi ártalmatlanná. Érdekes a különböző bűnjelek továb­bi sorsa is. A teljesen értékteleneket — például rozdáš szög, gyilkosság eszkö­zeként szereplő tégla — megsemmisí­tik. Ez óz eljárás is bizottság jelenlé­tében zajlik. Elégetik a különböző ha­misított okmányokat is, míg a sértett fél személyes tulajdonát képező holmit — a büntetőeljárás végleges befejezé­se után — a legközelebbi hozzátarto­zóknak kell kiadni. Ha a jogosult nem jelentkezik a bűnjel átvételére, úgy a bíróság hoz határozatot az érintett bűnjelek további értékesítéséről. A bűnjelraktárakban őrzött tárgyak híven tükrözik a bűnözés „korszelle­mét" s műszaki színvonalát. A primi­tív betörőszerszámokat mindinkább korszerűbb betörőműszerek váltják föl. A klasszikus feszítővas helyett így egyre inkább elektromos kisgép vagy egyéb „ bonyolult szerszám segíti a besurranó tolvajt céljának elérésében. És a bűnö­zésben is megmutatkozik az egyen­jogúság: a „legasszonyibb fegyvert“ - a sodrófát szinte sehol sem őrzik már bűnjel raktáraink. Félretéve azonban a tréfát, a bűn­jelekről olvasva sokak képzeletében gyilkos szerszámok, véres ruhadarabok vagy ágyneműk képe jelenik meg. Természetesen, a bűnjelraktár egy ré­sze valóban ilyen holmikból áll, de a gazdasági bűncselekményekből, csalá­sokból, csempészektől származó nagy értékű áruk is gyakran szerepelnek a kisebb-nagyobb bűnjelraktárakban. Nos, olykor megrendítő drámák, máskor viszont tragikomikus esetek be­szédes tanúit őrzik a bűnjelraktárak. Olyan bűnjeleket, amelyek akkor is vallanak, ha a vádlott tagadja bűnös­ségét. Ilyenkor a bűnjelraktárból elő­kerülő lómpavas és villanyfúró vagy akár egy ellopott hivatali pecsét a ko­ronatanú. 17

Next

/
Thumbnails
Contents