A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-20 / 42. szám
GYORS SEBGYÓGYULÁS - NYALOGATÁSSAL A sebek nyalogotóso elősegíti a gyois sebgyógyulást — állítják legújabb kísérleteik alapján a melbournei gyermekkórház orvosai. Kis bemetszést ejtettek a kísérleti egerek bőrén a hátuk közepén — úgy. hogy maguk a kísérleti állótok ne tudják nyalogatni sebüket Ezután a megsebzett állatokat ketrecekbe helyezték, külön-külön vagy kis csoportokban és kétnaponként mérték o seb nagyságát. Meglepetésre, a társas állatok sebei gyorsabban begyógyultak — ezek az állatok kölcsönösen nyalogatták egymás sebeit. Valami van a nyálban, ami meggyorsítja a sebgyógyulást. A következő lépésben eltávolították a kísérleti állatok egyik csoportjának nyálmirigyeit, hogy sebeik gyógyulását összehasonlíthassák az egészségesekével. Három nyólmirigypárt távolítottak el: a fül mellettit, az állcsont alattit és a nyelv alattit. Az állcsont alatti és a nyelv alatti mirigyek eltávolítása jelentősen lassította a sebgyógyulást, a fül mellettiek eltávolításának azonban nem volt lényeges hatása erre. Még nem tudják, hogy milyen anyag felelős az állcsont alatti és a nyelv alatti nyálmirigyek váladékában a gyorsabb sebgyógyulásért. Ennek a hatóanyagnak az elkülönítése nagy jelentőségű lenne, mert a sebgyógyulás folyamata látszólag azonos valamenynyi emlősállat szervezetében. SZUPERÉRZÉKENY BAKTÉRIUMOK A klinikusokat világszerte aggasztja a penicillin-rezisztens gonokokkusz-törzsek (a gonorrhea kórokozója) felbukkanását hírül adó közlemények szaporodása. Ezt az igen fertőző nemi betegséget eddig o penicillinnel jól féken lehetett tartani, de a rezisztens törzsek elterjedése újabb járványokkal fenyeget. A baktérium tulajdonságainak vizsgálata során két amerikai kutató — a számos rezisztens törzs mellett — szuperérzékeny törzseket is talált. Ez igen nagy feltűnést keltett, mert a természetből még nem sikerült az antibiotikumokra az átlagnál érzékenyebb mikroorganizmusokat kimutatni. A kutatók véleménye szerint a szuperérzékenység tulajdonképpen a rezisztencia egy változata: az ilyen törzsek sokkol gyorsabban szaporodnak, mint az átlagos érzékenységűek, s ezzel élik túl az antibiotikum kezelést. A gonokokkuszok esetében mind az antibiotikum érzéketlenség, mind a szuperérzékenység a sejthórtya megváltozásával kapcsolatos. A klinikusok tehát nemcsak a szokott penicillinadagra nem javuló betegekkel számolhatnak a jövőben, de olyanokkal is, akik ugyan jól reagálnak a kezelésre, viszont maga a betegség sokkal gyorsabban alakul ki náluk. ŐSI KOPONYALÉKELÉSEK Az utóbbi száz év régészeti ásatásai és -néprajzi gyűjtései során a világ minden pontján lékelt (trepanált) koponyákat találtak. A meglelt több ezer lékelt koponya nyomón megindultak az első kutatások. Nyugat-Európában az újkőkorból és a késő vaskorból, Dél-Amerikában a Kolumbusz előtti időkből, Csehszlovákiában többek között a 9. századból (Mikulčice), Magyarország területén a bronzkorból, a kelta és a 10—11. századi temetőkből kerültek elő lékelt koponyák. Ennek az izgalmas kutatási területnek igen komoly szakirodalma van, legutóbb rövid összegezését Keszely István antropológus adta Sírok, csontok, emberek (Budapest 1976. 2. átdolgozott kiadás. 281—297.) című munkájában. Ma a történeti népek koponyalékelésérő! már aránylag sokat tudunk. A ma is élő természeti népeknél végzett néprajzi megfigyelések és embertani kutatások betekintést nyújtottak abba a sebészeti technikába, amellyel már a történeti népek a lékelést végezhették, másrészt az ehhez kapcsolódó gyógyászati és mágikus elképzelésekbe is. A koponyalékelés szokása a mai primitív kultúrájú népeknél még mindig megtalálható. így főleg Óceánia és Afrika egyes részein. Napjainkban például Kenyában a törvénykönyv megengedi minden bennszülöttnek az orvosi gyakorlatot akkor, ha saját közössége megbízik benne és a munka elvégzésére érdemesnek tartja. Halóit okozó műtét esetén viszont a törvény mór szigorúan bünteti ezeket a „törzsi orvosokat". A kutatóknak napjainkban több ilyen műtétet sikerült végignézniük és megfigyelniük. Az operáció megkezdése előtt a páciens — jobb esetben — érzéstelenitőként egy liter pálinkát kapott (másutt különféle kábító hatású füveket alkalmaztak), de olyan eset is előfordult, amikor egyáltalán nem alkalmaztak érzéstelenítést. A beteg önnön gyógyulásába vetett hite elvi-AMIKOR A GLECCSEREK VIRÁGOZNAK A tengerszint feletti magassággal változik, fokozatosan ritkul, szegényedik a magashegységek élővilága. Sokáig még a szakemberek is úgy vélték, hogy elérve az örök hó határát, megszűnik az élet, és átveszi uralmát a gleccserek, jégtakarók kietlennek tartott világa. Már régen felfigyeltek arra, hogy a magashegységek és a sarkvidéki területek hó- és jégmezőinek egyhangú fehérségét helyenként vörös, lila, rózsaszínű foltok tarkítják. A múlt század közepén megszületett a színes hó jelenségének magyarázata. Az elszíneződést mikroszkopikus élőlények milliárdjai, az algák okozzák. A kutatásokban nagy szerepet játszott a magyar Kol Erzsébet is, aki a 30-as években Grönland. a Sziklás-hegység és a Kárpátok növényi mikrovilágát tanulmányozta. Megállapították azt is, hogy a tengerszint feletti magassággal változik a mikro-életközösségek összetétele is. Minél magasabb a hegység, annál kevésbé változatos. Fokozatosan eltűnnek a diatoma-moszatok, o zöldalgák és 5000 m felett az élővilág egyedüli képviselői a kékalgák. Az élet fejlődésének évmilliókig tartó, lassú kémiai reakciói során ezek a legegyszerűbb szervezetek, mint „építőanyagot" használták fel a széndioxidot, a vizet, nitrogént és oxigént szabadítottak fel. A kékalgák legapróbb sejtjei molekuláról molekulára alkották meg bolygónk oxigént tartalmazó légkörét. Maguk a kékalgák viszont megőrizték a földi atmoszféra KONFERENCIA TELEFONON Negyven különböző helyszínről 40 résztvevő társaloghat egymással egyidejűleg a lengyel Teletra Telfa cég különleges konferencia-telefonjával. A készülék segítségével távkonferenciókat lehet szervezni, így az elfoglalt szakemberek megtakaríthatják az időrabló utazgatást az egyik városból a másikba. Ezen a Dunából előkerült koponyán is súlyos koponyaseb látható (a Dunomenti Múzeum gyűjteményéből) seltette vele a legnagyobb fájdalmot is. A fejbőr lefejtése után egészen primitív eszközökkel (késekkel, kopárokkal) lékelte meg a koponyát a törzs nagy gyakorlatú orvosa (a tudomány apóról fiúra szállt, néha tíz évig kellett tanulni a szokmát). Az operációba az emberek egy része természetesen belehalt, de a nagyobb többség túlélte azt. Az operáció után pór napi mozdulatlan fekvés következett. Ez alatt az idő alatt a seben vékony bőrréteg keletkezett, erre aztán fokozatosan különböző kenőcsöket kentek. A gyógyulás során a belső csontréteg fokozatosan összenőtt (régészeti koponyaleleten ez a bizonyítéka ónnak, hogy a beteg túlélte a műtétet), ez azonban mór sokkal vékonyabb lett, mint az eredeti koponyacsont, ezért a fejnek ezt a részét védeni kellett. Erre a célra már a történeti korokban is arany-, ezüst- vagy bronzlemezt használtak, gyakran kókuszdióhéjat. Ilyen védőlemezeket találtak régészeti ásatások során is. Ezek után mindenkiben felmerül a kérdés, miért is végeztek ilyen bonyolult koponyalékeléseket az ősi népek, és miért alkalmazzák még ma is aránylag sok helyen. A válasz ezekre a kérdésekre többszörösen összetett. Az egyes népeknél olyan elgondolás élhetett, hogy a különböző betegségekhez köthető rángatódzást, erős fejfájást a gonosz szellemek idézik elő, s ezeknek a székhelye a fejben van. Tehát ahhoz, hogy a baj elháruljon, a gonosz szellemet ki kell engedni, mégpedig a koponya meglékelésével, megnyitásával. A trepanáció további feltételezett okai a különböző gyógyító jellegű eljárások, így koponyatörés, bezúzás, bevágás esetén (karddal, buzogánnyal, nyíllal — ekkor a koponya törött, zúzott csontjait távolították el), a koponya okút gyulladásaikor, agytumor esetén a nyomás megszüntetésére stb. A honfoglalás korából is sok lékelt koponyg került elő. Ezek egy részéről is feltételezhető a harcban kapott koponyaseb miatti lékelés (például a pestszentlőrinci harcos homlokcsontján látható begyógyult koponyaseb). A koponyalékelések lehetnek mágikus eredetűek is. Szardínia szigetén ma is szokás, hogy valamely epilepsziában elhalt személy fejének öreglyuk-környékéről a halál beállta után kis csontdarabot vágnak ki, azt porrá őrlik és a betegség vélt elhárítására elfogyasztják. A lékelést leggyakrabban a fal- és homlokcsonton végezték, ritkábban a nyakszirten és a halántékon. Előfordulnak többszörös lékelések is. Az említett részeken volt a legnagyobb a biztos túlélés lehetősége. A legnagyobb nyitott koponyarész - amikor túlélték a lékelést — 160 X 125 mm volt. A lékelés leggyakrabban éles szerszámmal történt, üveggel, obszidión pengével, vagy késsel, kaparásos vagy fúrásos eljárással. Természetesen több lékelési formát is ismerünk. A koponyalékeléssel régen valószínűleg csak néhány betegséget ás koponyasebet tudtak gyógyítani. Ma már elmondhatjuk, hogy a koponyalékelés bizonyos vonatkozásaiban a modern agysebészet elődje volt. TRUGLY SÁNDOR A szerző felvétele „oxigén előtti" állapotát. Életműködésükhöz szinte egyáltalán nincs szükségük oxigénre. A kékalgák környezettűrő képessége szinte egyedülálló. Egyaránt megtalálhatók a melegvizes forrásokban, a mélytengerekben, hegyi patakokban, a sarkvidékek jégmezőin, sőt még a hosszú időtartamú űrrepülések alatt is életképesek. A SZÜLŐI FANATIZMUS ÁLDOZATAI Az utóbbi időkben Angliában négy olyan csecsemő került kórházba, akikben a hiányos táplálkozás súlyos tünetei mutatkoztok. A „harmadik világ” rosszul táplált csecsemőihez hasonlítottak, csokhogy nem a nyomor vagy a nemtörődömség miatt táplálták őket ennyire hiányosan, hanem azért, mert a szüleik különféle szektáknok a tagjai, és mereven ragaszkodnak szektájuk étkezési előírásaihoz, azokat alkalmazták a gyermekeikre is. Olyannyira, hogy a négy csecsemő közül háromnak a gyógyításához csak előzetes bírósági ítélet birtokában lehetett hozzálátni! Hasonló gondok adódnak o „Jehova hívei" nevű szekta tagjainak gyermekeinél. Több esetben a szülők magatartása miatt csak bírósági döntés alapján adhattak e gyermekeknek vérátömlesztést. Más szektás szülők meg a védőoltásokat akadályozták. Emiatt egy hollandiai kisvárosban gyermekbénulási járvány tört ki. !•
