A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-20 / 42. szám

GYORS SEBGYÓGYULÁS - NYALOGATÁSSAL A sebek nyalogotóso elősegíti a gyois sebgyógyulást — állítják legújabb kí­sérleteik alapján a melbournei gyer­mekkórház orvosai. Kis bemetszést ej­tettek a kísérleti egerek bőrén a hátuk közepén — úgy. hogy maguk a kísér­leti állótok ne tudják nyalogatni se­büket Ezután a megsebzett állatokat ketrecekbe helyezték, külön-külön vagy kis csoportokban és kétnaponként mér­ték o seb nagyságát. Meglepetésre, a társas állatok sebei gyorsabban begyó­gyultak — ezek az állatok kölcsönösen nyalogatták egymás sebeit. Valami van a nyálban, ami meggyorsítja a sebgyó­gyulást. A következő lépésben eltávolí­tották a kísérleti állatok egyik csoport­jának nyálmirigyeit, hogy sebeik gyó­gyulását összehasonlíthassák az egész­ségesekével. Három nyólmirigypárt tá­volítottak el: a fül mellettit, az állcsont alattit és a nyelv alattit. Az állcsont alatti és a nyelv alatti mirigyek eltávo­lítása jelentősen lassította a sebgyó­gyulást, a fül mellettiek eltávolításá­nak azonban nem volt lényeges hatá­sa erre. Még nem tudják, hogy milyen anyag felelős az állcsont alatti és a nyelv alatti nyálmirigyek váladékában a gyorsabb sebgyógyulásért. Ennek a hatóanyagnak az elkülönítése nagy je­lentőségű lenne, mert a sebgyógyulás folyamata látszólag azonos valameny­­nyi emlősállat szervezetében. SZUPERÉRZÉKENY BAKTÉRIUMOK A klinikusokat világszerte aggasztja a penicillin-rezisztens gonokokkusz-tör­zsek (a gonorrhea kórokozója) felbuk­kanását hírül adó közlemények szapo­rodása. Ezt az igen fertőző nemi be­tegséget eddig o penicillinnel jól fé­ken lehetett tartani, de a rezisztens törzsek elterjedése újabb járványokkal fenyeget. A baktérium tulajdonságai­nak vizsgálata során két amerikai ku­tató — a számos rezisztens törzs mel­lett — szuperérzékeny törzseket is ta­lált. Ez igen nagy feltűnést keltett, mert a természetből még nem sikerült az an­tibiotikumokra az átlagnál érzékenyebb mikroorganizmusokat kimutatni. A kutatók véleménye szerint a szu­perérzékenység tulajdonképpen a re­zisztencia egy változata: az ilyen tör­zsek sokkol gyorsabban szaporodnak, mint az átlagos érzékenységűek, s ez­zel élik túl az antibiotikum kezelést. A gonokokkuszok esetében mind az an­tibiotikum érzéketlenség, mind a szu­perérzékenység a sejthórtya megválto­zásával kapcsolatos. A klinikusok tehát nemcsak a szokott penicillinadagra nem javuló betegekkel számolhatnak a jö­vőben, de olyanokkal is, akik ugyan jól reagálnak a kezelésre, viszont ma­ga a betegség sokkal gyorsabban ala­kul ki náluk. ŐSI KOPONYALÉKELÉSEK Az utóbbi száz év régészeti ásatásai és -néprajzi gyűjtései során a világ minden pontján lékelt (trepanált) ko­ponyákat találtak. A meglelt több ezer lékelt koponya nyomón megindultak az első kutatások. Nyugat-Európában az újkőkorból és a késő vaskorból, Dél-Amerikában a Kolumbusz előtti időkből, Csehszlovákiában többek kö­zött a 9. századból (Mikulčice), Ma­gyarország területén a bronzkorból, a kelta és a 10—11. századi temetőkből kerültek elő lékelt koponyák. Ennek az izgalmas kutatási területnek igen komoly szakirodalma van, legutóbb rövid összegezését Keszely István antro­pológus adta Sírok, csontok, emberek (Budapest 1976. 2. átdolgozott kiadás. 281—297.) című munkájában. Ma a történeti népek koponyaléke­­lésérő! már aránylag sokat tudunk. A ma is élő természeti népeknél vég­zett néprajzi megfigyelések és ember­tani kutatások betekintést nyújtottak abba a sebészeti technikába, amellyel már a történeti népek a lékelést vé­gezhették, másrészt az ehhez kapcso­lódó gyógyászati és mágikus elképze­lésekbe is. A koponyalékelés szokása a mai primitív kultúrájú népeknél még mindig megtalálható. így főleg Óceá­nia és Afrika egyes részein. Napjaink­ban például Kenyában a törvénykönyv megengedi minden bennszülöttnek az orvosi gyakorlatot akkor, ha saját közössége megbízik benne és a munka elvégzésére érdemesnek tartja. Halóit okozó műtét esetén viszont a törvény mór szigorúan bünteti ezeket a „törzsi orvosokat". A kutatóknak napjainkban több ilyen műtétet sikerült végignézniük és meg­figyelniük. Az operáció megkezdése előtt a páciens — jobb esetben — érzéstelenitőként egy liter pálinkát kapott (másutt különféle kábító hatású füveket alkalmaztak), de olyan eset is előfordult, amikor egyáltalán nem alkalmaztak érzéstelenítést. A beteg önnön gyógyulásába vetett hite elvi-AMIKOR A GLECCSEREK VIRÁGOZNAK A tengerszint feletti magassággal vál­tozik, fokozatosan ritkul, szegényedik a magashegységek élővilága. Sokáig még a szakemberek is úgy vélték, hogy elérve az örök hó határát, meg­szűnik az élet, és átveszi uralmát a gleccserek, jégtakarók kietlennek tar­tott világa. Már régen felfigyeltek arra, hogy a magashegységek és a sarkvidéki terü­letek hó- és jégmezőinek egyhangú fehérségét helyenként vörös, lila, rózsa­színű foltok tarkítják. A múlt század közepén megszületett a színes hó je­lenségének magyarázata. Az elszínező­dést mikroszkopikus élőlények milliárd­­jai, az algák okozzák. A kutatásokban nagy szerepet játszott a magyar Kol Erzsébet is, aki a 30-as években Grön­land. a Sziklás-hegység és a Kárpátok növényi mikrovilágát tanulmányozta. Megállapították azt is, hogy a ten­gerszint feletti magassággal változik a mikro-életközösségek összetétele is. Minél magasabb a hegység, annál kevésbé változatos. Fokozatosan eltűn­nek a diatoma-moszatok, o zöldalgák és 5000 m felett az élővilág egyedüli képviselői a kékalgák. Az élet fejlődésének évmilliókig tar­tó, lassú kémiai reakciói során ezek a legegyszerűbb szervezetek, mint „építőanyagot" használták fel a szén­dioxidot, a vizet, nitrogént és oxigént szabadítottak fel. A kékalgák leg­apróbb sejtjei molekuláról molekulára alkották meg bolygónk oxigént tartal­mazó légkörét. Maguk a kékalgák viszont megőrizték a földi atmoszféra KONFERENCIA TELEFONON Negyven különböző helyszínről 40 részt­vevő társaloghat egymással egyidejű­leg a lengyel Teletra Telfa cég külön­leges konferencia-telefonjával. A ké­szülék segítségével távkonferenciókat lehet szervezni, így az elfoglalt szak­emberek megtakaríthatják az időrabló utazgatást az egyik városból a másik­ba. Ezen a Dunából előkerült koponyán is súlyos koponyaseb látható (a Duno­­menti Múzeum gyűjteményéből) seltette vele a legnagyobb fájdalmot is. A fejbőr lefejtése után egészen pri­mitív eszközökkel (késekkel, kopárokkal) lékelte meg a koponyát a törzs nagy gyakorlatú orvosa (a tudomány apó­ról fiúra szállt, néha tíz évig kellett tanulni a szokmát). Az operációba az emberek egy része természetesen bele­halt, de a nagyobb többség túlélte azt. Az operáció után pór napi moz­dulatlan fekvés következett. Ez alatt az idő alatt a seben vékony bőrréteg keletkezett, erre aztán fokozatosan különböző kenőcsöket kentek. A gyó­gyulás során a belső csontréteg foko­zatosan összenőtt (régészeti koponya­leleten ez a bizonyítéka ónnak, hogy a beteg túlélte a műtétet), ez azonban mór sokkal vékonyabb lett, mint az eredeti koponyacsont, ezért a fejnek ezt a részét védeni kellett. Erre a célra már a történeti korokban is arany-, ezüst- vagy bronzlemezt használtak, gyakran kókuszdióhéjat. Ilyen védő­lemezeket találtak régészeti ásatások során is. Ezek után mindenkiben felmerül a kérdés, miért is végeztek ilyen bonyo­lult koponyalékeléseket az ősi népek, és miért alkalmazzák még ma is aránylag sok helyen. A válasz ezekre a kérdésekre többszörösen összetett. Az egyes népeknél olyan elgondolás élhetett, hogy a különböző betegsé­gekhez köthető rángatódzást, erős fej­fájást a gonosz szellemek idézik elő, s ezeknek a székhelye a fejben van. Tehát ahhoz, hogy a baj elháruljon, a gonosz szellemet ki kell engedni, mégpedig a koponya meglékelésével, megnyitásával. A trepanáció további feltételezett okai a különböző gyógyító jellegű eljárások, így koponyatörés, bezúzás, bevágás esetén (karddal, bu­zogánnyal, nyíllal — ekkor a koponya törött, zúzott csontjait távolították el), a koponya okút gyulladásaikor, agytumor esetén a nyomás megszün­tetésére stb. A honfoglalás korából is sok lékelt koponyg került elő. Ezek egy részéről is feltételezhető a harcban kapott koponyaseb miatti lékelés (például a pestszentlőrinci harcos homlokcsontján látható begyógyult koponyaseb). A koponyalékelések lehetnek mági­kus eredetűek is. Szardínia szigetén ma is szokás, hogy valamely epilep­sziában elhalt személy fejének öreg­­lyuk-környékéről a halál beállta után kis csontdarabot vágnak ki, azt porrá őrlik és a betegség vélt elhárítására elfogyasztják. A lékelést leggyakrabban a fal- és homlokcsonton végezték, ritkábban a nyakszirten és a halántékon. Előfordul­nak többszörös lékelések is. Az emlí­tett részeken volt a legnagyobb a biz­tos túlélés lehetősége. A legnagyobb nyitott koponyarész - amikor túlélték a lékelést — 160 X 125 mm volt. A lé­kelés leggyakrabban éles szerszámmal történt, üveggel, obszidión pengével, vagy késsel, kaparásos vagy fúrásos eljárással. Természetesen több lékelési formát is ismerünk. A koponyalékeléssel régen valószínű­leg csak néhány betegséget ás kopo­nyasebet tudtak gyógyítani. Ma már elmondhatjuk, hogy a koponyalékelés bizonyos vonatkozásaiban a modern agysebészet elődje volt. TRUGLY SÁNDOR A szerző felvétele „oxigén előtti" állapotát. Életműködé­sükhöz szinte egyáltalán nincs szüksé­gük oxigénre. A kékalgák környezettűrő képessége szinte egyedülálló. Egyaránt megtalál­hatók a melegvizes forrásokban, a mélytengerekben, hegyi patakokban, a sarkvidékek jégmezőin, sőt még a hosszú időtartamú űrrepülések alatt is életképesek. A SZÜLŐI FANATIZMUS ÁLDOZATAI Az utóbbi időkben Angliában négy olyan csecsemő került kórházba, akik­ben a hiányos táplálkozás súlyos tüne­tei mutatkoztok. A „harmadik világ” rosszul táplált csecsemőihez hasonlí­tottak, csokhogy nem a nyomor vagy a nemtörődömség miatt táplálták őket ennyire hiányosan, hanem azért, mert a szüleik különféle szektáknok a tag­jai, és mereven ragaszkodnak szektá­juk étkezési előírásaihoz, azokat alkal­mazták a gyermekeikre is. Olyannyira, hogy a négy csecsemő közül három­nak a gyógyításához csak előzetes bírósági ítélet birtokában lehetett hozzálátni! Hasonló gondok adódnak o „Jehova hívei" nevű szekta tagjainak gyerme­keinél. Több esetben a szülők maga­tartása miatt csak bírósági döntés alapján adhattak e gyermekeknek vérátömlesztést. Más szektás szülők meg a védőoltásokat akadályozták. Emiatt egy hollandiai kisvárosban gyermekbénulási járvány tört ki. !•

Next

/
Thumbnails
Contents