A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-13 / 41. szám
Magyar szerzők műveit aránylag gyakran kiadták Csehorszógboo. Nemcsak Jókai Mór kedvelt történelmi regényeit, hanem a magyar klasszikusok közül elsősorban Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond műveit, amelyeknek gyűjteményes kiadása a Klasszikusok Könyvtára sorozatban jelent meg. Szeretik Csehországban Ko-KAREL CVEJN: mutatják a szabadságért folytatott harcait o magyarságnak, ennek az Európa közepén élő, kissé egzotikus Bármikor fellapozom Móricz önéletrajzi elemeket tartalmazó, a debreceni gimnáziumban játszódó regényének, a Légy jó mindhaláligrtak lapjait, mely 1920-ban jelent meg s Magyarországon mindig a szerző legkedveltebb művei közé tartozott, körülleng a régi Ausztria—Magyarország gimnáziumai diákéletének légköre, omely Megismerkedett vele, mint olyan szerzővel, aki ezt a könyvét közvetlenül a Magyar Tanácsköztársaság bukása után, a fehérterror legnagyobb tambolása idején írta. A magyarországi kommünnel, bár fenntartásai voltak a proletárdiktatúra keménységével szemben, lelkesen egyetértett és publicisztikatlag támogatta — ezért vasra verve MÓRICZ ZSIGMOND ÉS CSEHORSZÁG rinthy Frigyes humorát, ismerik Illés Endrét s újobbon Örkény Istvánt kedvelték meg, különösen a Macskajáték és a nálunk Egyperces humoreszkek címen közzétett rövidebb lélegzetű írásai révén. A köttök közül már a múlt század óta ismert Petőfi, akinek költeményei mindig újabb és újabb fordításban jelennek meg. továbbá Arany János, aki gyokron gyógyíttatta magát Karlsbodban; a mi generációnk egyik legkedveltebb magyar költője Tóth Árpád, a Tátra, s Ady Endre, a forradalom dalnoka, újobbon pedig Weöres Sándor. akinek költeményeiből nemrég jelent meg egy terjedelmes válogatás cseh nyelven. De természetesen más szerzők müvei is megjelennek fordításban, akiknek nevét hosszú lenne felsorolni. És persze egyike a legkedveltebb és legtöbbet kiadott magyar íróknak Móricz Zsigmond, akinek éppen most ünnepeljük századik születési évfordulóját. Szeretném itt néhány szóval felvázolni, miben látom számunkra Móricz jelentőségét, mi az oka, hogy a cseh olvasó éppen Móricz Zsigmondot kedvelte meg annyira. Könyvei ugyonis fontosak nálunk Magyarország, a demokratikus és forradalmi Mogyarország megismerése szempontjából, ezért is olyan pozitív a cseh olvasó viszonya az íróhoz. Művei tartalmukkal és irányzatukkal közelebb hozzák a cseh olvasóhoz a magyar történelmet, ennek tragikus időszakait, amikor a magyarság a nyugati civilizációt védelmezte a tatár hordák és az oszmán törökök ellen, azt a magyar történelmet, amely sok vonatkozásban annyi hosonló vonást mutat a miénkkel. S ugyoncsok megnemzetnek, feltárva .Európa szivének“ kérdését, mely oly közeli a cseh olvasóhoz, s a közös harc egyes szokaszait, különösen az 1848-as szabadságharcét, s ebben Kossuth szerepét. Emellett természetesen demokratikusan megnyilvánul a szlovákokhoz való pozitív viszony. Nem kell, azt hiszem, külön megemlítenem és részletesen kifejtenem, hogy Móricz mesteri tollal oly érzékenyen meg tudta rojzolni a magyar föld, különösen a hajnali s az éjszakai puszta szépségeit Hogy írásaiban és rojzaibon Móricz mindig nagy súlyt helyezett a nép. o pásztorok s a kétkezi munkások jellemének megfigyelésére, folklórjára és betyár-elemeket felmutató dalaikra, ellentétbe állítva az .úri murival“, az élősködők dzsentri befolyású úri allűrjeivel, omelyek befolyással voltok a hivatalnokok világára. Az Úri muriban, hogy csők egyetlen példát említsek, Móricz felejthetetlenül festi meg a puszta bóját, különösen a gyöngéd leányokba emlékeztető daru hajnali vadászatának leírásával. Felejthetetlenül megkapó az olvasó számára az a mód. ahogy Móricz írásaiban a moga szeretetreméltóságában és különlegességében a magyar nőt megfesti. Az író minden alkalommal magosra becsüli a munkának s a dolgozó embernek, mint minden társadalmi érték alkotójának jelentőségét, omit számos idézettel bizonyíthatnék. Ezen az úton azután előre tudta látni Magyarországnak a fejlődését, Mogyarorszógnak, amely a felszabadulás és a szocialista forrodolom után Európa kertjévé lesz. így az író és forradalmár eszményei elválaszthatatlanul összekapcsolódnak humánus, demokratikus céljaival. még az első Csehszlovák Köztársaságban is érezhető volt. Az a szorgalmas vidéki kisdiák közülünk is bárki lehetett. Akórcsok Nyilas Misit, minket is meghatott Edmondo d'Amicis regényhősének, A szív .firenzei kis írnokának" édesbús története, akárcsak Misi, mi is átéltük a diákélet olykor szomorú kalandjait, az első szerelmet és csalódást. az első találkozást a közösséggel, mely nem mindig volt a legnemesebb. Mintho o mi Fróőa Srámekunk Ezüst szél című regényének kicsengése ismétlődnék itt meg, kissé más síkon. Azért is említem ezt a regényt, mert ez volt Móricz első regénye, omely 1936-ban cseh nyelven megjelent, a nácik áldozatává lett Antonín Straka fordításában, éspedig magának Móricznak az előszavával, a magyar—cseh barátság csodaszép bizonyítékával s a világon minden jóindulatú és békeszerető ember barátságának még szebb bizonyítékával, mert a szerző szavait idézve: „Ebben a könyvben érzem a legvilágosabban oz emberi szolidaritás iránti vágyat." — „Mi az oka, hogy oly nehezen fejlődik az ember? Mi annak az oka, hogy az emberek nem képesek megérteni egymást?" Miért nem tudnak testvéri jobbot nyújtani egymásnak, miért vakok a legfontosabb kérdésekkel szemben, s tűnik fel azután a felnőtt értelmetlen lényként a gyermek lelkében? Hogyan lehetséges, hogy a felnőtt nem érti meg a gyermek kérdő tekintetét? Ugyanezeket o kérdéseket nálunk például Jiíi Wolker, a költő is felvetette. így tehát ez a regény a szerző szerint .kissé önéletrajzi, kissé álmodozás, de különösen a gyermeklélek tragédiája" volt az, amelynek révén a cseh olvasóközönség megismerkedett Móricz Zsigmonddal. csendőrszuronyok között vezették el —, s a legnagyobb büntetéstől való félelem mintha visszatükröződnék Misinek, a kisdiáknak, valamiféle szörnyű vihar áldozatának tragédiájában, mint ahogy az a szerző esetében volt aki okkor szintén .olyan naiv és gyermeki szenvedésen" ment át, melyet akkor másként, mint egy gyermek közvetítésével nem fejezhetett ki, amint azt maga írja. Érdekes példája ez tehát az egyéni élmények kifejezésének s egyszersmind a védelemnek az üldözés súlyos időszakában. Mi, Móricz könyveinek csehszlovákiai barátai, ma. születésének centenáriumán megrendültén idézzük fel, hogy a harmincas években a népeink kulturális közeledésének elősegítésén munkálkodva Csehszlovákiában tett utazásai számos kellemetlenséggel jártak a számára, amikor jobboldali támadások céltáblájává lett a Horthy-Mogyarorszógon. Igen, Móricz Zsigmond egyike mo szocialista összefogásunk, a magyarcsehszlovák barátság kiemelkedő fejezeteinek, a barátságnak, mely a szocializmus építésével mindkét országbon lépésről lépésre erősödik és mélyül. S így, az egyik legkiemelkedőbb magyar humanista író centenáriumára emlékezve, örülünk ennek a mai nagy alkalomnok, a közeledésnek a szocializmus és a béke táborának keretében. xxx Karel Cvejn egyetemi tanár, műfordító előadása a Szabolcs—Szatmár Megyei Móricz Emlékbizottság által ez év júniusában Nyíregyházán megrendezett nemzetközi műfordítói tanácskozáson hangzott el, mely alkalomból az Emlékbizottság Karel Cvejnnek a Móric iemlékplakettet adományozta. Molnár László két verse: A KÖ ÉNEKE VARJAK nem hitted hogy kő vagyok szirtek alatt elhagyott kősivatag kómezó kőkoszorús temető eldobsz vízen pattogok nem hitted lásd kő vagyok álmaimból itt marad egy kőhullású pillanat fekete madárhad károgó rémhírhangok szállnak fölöttem hullnak a hóra buknak a földre bújnak a ködbe fekete gyászhuszárok hóra boruló álmok télbe feledő vágyak jégbe temető szárnyak hess előttem hess felettem hess az ágról rügy fakadj FOTO: KONOZSI 11
