A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-13 / 41. szám
9 Október végéig a bratisiavai Művészet Házán negyven nemzet zászlóját lengeti a szél. E lobogók tarka sokasága jelzi, hogy Szlovákia fővárosában immár hetedszer nyílt meg a gyermek- és ifjúsági könyvek nemzetközi biennáléja — a BIB. Jelentősége messze túlnő Bratislava s az egész ország határain, hiszen e két évente ismétlődő tárlatnak fontos kulturális küldetése van: az egyetlen ilyen fórum a világon! E képzőművészeti világkiállítás szervezője az UNESCO-val együttműködő Csehszlovák Bizottság, a Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődésügyi Minisztériuma és a Szlovák Nemzeti Galéria. Ez utóbbi intézmény keretében működik a BIB titkársága és a Gyermekkönyv-illusztrációk Nemzetközi Kabinetje. Az 1967-es kapunyitás óta már hetedízben csalogatja látogatóit a BIB; ezúttal öt világrészt képviselő 250 művész közel háromezer alkotása tekinthető meg. A Művészet Házának tárlati termeiben újra elvarázsolt lovagok, tündérkisasszonyök, félelmetes sárkányok, manók és állatok, útszéli vándorok, és bohócok, boszorkányok és derék legények várják, hogy a kicsinyek és nagyok tízezreinek képzeletében életre keljenek; hogy örömet és szórakozást nyújtva a szépre és a művészet szeretetére oktassanak. E rangos nemzetközi tárlat küldetéséről és az idei biennálé néhány érdekességéről Anna Urblíkovával, a Gyermekköpyv-iílusztrációk Nemzetközi Kabinetjének vezetőjével, a BIB kiállítási biztosával beszélgettünk.. 0 Gondolom, nemcsak a mai gyermekek, de a felnőttek körében sem ismeretes, hogy miként született e nemzetközi biennálé megrendezésének ötlete? — Mi tagadás, arra az időszakra bizony én is már csak jegyzőkönyvek és idősebb munkatársaim elbeszélése alapján „emlékszem" ... A hatvanas évek legelején több jeles szlovákiai képzőművész, élükön Ľudovít Fulla, Vincent Hložník és Albín Brunovský nemzeti művészekkel, azzal a javaslattal álltak elő, hogy Bratislava legyen egy nemzetközi ifjúsági- és gyermekkönyvtárlat színhelye. Elképzelésük hazánkban is, külföldön is visszhangra talált. Ennek eredményeképpen Szlovákia fővárosa mór 1965-ben egy, a mai biennálék amolyan főpróbájának tekinthető kiállítás házigazdája volt. Ezzel egyidőben tartotta alakuló ülését a jelenlegi BIB akkori előkészítő bizottsága, és 1967 szeptemberében huszonöt ország részvételével megnyílt a gyermekkönyv-illusztrációk első bratisiavai tárlata! A másodikon már harminchárom, a harmadikon pedig harminchét állam képviseltette magát, azóta általában negyven nemzet művészeinek munkái szerepelnek a Művészet Házában. 0 Valószínű, hogy a szerény kezdeményezés pusztán önerőből aligha izmosodhatott volna világkiállítássá?I — A kezdettől fogva az UNESCO is pártolta a BIB gondolatát. Ennek gyakorlati eredményeképpen e világszervezet egyik önálló szerve: az IBBY először védnökséget vállalt a bratisiavai biennálé fölött, majd besorolta rendszeres rendezvényei közé. Az UNESCO mellett a szocialista országok képzőművészeti szövetségei külön is élénken támogatják a gyermekkönyv-illusztróciók bratisiavai tárlatát. Titkárságunk jelenleg már öt világrész kilencven országával áll közvetlen kapcsolatban. 0 Átfogó képet nyújt a BIB arról, hogy egy-egy országban milyen szin-Anna Urblíková vonaluk van az iljúsági könyvillusztrációknak? — Úgy érzem, igen. Elvégre minden nemzet az otthon a legjobbnak vélt munkákat küldi a versenybe. A képzőművészetnek ebben a sajátos ágazatában a BIB így kiváló összehasonlítási alapul szolgál, a fejlődő országok számára pedig bemutatkozási-érvényesülési lehetőséget biztosít. A biennálé hírnevét három hivatalos folyóiratunk is öregbíti: az angol nyehrű Bookbird a szomszédos Ausztriában, a Beiträge zur Kfnderliteratur az NDK-ban és a Gyetszkaja Lityeratúra pedig a Szovjetunióban jelenik meg. Világszerte egyre nagyobb az érdeklődés a bratisiavai ki-Az idei BIB tődíját Klaus Ensikat (NDK) illusztrációi nyerték állítás anyagából rendezett „másodtárlatok" iránt is. A múltban például a Szovjetunióban, Magyarországon, Svájcban, Svédországban, az NDK-ban, Belgiumban s más európai és tengerentúli országokban rendeztünk ilyen kamaratárlatokat. Az idei anyag Bécsbe, onnan pedig a világhírű Ermitázsba vándorol majd. 0 Vajon a szakember milyen szerepet tulajdonít az illusztrációknak a gyerekek esztétikai formálásában és olvasóvá való nevelésében? — Véleményem szerint nincs olyan gyerek, aki ne szeretné a meséket. . . Ezért a helyes olvasási szokásokat lehetőleg tízéves korig kell kialakítani a gyermekekben, ha azt akarjuk, hogy egész életre szólóan olvasó emberekké váljanak. Az illusztrációknak, szerintem, a könyvet forgató gyermekek életében elsősorban személyiségfejlesztő szerepük van, hiszen a kép az emberi kommunikáció egyik ősi eszköze. Egy jó illusztráció segíti a gyermekek beilleszkedését a közösségbe, növeli tevékenységi kedvüket, szárnyalni engedi képzelőerejüket és előmozdítja az önálló gondolkodás, illetve a beszéd fejlődését. Kísérleti vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy a kisebb és nagyobb olvasók többsége az egyszerű és érthető ábrázolási módot, a könnyen áttekinthető kompozíciójú, de modern felfogásban készült illusztrációkat kedveli. A gyermekeknek és a serdülő ifjúságnak szánt könyvek képanyagát ezért a legjobb művészeknek kell készíteniük, hiszen minden egyes ceruzavonás vagy ecsethúzás az írott szöveg alaposabb megértését segíti. 0 Miként értékeli az idei biennálé művészi színvonalát? — Már önmagában az a tény, hogy a tárlat megnyitásától eltelt első hét napon kereken tízezer érdeklődő jött el a Művészet Házába nemcsak az óvodáskorú és felnőtt látogatók csillapíthatatlan kíváncsiságát jelzi, hanem a BIB '79 magas művészi értékét is. Az idei biennálé valóban művészileg érett képzőművészeti alkotásokat tár a látogató elé. Szinte valamennyi rajz megérdemli, hogy az ember hosszan 12
