A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-29 / 39. szám
1 ■- :V' i Sfli- ; \ *’~i: rí’ 1 \ . \ i ' ýí' *V - $ ' » l- 1 1 , y n- Mi is számolunk a kereslet csökkenésének lehetőségével. Hogy ezt elkerüljük, az alapanyag, a kreppvászon, mint olyan, marad, de a színe megváltozik. Az eddig ismert krémszínű helyett már szép fehér és csíkos, valamint ablakkockás változataiból is szabunk ingeket. Bízunk benne, hogy nem maradnak a boltok polcain. Férfiingből bő a választék. Ha fél lépéssel lemaradva is, de követni tudják a divat változásait, nemcsak az anyag, de a szabásminta tekintetében is. Ezentúl kisebb gallérral és keskenyebb kézelővel készülnek az ingek, mert hát ez a divat. Már csak a minőség okoz némi gondot. Nekem ugyanis sikerült kifognom egy selejt inget a boltban. Természetesen csak otthon jöttem rá a hibára, vissza is vittem, ki is cserélték. Az ing visszakerült az üzembe, megállapították, ki és mikor készítette. Nem tudom, megbüntették-e a varrónőt, ha igen, már bánom, hogy reklamáltam. Nem tudom, hány decibeles zajban, beszélgetést meg nem engedő, állandó gépzakatolásban dolgoznak a Zornica munkásnői. Naponta három-négyszáz munkadarabon végzik el ugyanazt a műveletet. Nehéz, idegölő munka. Az altest a tétlenségtől, a karok, a hát a mozgástól zsibbad el. De mint mindennek, ennek a munkának is vannak előnyei. A legtöbb itt dolgozó számára az, hogy helyben van. Nem kell reggel-este utazgatni, ingázni. A környék leányai, aszszonyai itt találnak munkát. Mégis létszámhiánnyal küzd a vállalat. A dolgozók 26 százaléka gyermekgondozási szabadságon van. Hogy visszacsábítsák őket, bölcsődét és óvodát építettek, ahol elhelyezik gyermeküket. Az üzem területén - ez egy további előny - bevásárolhat a munkából hazatérő háziasszony. Tejet, kenyeret, mélyhűtött baromfit helyben kaphat. A dolgozók étkeztetéséről gyorsbüfékkel próbálnak gondoskodni. Vaj, kifli, mákos patkó, őszibarack-kompot, kétféle pástétom, cukorka, keksz, nápolyi, virsli, turistaszalámi, szőlő és zöldpaprika volt ottjártamkor az egyikben a választék.- Segítségére van-e a napi bevásárlásban, hogy itt is kapni néhány alapélelmiszert? - kérdeztem Elena Danišovát, aki az egyik legeredményesebben dolgozó varrónő. Danišné tizenharmadik éve dolgozik már itt.- Én nem itt vásárolok, útban hazafelé több a bolt, nagyobb a választék, és főleg, nem kell olyan darabon cipelni a bevásárlást. Kinek-kinek mások a szempontjai. Ök a gyakran változó szabásmintára, én az egyhangú konfekcióra panaszkodom. Hosszú az út gyártó és vásárló között. Vajon melyik „kanyarban" vész el az a sok szép és változatos holmi, amit a modelltervező szobájában láttam. Volt ott minden, a férfiingeken és női kötényruhákon kívül, amit a boltokban hiába keresek. Óvodás kislányok részére fodros, paszpolozott, különbözőképpen elhelyezett zsebekkel, zsebpatnikkal díszített kötények és félköténykék. Pamutszálas anyagból félujjú ing - százas méret. Változatos nadrág-blúz komplék kisgyermekek és szoknyablúz, szoknya-boleró együttesek kislányok számára. A legújabb divat szerint szabott, egészségünk védelme szempontjából ajánlatos, pamutszálas anyagú női hálóingek. Kötények és kötényruhák számtalan változata. Kenguruzsebes, alul gumiba húzott félujjú s hoszszúujjú gyermek-ingblúzok. Megakadt a szemem rajtuk. Jó tartásuk van, tehát mutat a gyereken, vállbán, mellben, csípőben elég bőre szabták - tehát kényelmes, az anyag minőségét figyelembe véve mosható, praktikus és egészséges viselet. Mindezek láttán már csak egy kérdés foglalkoztatott. Mikor kerül a boltokba? — A szerződéskötéstől számított négy hónapon belül - mondták. Keresni fogom. FISTER MAGDA KONTÁR GYULA felvételei RHODA SCOTT Montrouge-i levelet kézbesít a postás. A feladó: Rhoda Scott, a hazánkban is jól ismert orgonista. Néhány héttel ezelőtt még Japánban és az Egyesült Államokban járt, most párizsi lakásában pihen, hogy erőt gyűjtsön nyugateurópai hangversenykörútjához. Mosolyogva, mezítláb lopta be magát a közönség szívébe. Hogy miért játszik cipő nélkül? Megszokásból. Amikor orgonálni tanult, mindössze egy pár cipője volt. Ha volt. Mert azt is megszokta, hogy hat testvére közül hol az egyik, hol a másik hordta, íratlan szabály volt ugyanis a családjában, hogy „ami az enyém, a tiéd is". Mikor kinek mire volt szüksége. Néger édesapja egy New Yersey-i település papja volt, s bizony nem sok jövedelmet tudott biztosítani családjának. Rhoda taníttatására sem futotta. A lány autodidaktaként sajátította el a zeneelmélet alapjait, a játékot pedig egy templomi orgonán. Kilencéves korában játszott először misén, amikor az orgonista megbetegedett. Édesapja akkor hallani sem akart a „beugrásról", később mégsem maradt más választása, minthogy Rhodót ültesse a drága hangszer mellé. Ettől kezdve egyre többet játszott nyilvánosság előtt, s az összekuporgatott pénzből cipőt és ruhát is vehetett testvéreinek. Még huszadik évét sem töltötte be, de már önálló ember volt. Segédkönyvelőként dolgozott, zeneiskolába járt, közben vasárnaponként továbbra is a templomban orgonáit. Huszonöt éves korában szerezte meg a zenetanári diplomát, és egy új zeneoktatási rendszert is kidolgozott, amely olyan jól sikerült, hogy a manhattani zeneiskolában ma is ezt alkalmazzák. A templomi orgonától egy barátja szólította el. Dzsessz-zenekart alakítottak és könnyű, gyorsan megjegyezhető melódiákat játszottak. Rhoda is ekkor érezte meg a dzsessz varázsát. És még valamit jelentett számára ez a zenei műfaj: szabadságot. A klasszikus zenével azonban igy sem szakított. Beethovent és Bachot szereti leginkább, mert kiválóan beépítheti őket saját stílusába. 1968-ban jött először Európába, s akkor még ő sem gondolta, hogy ez a kirándulás végleges lesz. Mert az volt. Párizsban ugyanis megismerkedett Raoul Saint Yves-vel, aki Rhoda kedvéért lemondott művészi hivatásáról. Hogy mivel tölti szabadidejét? Kodály-módszerrel oktatja a Párizsban élő afrikai négerek egy csoportját, s ha pihenésre vágyik, horgol vagy olvas. Rhoda Scottot öt évvel ezelőtt ismertem meg az esztergomi Kodály-tanfolyamon. G. SZABÓ LÁSZLÓ 13
