A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-01 / 35. szám
TEGYÜK, AMIRE KÉPESEK VAGYUNK Évek óta ismerem Görföl Jenőt. Tudom, hogy huszonnyolc éves, nős, két gyermek apja. Azt is tudom, hogy jókai (Jelka) születésű, Szencen járt gimnáziumban, Herdics János igazgató keze alatt. Ami viszont ismeretlen volt számomra, hogy huszonöt évesen „menyecskének" ment Diószegre (Sládkovičovo), felesége a galántai művelődési otthon dolgozója; érettségi után néhány hónapig az élelmiszeripari vállalat dolgozója, s a chebi, aši katonáskodás után 1974 májusában elszegődik a CSEMADOK galántai járási titkárságának Pásztorához „bojtárnak". Az itt eltöltött idő nagyon jó arra, hogy ismerkedjék a helyi szervezetekkel. Egészen közelről látja, milyen munka folyik a tagság körében. Korábban is volt már elképzelése a kulturális munkáról, hiszen a szülőfalujában az általános iskola kilencedik osztályos tanulójaként már tagja a CSEMADOK-nak. Alapszabályzat-ellenesen, feketén. A vezetőség frissíteni, fiatalítani akart, ennyi az előzmény. Mikor azonban tizennyolcadik életévét betöltötte, a helyi szervezet titkárává választották. Később, a katonaidő letelte után kultúrfelelős lett, gyakran járt Pásztor Ferenchez tanácsért, így vezetett az útja a titkárságra. 1975 februárjában került a CSEMADOK KB szervezési osztályára. Közelebbről is megismerhettem. Első pillanattól jó benyomást keltett. Komolyan vette hivatását. „Fentről" is tudta becsülni azt a munkát, amit „lent" az emberek ellenszolgáltatás nélkül végeznek. A Közép-Szlovákiai kerület CSEMADOK-szervezeteinek gondját bízták rá. Csák István, Rados Pál tanították meg arra, hogy a kultúrmunkásnak mennie kell. Mert az élő kapcsolat rendkívül fontos. Útjai során ismerkedett meg Igó Aladár hanvoi (Chanava) fafaragó népművésszel, Princz Sándorral, a CSEMADOK nagydaróci (Veľké Dravce) helyi szervezet elnökével. Négy évet töltött a szervezési osztályon, s az aránylag rövid idő alatt rengeteg emberrel megismerkedett. Köztük azokkal az írókkal, költőkkel is, akikről már tanult az iskolában. Nagy gondban találom Soáky Jánost, a nyárasdi (Topoľníky) helyi nemzeti bizottság elnökét. Megoldatlan a kérdés, ki lesz a művelődési otthon vezetője? A járási népművelési központ ajánlott egy fiatal tanítónőt, de még eddig nem jelentkezett. Pedig mór elseje van. Ilyen körülmények között nehéz arról beszélni, milyen az együttműködés a CSEMADOK helyi szervezete és a kultúrház között. — Az élet azért nem áll meg — így az elnök —, a művelődési otthon munkáját a -helyi szervezetek vezetőiből és természetesen a kultúrház vezetőjéből álló tanács irányítja. Szolay Antal >s tagja ennek a tanácsnak, mert ő a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke, de a szövetkezetben az összüzemi pártszervezet elnöke is. Az ő személye a biztosíték a kultúrházzal és a szövet-Nemcsak az utazásra nyújtott alkalmat számára a központ, de az állandó önművelésre is. Szakfolyóirat illetve szakkönyv mindig van a táskájában. Persze a találkozási, beszélgetési és tapasztalatszerzési alkalom sem mellékes szempont. Négy termékeny és tapasztalatszerző esztendő és aztán... A bratislavai járásban már huzamosabb idő óta nem volt titkár. Júrenka Béla, a CSEMADOK városi titkára két poszton látta el a teendőket. Ekkor kérdezték meg Görföl Jenőtől, nem lenne-e kedve a járási bizottság titkári teendőinek ellátásához? Hosszan gondolkozott, míg a végleges döntésig eljutott. Nem lakik a járásban, Diószegről jár be, a falvakat viszont ismeri, Szencen járt gimnáziumba, sok osztálytársa él ezekben a községekben. Rájuk biztosan támaszkodhat majd. Meg már a szervezési osztályról is látogatta a járási bizottság elnökségének üléseit. A problémák nem lesznek, nem lehetnek ismeretlenek előtte. 1979. április 22-én beiktatják a titkári funkcióba. Lejjebb költözik a székház második emeletéről. Jurenka Bélához, földszinti szobába. És az élet megy tovább. Munkakörében a különbség csupán annyi, hogy a beiktatás nopkezettel való jó együttműködésre. Nincs is eddig semmi hiba. A kultúra terén bizonyos törés azóta észlelhető, amióta Molnár József, a valamikori kultúrhózvezető, elment a faluból. Azóta senki sem tudja összehozni a férfi és női éneklő csoportot, felbomlott az akkori citerazenekar, csupán a tánccsoport tevékenykedik. De már újra próbálnak a fiatalok, a citerákat pengetik, miután hazakerültek a katonaságtól. Az ifjúsági szervezet is elég jól működik ebben a faluban. Zenekaruk van, bálokat rendeznek. — Én mint idősebb — mondja nevetve Soáky János - a hangos zene miatt nem kívánkozom oda. A CSEMADOK helyi szervezete az ifjúság zenekarával is együttműködik. A tömegszervezetek kihasználják a művelődési otthont. Körülbelül tíz esztendeje épült fel jótól csak a járás hat községének (Szene, Fél - Tomášov, Eberhard - Malinovo, Vők' — Vlky, Mágyarbél — Veľký Bieľ, Zone — Tureň) illetve CSEMADOK-szervezetének munkáját irányítja. Nem csöppent ideális helyzetbe. Gútoron (Hamuliakovo) csak volt helyi szervezet, de megszűnt. Volt Szemeten is, de megszűnt. Volt Újfaluban (Nová Dedinka) is, de már ott sincs. Görföl Jenőtől tudom, hogy Újfaluban szeptemberben újra megalakul a helyi szervezet. Poór Misi — ő mondta nekem így —, az egységes földművesszövetkezet állattenyésztési felelőse együtt érettségizett vele, vállalta az előkészítés nehéz munkáját, s a jó szándékú támogatóst is megkapja a szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság részéről. A kulturális élet feltételeinek kialakítására törekvő hajlandóság mindenképpen örvendetes, hiszen esetleg a magyar iskola újbóli megnyitásához is vezethet. Gútoron viszont, úgy látja, legalább még egy évig várni kell. Míg beheged-nek azok a bizonyos sebek. Szemetre még nem jutott el. Egyelőre nem is tudja, milyen ott a helyzet. Mór mind a hat helyi szervezet vezetőjével tárgyalt, helyszíni szemlét is tartott, vezetőségi gyűléseken is részt vett. Helyzetkép titkárkodásánok első hónapjaiban? Jelenleg 1081 CSEMADOK- tag van a járás hat községében. Az összesítési eredmények változók. A rossz nyilvántartás miatt? Vagy évről évre annyian válnak meg a szövetségtől, ahányon tagjai lesznek? Ennek tüzetesebb vizsgálása folyamatbon van. Talán éppen az élő kapcsolat hiánya vezethet ilyen pontatlanságokhoz. Mindegy. A titok nyomóra kell bukkanni, hiszen a taglétszám állandó növelése a legfontosabb feladatok egyike. Nemrégen egyhetes rendezvénysorozatba kezdtek. Azt vizsgálták, mire képesek a helyi szervezetek. Mind a hat helyen volt valamilyen akció. Kiderült, hogy lehet dolgozni, minden szervezetben lehet valamit kezdeményezni, olyat is, ami addig nem volt. Például Zoncon, 'Magyarbélen népművészeti kiállítást. Ugyanilyen, de más négymillió korona értékű beruházással. Megtérült, megérte? — Megérte — mondja határozottan a helyi nemzeti bizottság elnöke. — Volt már benne? — kérdezi tőlem. — Kevés a helyiség. Mozi és színpad egy teremben. Nagy helyet foglal el a kávéház. De ráfizetéses. A fogyasztási szövetkezet béreli, már a bezárásán gondolkodnak. A helyi nemzeti bizottságnak előnyös, hogy a bérlő évente pontosan kifizeti a bérleti díjat, de nekünk, akik a falu népének kultúrájáról is gondoskodunk, nem mindegy, mire használják a helyiséget. Ha majd ismét mi rendelkezünk vele, cukrászdát nyitunk, mert a fiatalok igénylik a találkozási alkalmat. Azt akarjuk, hogy búcsúkor, szilveszterkor legyen egy termünk, ahol összejöhetünk, szórakozhatunk. Szeretnénk bővíteni a kultúrházat klubhelyijellegű rendezvényt Félben és Vökön, fotókiállítást Szencen. Egy kis mozgás, egy kis akarás, és máris kedvezőbben alakulnak a dolgok. Hosszú idő után végre a Szőttes népművészeti csoport eljutott Szencre. Óriási siker, telt ház! Iró-olvasó találkozók is voltak Zs. Nagy Lajossal, Simkó Tiborral, Varga Imrével és e sorok írójával. A féliek Hétankétot rendeztek. Jól sikerült a táncdalfesztivál is. Szakemberek véleménye szerint szlovákiai méretben is az egyik legszínvonalasabb rendezvény volt a féli. S most a közvetlen megoldásra váró feladatokról. Görföl Jenő még jobb kapcsolat teremtésére törekszik a járási népművelési központtal, a szenei gimnáziummal; népművelési szakbizottság létrehozásán is fáradozik. Chemez László hivatásos népművelési dolgozóra máris számíthat. Az eddiginél is jobban ki akarja használni a szenei városi könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Tervben, elképzelésben nincs hiány. Érdekes gondolata támadt az író—olvasó találkozók jövőbeni szervezését illetően. Rendhagyó irodalmi órákat tartanak majd a helyi szervezetekben. Hogy a találkozó sikerét ne az döntse el, hogy esetleg nincs könyv, nincs kérdező. A jelenlegi forma mintha mór elavult lenne. Amatőr csoportok további alakulásának szorgalmazása is szándékában áll. Az állandósított jelszó: minden helyi szervezet azt tegye, amire képes, amihez a lehetőségei is adottak! Évek óta ismerem Görföl Jenőt. Mikor a központba került, gyakran kaptam tőle kéziratot- is egy-egy falu vagy kisváros kulturális életéről. Ami örvendetesen szembetűnő volt, hogy szépen, tisztán, szabatosan fogalmazta meg a gondolatait. Ez mindenképpen azt az iskolát dicséri, amelyben tanult. Azt a magyartanárt, aki a szabatos, helyes fogalmazásra megtanította. Mert — és ezt itt kell hangsúlyoznom — a magyar iskolának elsősorban magyarul kell megtanítania a gyermekeket. Csak arra épülhet biztosan a többi nyelv. Hogy ez mennyire így van, arra Görföl Jenő is példa! MACS JÓZSEF séggel és konyhával. Előbb azonban még tárgyalnunk kell az épület tervezőjével. Most várjuk ... Eddig a könyvtár a helyi nemzeti bizottság épülete alatti pincében várja olvasóit. Ha viszont sikerül a hozzáépítés, nemcsak a könyvtárnak lesz megfelelő helye, de az olvasóteremnek is. — Mikor hallatott magáról a CSEMADOK helyi szervezete? — A sportegyesület évzáró gyűlésén lépett fel rövid kulturális műsorral a tánccsoport — hangzik a válasz. — S következő szereplésük? — Az ősz folyamán, de télen már biztosan számíthatunk a tánccsoport és a citerazenekar szereplésére. Hallom, szorgalmasan gyakorolnak. Mi eddig is arra ösztönöztük a kultúrház vezetőjét, hogy hozza össze ismét az éneklő csoportokat. Bízom abban, hogy egy talpraesett kultúrház-vezetőnek ez sikerül. Jó hangú nők, férfiak élnek községünkben, egy kis szervezéssel pezsgő kulturális élet teremthető. FISTER MAGDA NÉPMŰVELŐRE VÁRVA 7
