A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-25 / 34. szám
Az Érsekújvári (Nové Zámky-i) Járási Építőipari Vállalatnak 1157 alkalmazottja van — az ipari tanulókon kívül. A vállalat tavaly megkapta a Kiváló munkáért című kitüntetést. Főleg középületeket épít a járás területén. Például szálloda és postaépületeket, műhelycsarnokokat, irodaházakat stb., de lakóházakat is. A területi átszervezés, azaz 1960 óta a termelési kapacitása megháromszorozódott tavaly 43 515 koronáról (ez volt az 1960-as állapot) 126 835 koronára nőtt a vállalat egy főre eső termelékenysége. Az ötödik ötéves terv feladatait teljesítették. A hatodik ötéves terv időszakában a beruházások terén mutatkozik lemaradás. Hatmillió korona keret helyett csak két és fél millió koronát kapott a vállalat. Ez főleg az úgynevezett állóeszközök, gépek stb. fejlesztését fékezi. Mindezt Jakab Lászlótól, a járási építőipari vállalat igazgatóhelyettesétől tudom. Azt is ő mondta el, hogy a vállalat dolgozóinak átlagos keresete 2650 korona havonta. S hogy legjobban a teherszállítók (gépkocsivezetők) keresnek, de ha jól dolgoznak, az építőmunkások is megtalálják a számításukat. Ennek ellenére évente mintmolását (faktúrázását), az építkezések elemzését, a teherszállítás és a nehézgépi berendezések teljesítményét számítják és tárolják. A részadatok feldolgozását a nyitrai számítóközpont végzi. Mielőtt még teljesen belebonyolódnék a dologba, közbeszólok, s arra kérem Boros mérnököt, inkább azt mondja meg, mi a lényege ennek a fene nagy számítástechnikának, hány ember munkáját teszi könnyebbé, vagy hányét helyettesíti, például hány bérelszámolót kellett elbocsájtani a gépek „jóvoltából". Minden laikus ezzel a kérdéssel kezdi — válaszolja a mérnök — holott arról van szó, hogy a számítógépek segítségével a vállalat munkáját pontosabbá, a feladatok megoldását gyorsabbá és megbízhatóbbá tegyük. A számítógépek nem azért készülnek, hogy az embert helyettesítsék, hanem hogy munkáját segítsék. Ezek a számítógépek másodpercek alatt végeznek el olyan számítási feladatokat, melyeken az ember napokon át dolgozhatna. Boros Gyula mérnök, aki a kezdettől irányítja a számítástechnika beve-EMBEREK ES SZÁMÍTÓGEPEK egy száztíz, száznegyven személy hagyja ott a vállalatot, illetve ennyi új dolgozót kell felvenniök. Ennek fő oka, hogy más üzemek (kiemelt építkezések) többet tudnak fizetni s például ha valaki a Hidrostavhoz akar átmenni a (Gabčíkovo—Nagymarosi Vízíerőmű építésére) azt a a törvényes felmondási határidő előtt el kell engedniük. Még az a szerencséje a vállalatnak, hogy évente mintegy ötven ipari tanuló végez náluk, s többségük itt is marad. Ám ezen a téren is akad probléma, nevezetesen, hogy sok fiatal nem folytatja a szakmáját, hanem a katonai szolgálat alatt járművezetői jogosítványt szerez, s ha visszajön már csak teherautósofőrként akar dolgozni, xxx Erre a látogatásra tulajdonképpen Boros Gyula mérnök barátom invitált meg, főleg azzal, hogy kilátásba helyezte: tanulmányozhatom, hogyan használják ki az építőiparban a számítástechnikát, pontosabban a számítógépeket. Hiába mondtam neki, hogy én a számítógépekről csak annyit tudok, hogy vannak, s hogy irtózatos gyorsasággal számítanak ki minden kiszámíthatót. Azt mondta, ne törődjem semmivel, majd ő mindent megmagyaráz. Ugyanis ő az adatfeldolgozó osztály vezetője, tehát e vállalatnál a számítógépek istápolója, atyamestere. Most hát itt állok egy sereg kattogó számítógép között, fehérköpenyes nők vesznek körül, igyekszem nagyon okos ábrázatot vágni, nehogy észrevegyék rajtam, hogy most látok először ilyen furcsa gépeket. Azaz hogy nem is furcsák, mert ha valaki azt mondta volna nekem, hogy ezek a villanyírógépek legújabb típusai, bizonyára elhittem volna neki. De most már nem lehetne átejteni, mert Boros barátom jóvoltából tudom, hogy ezek számítógépek. Most már csak az a kérdés, mit számítanak velük. A vállalatban 1967-ben kezdték meg a számítástechnikai rendszer fejlesztését. Együttműködve a Trenčíni Építőipari Kutatóintézettel, valamint a Nyitrai Számítástechnikai Vállalattal jelenleg az adatfeldolgozó osztályon a következő számítógépek találhatók egyebek között: négy darab ASCOTA 1343 típusú szalaglyukasztó, egy Consul 261 automata számítógép, egy T 100-as típusú berendezés, egy DARO 1720 és egy DARO 1750 típusú automata számítógép, ez utóbbi mágneses adattároló kártyákkal. A fenti gépekkel anyagkönyvelést, a teljesimények elszázetését a vállaltban, tagja annak az'"országos szakbizottságnak, amely a számítástechnika alkalmazását szorgalmazza és irányítja a helyi építészetben. Tehát alapos áttekintése van a dolgokról, néha az az érzésem, hogy az ő fejében is komputer működik.- Az a legnagyobb baj — mondja —, hogy a költségvetésünk nem teszi lehetővé egy A 100-as számítógép megvásárlását, amivel tulajdonképpen a nyitrai számítóközpont munkáját magunk végezhetnénk el, így egyelőre nem valósíthatjuk meg az adatfeldolgozás integrált vállalati rendszerét. Természetesen ami késik, nem múlik, a számítógépek az élet minden területén, így az építőiparban is helyet követelnek maguknak, s mivel mi sem akarunk a fejlődés mögött kullogni, előbb-utóbb megteremtjük a teljes adatfeldolgozó rendszer kiépítésének anyagi feltételeit. ZS. NAGY LAJOS 1. Boros Gyula mérnök 2. Helena Timková a legújabb számítógép mellett 3. Márky Mária, a számítóközpont vezetője 4. Jakab László igazgatóhelyettes Fényképezte Prandl Sándor 4
