A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-27 / 4. szám
A kuruc szabadságmozgalom elfojtása után a bécsi kamarilla a kurucoknak még az emlékét is ki akarta söpörni az országból. A múltat értő emberek azonban megőrizték a szabadságharc történetét, s a függetlenség és a társadalmi haladás egységében adták tovább. Jelentőségét már a felvilágosodás korában felismerték. Azok, akik manapság a kutatómunka részeredményeit is fontosnak tekintik, tájainkon már hiába faggatnák a falusi embereket. Tőlük csak a hajdani harcok és események egyegy epizódjáról hallhatnának régóta ismert tényeket. Runya (Rumince) gömöri községben például még él Visnyay kuruc kapitány históriája, akit a falu közelében öltek meg a lesben álló labancok, miközben éjnek idején a hadikincstár pénzét mentette embereivel. A kuruc tárogató körüli homály a „Fólia archaelogica” közleményei és Biga József, a fúvóshangszerek hírneves mestere jóvoltából oszlott szét. 1853-ban a „Délibáb” című folyóiratban Fáy István vetette fel elsőként a tárogató problémáját. Megírta, hogy a tárogatót a kuruckor legjellegzetesebb hangszerének kell tekinteni, s fel kell kutatni a még meglevőket. Egy Virág Lajos nevű polgár rövidesen hírt adott a tárogatójáról, s a hangszert a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Közölte, hogy kezelője már meghalt, de amikor még élt — 1815 táján — egy jászkun kapitány beiktatásakor megszólaltatta a tárogatót. Nyitráról is közölték, hogy a hangszer ott is „feltalálható még”, apjától örökölte egy helybeli polgár. Erről a darabról hamarosan kiderült, hogy csupán másolat. Fáy István szorgalmazni kezdte, hogy a Virág-féle tárogató zenekarok szólaltassák meg. Egy budai mester három változatban gyártotta a hangszert, de a kísérlet elhibázottnak bizonyult, mert a színház muzsikusai nem a tárogatótípust vették mintául a múzeumban, hanem az angol kürtöt, melynek alakja hasonlított a tárogatóéhoz. A „tévesen” elkészített hangszert koncerten is bemutatták, de csalódást okozott. E restaurálási buzgalomnak a végét jelentette az egy, W. J. Schunda által konstruált klarinétszerű hangszer, mely napjainkig mint „tárogató” él a köztudatban, holott semmi köze sincs az eredeti kuruc tárogatókhoz. Mégis népszerűvé vált, mert a RÉGI HANGSZEREK SORSA Párját ritkító felfedezés Gömörben Töröksípok hiteles másolatai. A jobb ^ szélső: rimaszombati típus. századforduló körül édes-bús hangjával ki tudta fejezni a „hősi múlt”ról alkotott romantikus elképzeléseket, s a korszak igényeit. (A „Krasznahorka büszke vára” sem kuruc ének, hanem századunk elején szerzett műdal). A hamis szemlélet és a Schunda-féle kreáció hosszú évtizedeken át elfödte a valódi típus lényegét. Az igazi tárogatók — melyekből hat darabot sikerült fellelni — a múzeumok polcain kallódtak, Virág Lajos ajándéka már nem volt köztük, mert időközben kiviláglott, hogy az is másolat. Megállapították, hogy az első valóban eredeti és hiteles kuruc tárogatót Beliczay Miklós küldte be a múzeumnak Kiskunszentmiklósról. E típust azóta Beliczay-féle tárogatónak is nevezik, mivel a hat közül ez a példány a legsajátságosabb. A tárogató régi eredetű hangszer, már a XII. században ismerték, ősi típusa Ázsiában, az iráni fennsíkon alakult ki, ahonnan a XIII. században jutott Európába. Ázsiai, afrikai, és európai elterjedése valószínűleg a mohamedánokkal függ össze, s ezért nevezik sokszor töröksípnak, illetve arabsípnak. A XVI. és XVII. században a magyar tábori és udvari zenében töröksíp néven használták. Egykorú rajzok bizonyítják, hogy a „tárogató” és a „töröksíp” elnevezés azonos hangszert jelöl. A magyaroknál a hangszeres zenének és vele a tárogatónak a XVII. század volt a virágkora. A művészi kedvtelés a háborúk elől a városokba és udvarházakba szorult. Feljegyzések tanúsítják, hogy a tárogatót (töröksípot) nemcsak tábori hangszerként, hanem az élet számos más területén (vigalmak, vendégségek, temetések, stb.) is használták. Thököly Imre naplója katonai temetéssel kapcsolatosan említi. A Rákóczi-mozgalomnak szinte jelképévé vált a tárogató. A csaták során a harci zászlóénál is fontosabb volt a szerepe. A kuruc lovasok tárogatójának érdes, riasztó hangjától az ellenség valósággal pánikba esett. A harcosok gyakran maguk csinálták a táborban, de mesterekkel is készítették. A szabadságharc bukása után a bécsi udvar megtiltotta a hangszer használatát, sőt elrendelte a tárogatók elégetését, megsemmisítését. Ez lehet az oka annak, hogy jelenleg a Magyar Népköztársaságban mindössze négy eredeti tárogató (töröksíp) van, fővárosi és vidéki múzeumokban. Nem csoda hát, hogy néhány évvel ezelőtt kulturális szenzációként hatott az a felfedezés, hogy a rimaszombati múzeumban két eredeti tárogató lappang. E két hangszerről mindenki (a múzeum munkaközössége is) azt hitte, hogy a törökök hagyták itt őket, akiknek várkastélyuk volt a város határában. A nevük (töröksíp) is erre utalt. A tárogató eszünkbe sem ötlött, hiszen e néven csak a Schunda-féle billentyűs hangszert ismertük. A sors furcsa játéka, hogy Bige József véletlenül tudomást szerzett a rimaszombati sípokról. Levelet írt a múzeum igazgatóságának, majd izgalomtól felajzottan sietett Gömör „fővárosába”, hogy a két hangszert megtekintse. Napokig tüzetesen vizsgálta a sípok formáját, méreteit, toldalékait, kónikus tulajdonságait, gondosan lerajzolta őket, s minden kétséget kizáróan megállapította: a megrongálódott s megszólaltatására alkalmatlan hangszerek eredeti töröksípok, azaz kuruc tárogatók. Hazatérve örömmel számolt be hivatalos megbízóinak az eredményről, s azok azonnal felkérték, készítse el a rimaszombati sípok pontos és megszólaltatható másolatait. A szakembereket igencsak lázba hozta a hír, mely szerint a megmaradt tárogatók száma kettővel gyarapodott. Ezek után úgy vélik, hogy Szlovákiában és Erdélyben — ahol a császári tilalom nem volt túl szigorú — még több ilyen tárogató is lappanghat. S örülnének, ha tulajdonosaik jelentkeznének az illetékes helyeken. Lám, nemcsak a könyveknek, hanem a tárogatóknak is megvan a maguk sorsa. Bige József azóta elkészítette a hiteles másolatokat, s Rimaszombatban remek előadást tartott a régi fúvóshangszerekről, a töröksípok történetéről, s a rimaszombati példányokról. A múzeum dolgozóit, az iskolák ének- és zeneszakos pedagógusait, a zeneiskola tanárait lenyűgözte a hangszerek bemutatása és megszólaltatása. S velük együtt a kultúra iránt fogékony közönség is büszkén vette tudomásul, hogy szegényebbek lettünk ugyan egy illúzióval (a Schunda-féle kreáció „leleplezése” folytán), ám ugyanakkor a város hagyománykincse nagy értékű relikviákkal gazdagodott. A hivatalosan jóváhagyott másolatok közül Bige József kettőt Gömörben hagyott. Jó lenne, ha e sípok arra is ráeszméltetnék a hozzáértőket, hogy a régi hangszereket nem elég múzeumok és néprajzi szobák vitrinjeiben tetszhalottként őrizni. Megszólaltatásukkal a társadalmi haladás múltból jövőbe húzódó élő folyamatát szolgálhatjuk. VERES JÁNOS HARMINC ÉV A NÉPMŰVELÉS SZOLGÁLATÁBAN A CSEMADOK MEGALAKULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJÁRA MEGHIRDETETT KÉPES VERSENY Országos szervezet nincs, nem létezhet helyi szervezetek nélkül. A CSEMADOK alakuló közgyűlésének megtartása után a szövetség központi, kerületi, járási tisztségviselői sorra megalakították a helyi szervezeteket. Az alakuló közgyűlésen jóváhagyott alapszabályzat szerint jártak el és minden olyan városban, községben életre hívtak szervezetet, ahol legkevesebb húszán jelentkeztek tagnak. Ahol viszont csak több községből verbuválódott húsz tag, ott közös helyi szervezetet glakíthattak. A magyar dolgozók felismerték, hogy a CSEMADOK az ő kulturális igényeik kielégítésére hivatott, s tömegesen léptek be a szövetségbe. A CSEMADOK központi titkárságára innen is, onnan is helyi szervezetek megalakulását jelezték. Az újdonsült CSEMADOK- tagok megismerkedtek a szövetség alapszabályzatával, az országos szervezet célkitűzéseivel, küldetésével, a tagság jogaival és kötelességeivel. Es bámulatos lelkesedéssel, akarással láttak munkához, a szocialista magyar kultúra terjesztéséhez és felvirágoztatásához. KÉRDÉSEK: t. Hány helyi szervezete volt a CSEMADOK-nak 1949-ben? {10-17 vagy 30) 2. A CSEMADOK alapszabályzata, illetve annak kivonata megtalálható a tagsági igazolványban. Miben szabja meg a CSEMADOK küldetését, a tagok jogait és kötelességeit? 4. 3® VERSENYSZELVÉNY CSEMADOK 15
