A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-27 / 4. szám
HALLOTTUK LVASTUK I ArriJK FILM Kondor Ábrisról Javában tart a második vHágháború, s a kis szabolcsi faluba jóformán még a híre sem jut el. Az emberek mégis megérzik a veszélyt. Egyesek a behívótól félnek, mások a nyomorúságtól. A faluban nem maradhatnak. Hová menjenek hát? Tízen úgy döntenek: elszegődnek Németországba, s beállnak napszámosnak egy urasági birtokon. Tulajdonképpen azt sem tudják, milyen munka vár rájuk ... De nem is érdekli őket. Számukra egy a fontos: az örökös rettegés elkerülése és a jó bér. Fábri Zoltán Magyarok című filmje hőseinek életrekeltői közül nehéz lenne kiválasztani a legjobbakat. Koncz Gábortól Solti Bertalanig mindegyikük nagyban hozzájárult a film sikeréhez. Hogy miért éppen O. Szabó,István alakításáról írok? Kondor Ábrisa miatt. A tisztalelkű parasztfiú nincs jelen a film első kockáin. Csak beszélnek róla. Apja, aki kikönyörgi Fábián Andrásnál, hogy a fiát is vigyék magukkal; a férfiak, akik aggódnak a beteges fiúért; a nők, akik ígérik, gondját viselik majd. Aztán az „ígéret földjén" feltűnik Ábris is. Agyonmosott fehér ingben, fekete téli kabátban, csizmában — ahogy a többiek. Szeme egyszerre boldogságot és félelmet tükröz. Boldog, mert dolgozhat, fél, mert tüdőbaja bármikor ágynak döntheti. Elmúlik a tél, a tavasz, perzsel a nyári nap, Kondor 2bris egészen jól bírja a munkát. A majorban éppúgy, mint a földbirtokon. Ha belázasodik, anyagi szeretettel törődnek vele az aszszonyok; ha elgyengül, napfénnyel gyógyítja magát, s behunyt szemmel hallgatja a német gazda házából kiszűrődő zenét. Egy hétvégén kirándulni mennek a napszámosok. A tenger mindegyiküket elkápráztatja. Ábris fürödni akar. Feltűri nadrágját, s a hideg köveken mezítláb rohan a vízbe. Társai alig tudják megfékezni őt. . . Majd váratlanul szakadni kezd az eső, és az emberek ott állnak ázva-fázva a hideg északi szélben. Ábris ágynak esik. Lázálmaiban könnyűnek és frissnek érzi magát. A valóságban mozdulni sem bír... láthatóan küszködik a halállal. Másnap aztán megadja magát. Kondor Abris a filmvásznon meghal. Emlékezetemben hosszú ideig élni fog. O. Szabó István színészi játéka tartja majd életben. Kérdő tekintete, láztól hangos kiáltása, arcának beteges rezdülése, ízes beszéde. G. Szobó László KÖNYV Bakonyi népdalok A szerző Békefi Antal a felszabadulás óta gyűjti a Bakony-vidék népzenei hagyományait. Kétszóztíz dalt, a bakonyi magyar őslakosság népdalait adja közre e kötetben. A könnyebb áttekintés, az élettel való közvetlen kapcsolat s a gyakorlati használhatóság érdekében a kiadvány tematikuson, az emberi életpálya fő állomásai szerint tagolódik. A közölt népdalok az ember sorsát követik a bölcsőtől a boldog ifjúságon, a gondokat és munkát hozó felnőttkoron át a sokszor tragédiákba torkolló, kiszámíthatatlan életút sötét berkeibe — a balladák világába. Az első fejezet „Szállj elő, zöld ág" címmel gyermekdalokat, kiolvasókat és gyermekjátékokat tartalmaz. A további három fejezetben kaptak helyet a kesergő szerelem, s a boldog szerelem témakörének dalai, a lakodalmas dalok, vőfélyesek és kurjantósok. Dudanótákkal, régi táncdallamokkal, munkadalokkal, katonadalokkal, pásztor- és betyárdalokkal folytatódik Bakony vidék népzenéjének ismertetése. Vóndordudásokat, a béresélet keserveit, az idegenben való katonáskodás, az otthon hagyott szeretők utáni vágyakat elevenítik fel a dalok. A pásztordalok és betyárdalok fejezetében közölt balladás dalokon és balladákon kívül a „Borzavári temetőben" című fejezetben is balladákat találunk, ezek a klasszikus balladák csoportjába tartoznak. A hangnemileg és hangtanilag összetartozó dalok úgy illesztődnek egymáshoz, hogy a népdalkörök és daloló csoportok számára élvezetes dalcsokrokat képeznek. A kötetet tanulmány vezeti be, s a táj gazdag fafaragóművészetéről, kézimunkáiról, agyagművességéről készült színes és fekete-fehér fényképek díszítik. A gyermekjátékok leírását térformarajzok teszik szemléletesebbé. A Bakonyban évszázadok óta együttélő nemzetiségek zenéjének egymásra hatását is vizsgálja a szerző. Gyűjtése kiterjedt az ott élő szlovákság, németség és bakonyi cigányság népdalaira, melyeket egy következő daloskönyvben szeretne publikálni. A kötet a Veszprém Megyei Tanács művelődésügyi osztálya gondozásában jelent meg. (Huszár) TELEVÍZIÓ A házigazda: Tamkó Sirató Károly Meggondolkodtató, tanulságok levonására késztető portréfilmet vetített december 18-ón a Magyar Televízió. Kicsoda s ki volt Tamkó Sirató Károly, az est házigazdája? Hosszú évek, évtizedek csöndje után ma már a szélesebb olvasóközönség körében is kezd ismertté (újra ismertté?) válni a költő neve. „Szil, szól, szalmaszál, merre jár a Pál? . . . eck, becki, tengerecki, vengerecki, Tengereczki Pál" — fújja mindkét (négy s hatéves) lányom, ahogy az egész magyarul olvasó gyerekhadsereg. Veöres Sándor (egy másik valaha elátkozott avantgardista!) után alighanem Tamkó ma a legnépszerűbb magyar gyerekvers-költő. S micsoda megdöbbentő felfedezés lehetett a széles tévéközönség számára az immár irodalomtörténeti tény: Tamkó Sirató Károly, ez a ma hetvenhárom esztendős, fiatalos-mosolyú ember, egyike századunk nagy avantgardistáinak. A Dimenzionista Kiáltványt, melyet ő szerkesztett Párizsban negyvenkét évvel ezelőtt, századunk művészetének olyan nagyságai írták alá, mint Kandinszky, Arp, Picabia, Duchamp, Delaunay, Nicholson, Colder, Huidobro, Moholy Nagy László. Aki jártas a modern művészetben, tudja, mit jelent e névsor. Mi történt itt, kapja föl a fejét, a nem szükségszerűen rossz szándékú, ám tájékozatlan olvasó-néző? Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen európai nagyságrendű alkotót, évtizedekre el lehetett süllyeszteni? Aligha egyedül tettük föl e kérdést e nagyszerű műsor láttán? S kérdezhetünk tovább: Tamkó Sirató Károly mellett mikor kerül méltó helyére a magyar irodalomtörténetben Kassák Lajos, Palasovszky Ödön, Barta Sándor, Szentkuthy Miklós, vagy a mi „szegény csodaváró" Forbáth Imrénk? Egy egész elsüllyedt Atlantisz. Az idő mindent a helyére rak. Igen, már aki győzi szusszal, hogy kivárja az idők végét. Mint Tamkó Sirató Károly, születés szerint József Attila évtársa, aki meghalni jött haza évtizedekkel ezelőtt Párizsból, legalább ötféle halálos betegséggel, akit még Pestről is tovább küldtek, vidékre, meghalni, s aki végülis, mi mást tehetvén, jógatanárként maga lett önnönmagának az orvosa s várta ki az idők végét, költészetének reneszánszát. Meggondolkodtató, tanulságok levonására késztető este volt. Sok ilyet várunk a tévétől, a krimik, a táncrévük s az olcsó szórakoztató műsorok mellett. Cselényi László HANGLEMEZ Marathon 1963-ban alakult a legrégibb, ma is működő csehszlovák beatzenekar, az Olympic, melynek nemrég jelent meg az új nagylemeze Marathon címmel. Az együttes vezetője és dalai többségének szerzője a ma már rockveteránnak számító Petr landa. Míg az Olympic koncertjeit nem éppen kifogástalan hangminőség jellemzi, addig a stúdióbeli körülmények közt valóban jó lemezeket készítenek. Ez a jó minőség és átgondolt zene jellemzi az új nagylemezt is. Ennek ellenére egy-két számot mintha nem dolgoztak volna ki eléggé, ezért darabosak és melódiaszegények (Marathón, Fekete krónika). Ennek egyik oka az, hogy nem használják ki a billentyűs hangszerek által adott lágy melodikusságot, és csak a ritmusra építenek. így ezeken a helyeken a zene üresnek és erőszakoknak hat. Szerencsére ez a hiba csak néhány helyen fordul elő, a többi szám már nagyobb gondosságról tanúskodik. A gyermekkori csinytevésekre és kötetlenségre emlékeztető Szintén mezítláb születtem című dalban a tiszta dallam és a nosztalgikus szöveghez illő hangszerelés kitűnő számot alkot. Ugyanilyen jól sikerült a Fagy is, melynek egyik részében a szokatlan ritmus felett olyannak hat a szintetizátor hangja, mint a fagyos szél süvöltésének zenéje. Hasonló hangulatú rész ez, mint az Omega együttes Lénája. Az Olympic a dallamos számokban tesz bizonyságot tudásáról, és a lemezen ezek vannak többségben. Itt valóban ötletgazdag hangszerelés, Petr Janda kitűnő éneke, zenei összhang és egységes stílus jellemzi az együttest. A zenészek közül kiemelkedik a fiatal, tehetséges basszusgitáros Milan Broum, aki három éve játszik az Olympicban. Technikailag magas szinten van és ennek tudatában vannak a többiek is. Ritka eset, hogy egy lemezen két basszusgitárszóló is található, azonban ez itt teljesen helyénvaló. Játéka sodró lendületű, kiváló ritmusérzéke van, nem törekszik gitárszerű szólóra, ami elég sok lemezen tapasztalható, hanem természetes basszusgitárszólót ad elő. Az Olympic még ma is az egyik legnépszerűbb csehszlovákiai zenekar és ha néhány, az útkereséssel járó hibától eltekintünk, akkor zeneileg is a legjobbak közé tartozik. Gyurovsrky László Hogy ez meg micsoda? Ős-írógép, ko rongon elhelyezett betűkkel. A müncheni Haus der Kunst csarnokban rendezett kiállítás nagy érdeklődést váltott ki. Nem volt kisebb a műtárgyak őrzésével megbízott személyzet figyelme ,.sem, hiszen például Renoirnak ezt a ^Kislány-portréját 325 000 márkára értékelik. ■ Sheffield angliai városban elpusztult Blucky, a brit szigetek leggazdagabb macskája, 35 000 Iont sterling örökséget hagyva maga után. Blucky 3 évvel ezelőtt örökölte a hatalmas vagyont elhunyt tulajdonosnöjétöl, a magányos Eve Bluckharsttól. Chicagóban gyártják, 150 dollárért kapható ez a sakk-komputer, amely egyre népszerűbb Amerikában. Különösen vonaton, repülőgépen utazók szórakoznak vele. Külön előnye: úgy programozható, hogy néhány téves lépés után elveszti a játszmát! 8
