A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-30 / 26. szám
(1879—1942) A Moricz-csalad Sárospatakon hatalmas alkotást a konzervatív kritika lekicsinylőén fogadta, de a haladó irodalmi erők nagyrabecsülték, es eddigi írói pályafutása szintézisének tartották. A húszas években négy regényt ír a dzsentri világ lehonyatló alakjairól (Kivilágos-kivirradtig, Úri muri, Forró mezők, Forr a bor). írói szemléletét ekkor éri a legtöbb kritika, mivel a dzsentrisors némely mozzanatát magyar sorsnak érzi és a kritikai él olykor el-el halványodik. Az illúzióit a dzsentrivilággal szemben a Rokonok című nagyhatású, átfogó művében zárja le véglegesen. Erre a mindinkább elharapózó gazdasági válság is rádöbbentette. Ebben a müvében kap teret teljes egészében a kritikai realista hang, gyökeresen leszámol oz uralkodó osztály minden rétegével. 1929-ben Osvót Ernő halála után elvállalja a Nyugat című folyóirat prózai részének szerkesztését. Cikkeiben, publicisztikai írásaiban egy művelt és szosiális gondolatokra érett fiatalság nevelésének fontosságára figyelmeztet és a csehszlovákiai Sarló tapasztalataira hivatkozik. Ezekért a cikkeiért „a nemzeti lelkiismeret" nevében sok támadás ári. A Nyugatról pár év múlva megválik, mivel radikális nézeteit nem tudta összeegyeztetni Babits Mihály irodalmi központú nézeteivel. Szabó Pó lapját a Kelet Népét veszi át, hogy fórumot teremtsen a népi íróknok s o hozzájuk közel álló munkósiróknak. Ez idő tájban születnek legszebb elbeszélései (Esőleső Társaság, Barbárok). „A Barbárok egyszerre fájdalom, vád és kétségbeesés: önkínzó gúny és a gúnyolódók gúnyolása. Sziklaél szavaival, komor kietlenségében, zengő jajaival és a reménytelenségével lenne leginkább rokon" (Czine Mihály: Móricz Zsigmond). A boldog ember című regénye a dokumentumirodolom egyik nagy alkotása. Joó Györgyön, a regény főhősén keresztül mutatja be a magyar parasztság életrevalóságát, mindennapi valóságát, gazdag érzelmi életét. Az öregedő Móricz oz Életem regényébe sűríti a gyermekkor valósághű emlékeit. Ekkor születik oz Árvácska is, melyben zsoltárszerűen tör fel a szegénység, a kivertség protestáló hangja. Meg kell még említenünk Móricz betyárregényeit. A Betyárt és a Rózsa Sándort is. A Rózsa Sándor túlnő a szokványos betyárhősök romantikus, legendás alakján. Húsvér ember ő, dacos szegényparaszt, aki nem hajol meg az urak előtt és igazságot szolgáltat a népnek. Móricz Zsigmond életműve oly hatalmas, hogy egy kisebb értékelő, emlékeztető cikkben nehéz lenne egész életútját végigkísérni. Ma könyveit százezrek olvassák és „hogy mennyire volt modern, abban még különbözhetnek a vélemények, de arról régen nincs vita, hogy a kort, amelyben élt, ő fogalmazta meg prózában a legteljesebben" OZSVALD ÁRPÁD Száz éve született Móricz Zsigmond, a magyar széppróza kiemelkedő alakja. „A legigazibb, leghitelesebb magyar írók egyike" - vallotta róla Fábry Zoltán, az a Fábry, aki a húszas évek végén egyes regényei miatt erősen kritizálta, de az író halálánok 10. évfordulóján már nagyra értékeli Móricz emberi és írói erényeit. Tiszacsécsén született 1879. július 2-án. A szülői ház fényképe mintha a mesékből nézne vissza ránk. A magas, kucsmás zsúpfedél alatt kukoricacsövek száradnak és a fehérarcú házfalból egyszem kicsi ablok mered a távolba. Von ebben az ablakszemben valami dacos, derűs életöröm, mesés sejtelem és egy kicsi szomorúság is. Nemhiába emlegette Móricz Zsigmond szülőfaluját tündérszigetnek, sok-sok írásában elevenednek meg gyermekkori emlékei. A csécsi boldog korszak nem tartott soká. Apja vállalkozásai balul ütnek ki és a család Prügyre költözik. Móricz a debreceni kollégiumban, kezdi meg gimnáziumi tanulmányait. Az itt töltött évek emlékeit később a Légy jó mindhalálig című regényében dolgozza fel. Debrecent Sárospatak, majd a kisújszállási gimnázium követi és az érettségi utón újra Debrecenbe jön. Beiratkozik a református teológiára, majd jogot tonul. Nyugtalanul keresi helyét. Itt jelenik meg első novellája a Bécsi bútor. írói tervek. írói vágyak hevítik és mindezt úgy véli elérni, hogy feljön Budapestre. Itt is beiratkozik az egyetem jogi karára, majd bölcsész lesz, de csakhamar hátat fordít az egyetemnek. 1903-tól oz Újság című lap munkatársa. Gyermekverseket, szerkesztői üzeneteket, tudósításokat írogat, kevés sikerrel. 1905-ben megnősül, feleségül veszi Holies Eugéniát (Móricz nevezte el Jankának), egy felvidéki bonyotisztviselő lányát, aki számos' elbeszélésének, regényének, drámájának hősévé, főszereplőjévé válik. Móricz Zsigmond első rodalm pró bálkozósain erősen érezhető Jók ii és Mikszáth hatása. Nehezen szabadul a nagy elődök vonzó erejétől. Hogy mégis megtalálta sajátos egyéni hanu jót, ezt elsősorban népköltésgyűjt' i utazásainak köszönhette. Évek. n kere tül vissza-visszatér szülőfaluja szépsi ges, de mély emberi tragédiákat rejt. tájaira. A szatmári gyaloglások voltai az ő „egyetemei", melyekre 1933 ban igy emlékezett vissza: „Kimerítői tétlen mondanivaló duzzadt bennem, és i 5—30 év alatt nem fogyott ki a tarisznya amit ott és akkor tömtem meg mohó kapzsisággal a nép életének minden féle anyagával." A népdalok és népmesék gyűjtésé közben ismerkedik meg tüzetesebben , magyar paraszt életével, „szivére Íród tak" a szegénység embergyalázó, trage diákat termő gondjai. Ekkor érzi és ért, meg az élet kimeríthetetlen gazdagsá gát, és azt, hogy a szegénység mindig téma marod, mindaddig míg meg nem szűnik. Igazi hangját a Hét krajcár című elbeszélésében találta meg. Lefojtott élményei itt tárulkoznak ki először, mély emberismerettel és őszinteséggel párosulva. Megrendítő, egyszerűségében is felemelő ez a könnyes-mosolyos írás. A magyar novellairodalom remeke. A szegénység zsoltóros ballodája. A Hét krajcár és az egy évvel később azonos címen megjelenő novelláskötet meghozza a várva várt elismerést és az íráskedvet is. Neve fogalommá válik. Kortárs írók sietnek köszöntésére és köztük a századelő legnagyobb magyar költője, Ady Endre. Mintha nehéz varázslattól szabadult volna meg, oly felszabadultan fog az íráshoz. Egymásután jelennek meg regényei. novelláskötetei (Sárarany, Az isten háta mögött. Magyarok, Árvalányok st.). A parasztság életét, sorsát senki előtte még így nem ábrázolta. „Nála lett a paraszt igazán ember, a falu a magyar é|et egyetemébe bekapcsolt valóság." Az első világháború véres borzalmait háborús riportokban írja meg. De nevéhez fűződik az egyik legnagyobb hóborúellenes elbeszélés is, a Szegény emberek. Tragikus erejű, megdöbbentő irás ez, amelyben már eljut az osztályharc felismeréséig is. 1.917-ben pedig megjelenik A fáklya című regénye, melyben megmutatja a világháborút megelőző kor igazi arcát. „A jobbra vágyók, a küzdésre képtelenek, az élet Móricz Zsigmond Móricz szülőhaza Móricz Zsigmond unokáival hulló boldogtalanjai mind-mind magukra ismertek benne." A kilátástalan háborús évek után Móricz is bizakodóan néz a forradalmi változások elé. Az 1918-as polgári forradalmat, majd a Tanácsköztársaság kikiáltását is nagy-nogy lelkesedéssel fogadta. Elvállalja a Néplap serkesztését, tagja lesz a Vörömarty Akadémiának és a nagybeteg Ady Endre helyett ő mondja el az első elnöki megnyitót. És újra bejárja az ország egyes tájait, megírja A földtörvény kiskátéját, ott látjuk a földosztásra váró parasztok között, ahogy szervez, ahogy agitál. Hisz a magyarság és az emberiség jövőjében: „Magyarország Európa áldott virágoskertje lesz" — vallja bizakodva. És ezek a remények pár hónap múlva szetloszlottak, az ellenforradalmi erők győzelme, népeltiprá hatalma minden szép tervnek végett vetett. Megrendültén, magányosan, magára hagyotton, de igy is minden lehetséges módon tiltakozik az embertelenség ellen. A forradalomban való részvételért sok támadás éri. írásait egyedül csak a Nyugat közli. A támadásokra, vádaskodásokra a Légy jó mindhalálig című regényével válaszol. Egy kisgyermek sorsán keresztül önmagát, jellemét, hitét mutatja fel. A tisztaság, a becsületesség jelképe a kisfiú, a felnőttek hazugságaival, megalkuvásaival szemben. Nagy hatású történelmi regényében, a Tündérkertben a múltból próbál példát és utat keresni. Az első kötetet később követték A nagy fejedelem és A nap árnyéka című kötetek. A trilógia Erdély címmel 1935-ben jelent meg végleges szöveggel. A több évig készült MÓRICZ ZSIGMOND 11
