A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-20 / 3. szám
KOVÁCS LÁSZLÓ FÖLDJÉN tgy a sok furcsa nevű tallini bástya közül A A Minden magyarban él valami y y Körösi Csorna lelkesedéséből - ' • irta Illyés Oroszország cimií riportkönyvében. - Amikor moszkvai utazásom bizonyosra vált, az orosz szótár mellé rögtön egy osztják nyelvtant is beszereztem. Nem megyek egészen idegenbe - ilyen érzés bujkált bennem. Moszkvai megérkezésem után rögtön a rokonok felöl tudakolóztam." A nyelvtudomány egzakt bizonyítékai alapján a magyar nép nyelve a világ 17 népének nyelvével mutat közelebbitávolabbi rokonságot, amiből logikusan következik, hogy ezeknek a népeknek az őseivel a Kárpát-medencébe honfoglalni érkező magyarság nagyobb része egy közös törzsökből származik. Ezek a népek a finn és a magyar kivételével ma a Szovjetunióban élnek, közelebb vagy távolabb a finnugor ősnép őshazájától, népünk bölcsőjétől. Annak ellenére, hogy mindannyiunkban él valami Körösi Csorna lelkesedéséből, az átlag magyar vajmi keveset tud ezekről a népekről, felületes vagy semmilyen ismeretei sincsenek életükről, kultúrájukról. Pedig a kölcsönös egymáshoz ragaszkodáson túl - ami a fölismert rokonság tudatában természetes - a Szovjetunió népeiről, a szovjet embekröl való általános ismereteinket is gazdagíthatja megismerésük. Ez a kettős cél vezérelt bennünket, ezért szeretnénk a Szovjetunióban élő rokonnépeink életét bemutatni. ' A finnugor nyelvcsaládba tartozó né-Tallin madártávlatból pék nagyobb részt a Szovjetunió európai területein, kisebb részt Ázsiában, pontosabban Nyugat-Szibériában élnek. Melyek is hát ezek a népek? Hozzánk legközelebb, a Balti-tenger partján élnek az észtek, tőlük északra a Ladoga és az Onyega tó környékén a k a r j a I a i a k, továbbá á Balti-tenger partján, élő, igen csekély lélekszámú népek: v e p s z é k, i n k e r i e k, vötök, livek. A Kola-félszigeten él a lappok egy része. Moszkvától keletre, a Volga jobb partján élnek a mordvinok, bal partján a marik (cseremiszek). (Mint nekünk magyarok-0T „Áldás read, áldás, áldás rád Julián! Üdvözlő szókat szól Északról jött Juván. Együtt éltünk régen, akár a mesében. Már el ne szakadjunk! Egymást el ne hagyjuk!" (Juván Sesztalov: Juliánusz) Észt Hatolok népviseletben 16
