A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-26 / 21. szám
HASZNOS ÉS ÉRTÉKES KIADVÁNY Surányi László: A Magyarországi Tanácsköztársaság bélyegkiadásainak és' a Vörös Hadsereg tábori postájának története (Akadémiai Kiadó, Budapest 1978) A szerző voltaképpen két, egymással csak lazán összefüggő témát dolgozott fel egy kötetben: a Magyar Tanácsköztársaság bélyegkiadásai mellett voltaképpen a magyar Vörös Hadsereg hadrendjeit ismerteti tábori postájának történetével kapcsolatban. Már a régebbi szakirodalomból ismeretes, hogy miként került sor az öt bélyegből álló „Magyar Tanácsköztársaság" köriratú sorozat kiadására, amelynek egyes címletei Marx, Petőfi, Dózsa, Martinovics és Engels képével jelentek meg. A korábbiak közül elsősorban Jászai Emánuel János 1926-ban megjelent kiadványa érdemel figyelmet. Surányi László, mint bélyeggyűjtő szakember vállalkozott arra, hogy a világ első „kommunista postabélyegeinek" történetét tudományos alapon feldolgozza, amivel valóban úttörő munkát végzett. A magyar tanácskormány ezzel megelőzte az orosz szovjethatalmat is. mivel az a postát átmenetileg ingyenessé téve, fennállásának első éveiben nem bocsátott ki postabélyegeket. A „Magyar Tanácsköztársaság" felülnyomású bélyegek csak az említett sorozat kiadása után kerültek ki a nyomdából, de a Magyar Posta „Köztársaság" felülnyomású, sőt felülnyomás nélküli bélyegeket is árult. A szakszervezeti (Peidl) kormány nem vonta be ezeket a bélyegeket, mint a szerző fogalmazása alapján hinni kellene, a búzakalász-kompozíció is csak a Friedrich-kormány idején került felülnyomásként az aratás és országházas bélyegekre, hogy a „Magyar Tanácsköztársaság" felülnyomást elfedjék. Postai forgalomba nem nagyon kerültek, viszont elég gyakori a szívességbélyegzésből keletkezett hamisítvány. A szerző be is mutat a 93—94. oldalon négy ilyen darabot, s ezeket a szövegrészben részletesen ismerteti, illetve leleplezi. Megtaláljuk a kötetben a Tanácsköztársaságnak a spekuláció elleni több intézkedést is, így a Pénzügyi Népbiztosságnak 2000 (kettőezer) koronánál magasabb értékű bélyeggyűjtemények és bélyegkészletek beszolgáltatására vonatkozó 15. számú rendeletét. A bélyegspekulánsok között említett Kohn Emil papírkereskedö azonos azzal a Kondor-Kohnnal, aki Prónay Pál naplójának tanúsága szerint a lajtabánsági bélyegekkel is spekulált. A magyar Vörös Hadsereg tábori postájának első ismertetése Bartha Béla tollából jelent meg (Die Feldpostämte der Bolschewik Armee. Donau- Post, 1919/12. sz., Pozsony), amelyet a szerző bírálat tárgyává téve, bebizonyítja, hogy a gödöllői főhadiszállás által kiadott állítólagos emléklap és a csehszlovák bélyeggel bérmentesített lévai postai küldeményeknek magyar tábori postai bélyegzővel való lebélyegzése szintén spekulációs célzattal született. A 68. és 69. ábrán található két apróbb hiba (Vaskóh helyett Vaskút, illetve a csúcsai fronton 39. dandár helyett a 38. dandár) nem az eredeti mű szerzőjének, hanem Z. S. rajzolónak a botlása. Az I. világháború vége, illetve az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlása után a tábori posta megszűnt működni. Amikor 1919 április közepén megindult a Tanácsköztársaság elleni háború, a tábori postaszolgálat felújítása egészen május 3-ig váratott magára. A könyvben megtaláljuk az ide vonatkozó rendeleteket.. A tábori postahivatalok megszámozásáról szóló rendelet csak június 10-én jelent meg, azonban a május 30-án lezárt hadrendekben már szerepelnek a tábori posták számai. A szerző felsorolja mind ennek, mind pedig a június 15-i, július 5-i és a július 20-i hadrendnek fontosabb adatait is. Figyelmét azonban elkerülte a „Kik vezették az 1919-es magyar Vörös Hadsereget?" (Borsodi Szemle 1971) című történelmi tanulmányom, amelyre pedig a „Magyarország története" Vili. kötetének irodalomjegyzékében is hivatkoznak a szerzők. A Surányi-féle hadrendgyűjtemény ábráinak közzététele tehát csak tájékoztatásul jó. Az tény viszont, hogy ezek alapján hiánytalanul követhetjük a számozott tábori postahivatalok mozgását, amit az antant hírszerző szolgálata elől titkolni kívántak. A szerző közzétette azoknak a bélyegterveknek a rajzát is.amelyek a pályázaton nem kerültek elfogadásra. Véleményem szerint a forgalomba került öt érték közül négy (Marx, Engels, Patőfi, Martinovics) valóban a legsikerültebbek közé tartozik, Dózsához azonban jobb tervezet is akadt. (Dózsáról nem maradt fenn rajz vagy festmény, az elfogadott és forgalomba került bélyegkép alapján inkább havasi móc hegyipásztor, mint székely kurtanemes benyomását kelti.) A „magyar tanácsköztársasági arcképek" néven ismert bélyegsor politikai mondanivalója Sóky Dezső, a könyv bevezetőjének Írója szerint az, hogy a magyar tanácsállam Dózsa, Martinovics és Petőfi eszméi örökösének és megvalósítójának tekintette magát és feladatát a Marx és Engels által megjelölt módon, a proletárforradalom útján kívánta elérni. E bélyegek a magyarországi antantmisszióknál is érdeklődésre találtak, s mint a könyvből megtudjuk, Romanelli olasz alezredes és Bandholz amerikai tábornok is rendeltek és kaptak belőle. Nekem személy szerint nem tetszik a könyv borítója. Nem mintha nem lenne eléggé esztétikus, de úgy gondolom, hogy a négy nem realizált bélyegterv helyett inkább a forgalomba került értékek megnagyobbított fakszimiléit kellett volna a borítókra nyomtatni. Ez természetesen semmit sem von le a mű értékéből. Haszonnal forgathatja mindenki, aki érdeklődik a Tanácsköztársaság története iránt. Dr. FOGARASSY LÁSZLÓ HARMINC ÉV A NÉPMŰVELÉS SZOLGÁLATÁBAN A CSEAAADOK MEGALAKULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJÁRA MEGHIRDETETT KÉPES VERSENY Jövőre ismét szemtanúi lehetünk a CSEMADOK KB Tavaszi szél . . . országos népdalverseny döntőjének. örvendetes módon elszaporodtak az éneklő csoportok. Számos CSEMADOK helyi szervezet büszkélkedhet kiváló dalosokkal, énekelni szerető fiatalokkal és felnőttekkel. Ott vannak szövetségünk helyi, járási és országos rendezvényein, hallatják hangjukat, képviselik daikultúránkat. Emberek formálódtak és formálódnak ilyen módon közösségekké falvainkban és kisvárosainkban. Nélkülük szegényebb lenne dalkultúránk s eseménytelenebb egyik-másik rendezvényünk. Minden jel arra vall, hogy a már így is szép számú éneklő csoportok tovább alakulnak egész nemzetiségi kultúránk javára. KÉRDÉSEK: 1. Hány éneklő csoportja van jelenleg a CSEMADOK-nak? (80-120-160) 2. Nevezzen meg legalább négy éneklő csoportot. 21. 3® VERSENYSZELVÉNY CSEMADOK 15
