A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-19 / 20. szám
BALÁZS BÉLÁRA EMLÉKEZÜNK A harminc évvel ezelőtt 1949. május 17-én elhunyt Balázs Béla az első Nyugat-nemzedék érdekes és jelentős tagja volt. Mór fellépő fiatal íróként termékeny sokoldalúság jellemezte. Verseket, drámákat és esztétikai tanulmányokat írt. Szoros barátságot tartott a modern magyar zene kiemelkedő alakjaival, Bartókkal és Kodállyal; a Kékszakállú herceg szövegkönyvét ő írta. Költészetében is olyasmire törekedett, mint Bartókék a zenében: a szimbolista líra modern érzésvilágát a magyar népköltészet formaelemeivel gazdagította. Az 1918/ 19-es magyar forradalmakban aktív szerepet vállalt, s ezért a tanácsköztársaság bukása után emigrálnia kellett. Kísérletező jellegű költészete az emigráció évei alatt harcos szocialista lírává érett be. Ebben az időben érdeklődése főként a filmre irányult, és úttörő filmesztétikai művei (Látható ember, A film szelleme stb.) világszerte ismertté tették a nevét. Balázst a mi tájainkhoz és kisebbségi szellemi életünkhöz is jelentős kapcsolatok fűzik. ötéves korától tizenhárom éves koráig Lőcsén élt, ahová középiskolai tanár apját Szegedről a konzervatív iskolai felsőbbséggel való összeütközése miatt büntetésből helyezték át. Lőcséhez fűződő gazdag gyermekélményeit legérettebb szépprózai műve, az Álmodó ifjúság című regénye első fejezetében dolgozta fel. Könyvében „gyönyörűszép Lőcse városát" elvarázsolt helynek, meseszigetnek nevezi és bőségesen kitér a történelmi múlt „elsüllyedt városára" is. „Én gyermekkoromban történelmen sétáltam — írja. — Azokon a falakon mászkáltam, melyeket Béla király épített. Magam tapintottam azt az ajtócskát, melyet a lőcsei fehérasszony, a szép Korponayné nyitott ki az ellenséges Andrássy generálisnak . . . Abban a városkában éltem, mint kisfiú, melyről Jókai Mór legszebb regé-TURCZEL LAJOS nyeinek egyikét írta . . . Egy nagy romantikus költemény színterén éltem kisfiú koromban." Balázs a városnak és környékének társadalmi rétegeit is élénk színekkel mutatja be: A vármegyeház nagy sárga boltívei alatt ott ült a vidék dzsentri-társasága és aranyzsinóros hajdúk igazították a székeket meg a padokat alájuk. A város törzslokosságát alkotó zipszer polgárok az evangélikus templom istentiszteletén „megelevenedett Dürer-képekként álltak, széles, kopasz koponyákkal, melletverő szakáitokkal, csontosán, vállason, cserzett komolysággal . . A környék szlovák parasztjai a vásárokon cserepet árultak, melyeket hétköznap maguk drótoztak. Szépen faragott fatányérokat, kanalakat és furulyákat hoztak a vásárra, ősrégi viseletben. Roppant feltűrt szélű barna bőrkalap nehezedett fejükön, mint kerek óriásgomba. Széles, régiveretű bőrövet hordtak és fehér halinanadrágot. Két háború közti emigrációja idején Balázs Bélának a csehszlovákiai magyar szocialista sajtóban (a Kassai Munkásban, az Útban, az Uj Szóban, a Magvar Napban) több verse, elbeszélése és cikke jelent meg. 1931 tavaszán a sarlósok meghívására Berlinből Pozsonyba jött, és ott a Sarló Lőrinczkapu utcai helyiségében előadásokat tartott. A három előadás Intelfektüel aggályoskodós címmel 1932-ben könyvalakban is megjelent a Sarló kiadásában. Mint azt Balogh Edgár a Hét próbában megírja, Balázs pozsonyi útja más szempontból is nagyon hasznos volt: megismertette a sarlósokat és ifjúkommunista barátaikat a szavaló kórus korszerű követelményeivel, és kieszközölte, hogy a berlini ifjúmunkások kultúrcsoportja, a Junge Garde a Sarló kiküldöttjét, Balázs Andrást egy hónapi tapasztalatszerzésre vendégül lássa. A bratislavai előadást az Út hasábjain Fábry Zoltán méltatta, és támadta a rendőrséget a nyilvános előadás megtagadásáért és Balázs Béla kiutasításáért. Fábry cikkének címe — Balázs Béla és akiknek nem kell — azonos volt annak az 1918-ban megjelent könyvnek a címével, melyben a fiatal Lukács György a Balázs Béla elismertetése érdekében írt tanulmányait foglalta össze. Fábry Lukácshoz hasonlóan igen magasra értékelte Balázs szépirodalmi munkásságát, több cikket írt róla, és egy emlékezetes emigrációs versének a sorait sokszor idézte: Magyar hajóból a magyar urak Hazátlannak ím engem kivetettek. Zengő delfinek, édes szavaim. Talajjá sűrűit dús magyar szavak, Rajtatok állok magyar televényen. A Fábry és Balázs Béla közötti kapcsolatról a Stószi délelőttök egyik tanulmánya (Egy regénymodell emlékezései) ad részletes képet. Ebből az is kitűnik, hogy Balázs Béla a stószi magányában világot látó és világot érző Fábry Zoltánról regényt akart írni, de ez a terve, sajnos, nem valósult meg. „ Balázs iránt a felszabadulás utáni szlovák és cseh könyvkiadás is élénk érdeklődést tanúsított. Szlovák nyelven hat könyve jelent meg, köztük Az igazi égszínkék című mesegyűjtemény két kiadásban is (Modré z neba, 1948 és O siedmich kráľovičoch, 1949). Érdekes, hogy ezt a könyvet a csehek is kétszer fordították le, 1947-ben és 1958- ban. TURCZEL LAJOS L. GALY OLGA TAVASZI FAÁG Te puhahéjú tavaszi faág, titokzatos nedvektől duzzadó, ki túlélted a téli tetszhalált, most nyitod újra szemed a világra, igyekvő napra, füttyös, fürge szélre, az anyakézként mosdató eső szilaj dobpergésére, majdani lombban bízó, fészeknyi helyet perlő madarak cserfes feleselésére. Még védtelen vagy, tavaszi faág így szürkén, rügytelen és lombtalan, körmöm hegyével is sebezhető — oly nehezen léped át téli álmod, amelyben megsebeztek zúzfagyos paták. Ám ereidben, gyökérkarjaidban már közeleg az újjászületésnek tűrve kihordott perce, mikor ezernyi rügymagzatod régvolt tavaszok tudásától bölcsen úgy ül meg rajtad, otthonosan, mint ereszaljhoz visszatérő fecske. URR IDA SZIVÁRVÁNY Az országúton menve láttam egy ló futott a szivárványban áttetsző volt lengő sörénye köröket írt vele az égre a színek szemét befestették ezután eltűnt minden festék az alkonyatban rezgő pára opállábbal futott utána HARMINC ÉV A NÉPMŰVELÉS SZOLGÁLATÁBAN A CSEAAADOK MEGALAKULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJÁRA MEGHIRDETETT KÉPES VERSENY KÉRDÉSEK: 1. Mikor (év, hónap, nap) jelent meg a Hét első száma? 2. Ki volt a Hét első főszerkesztője? Évekig Fáklya néven jelent meg a CSEMADOK KB művelődéspolitikai folyóirata. Aztán szövetségünk vezetői úgy látták, hogy az olvasók rugalmasabb és gyakoribb megjelenésű lapot igényelnek. így született meg a gondolat, hogy az érdemes munkát végző Fáklya utódaként képes hetilapot indítanak. Olyan lapot, amely sokoldalúan tájékoztatja dolgozóinkat a legaktuálisabb bel- és külpolitikai kérdésekről, a szocialista építőmunkáról és a legfontosabb kulturális feladatokról. A Hét megjelenését örömmel fogadták az olvasók, s nem kicsi azoknak a tábora, akik kezdettől előfizetői egyre népszerűbb lapunknak. A Hét első főszerkesztője ma is élő, köztiszteletnek örvendő, ismert író. 20. 3d) VERSENYSZELVÉNY S/W CSEMADOK 15
