A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-12 / 19. szám

ÉLTETŐ HANGOK A százhetven ember egyetlen nagy kórusa. Vezényel Ag Tibor prógoi városi szerveztének támogatását is elnyerte. Ezzel kapcsolatban szeret­nénk köszönetünket kifejezni Lőricz Gyula elvtórsnak, a CSEMADOK KB elnökének és Sidó Zoltánnak, a CSE­MADOK érsekújvári járási bizottsága vezetőjének érdekükben kifejtett fára­dozásaiért. Jelenleg Prágábon körülbelül 250 magyar nemzetiségű diák tanul, ebből 150—200 rendszeres érdeklődést mutat a klub munkája iránt. Viszont rendkí­vüli nehézségeik mutotkoznak bizonyos szervezési kérdésekben. Elsősorban oz okoz gondot, hogy jóformán képtelenek vagyunk olyan termet biztosítani, ahol 200—250 ember havonta egyszer ösz­­szejöhetne művelődni, szórakozni. Ha­sonló gonddal küszködnek a többi Szlovákián kívül tevékenykedő magyar főiskolás klubok is. Az eljövendő idő­szak egyik fontos feladota lenne ezek­nek a kluboknak szervezeti bekapcso­lása a CSEMADOK keretébe, és meg­felelő módszertani irányítása, valamint legalább minimális onyagi támogatá­sa. TÓTH ATTILA A CSEMADOK keretében működő köz­­művelődési kluboknak közéleti szerepé­ről egyre gyakrabban hallani az utób­bi időben. S ez nem véletlen, hiszen ezek a klubok új lendületet adhatnak közművelődésünknek. Hogy ez az út járható, azt a CSEMADOK kassai (Ko­šice) délvárosi szervezete Fábry Zoltán Közművelődési Klubjának eredményei­vel szeretnénk bizonyítani. Ennek a mostani klubnak az elődje, ez Új Nemzedék Ifjúsági Klub még 1962-ben alakult. Hétéves működése alatt szép eredményeket ért el. Azon túl, hogy az ifjúság önképzésének esz­köze volt, tagsága a városi szervezet kulturális munkájába is aktívan bekap­csolódott, Ekkor alakult meg az irodal­mi színpad és a közismert Új Nemze­dék tánccsoport, amely az elmúlt év­tizedben sok szép sikert ért el. A klub 1969-ben Fábry Zoltán ne­vét vette fel, jelezve és vállalva a kor­parancsot, amely a klub tagjaiban oz íróval folytatott beszélgetések kapcsán formálódott meg. Az elmúlt 15 év eredményei mögött látnunk és értékelnünk kelt a céltuda­tos szervező munkát, amely a klub lé­tének és folytonosságának előfeltétele volt. Klubunk eddigi vezetői, Varga Le­vente, Bubenkó György, Dropák Ká­roly, Török Zoltán és nem utolsósorban Kolár Péter valóban fontos feladatok megvalósítását vállalták. A közelmúlt eredményeit értékelve először a pinceszinpad tavalyi megala­kítását kell említenem. Ez az együttes a tavalyi Jókai-napokon harmadik he­lyeztetést ért el. Az új színpadi for­mák megismerése mellett számunkra az oz újszerű, hogy a darabot az előadás utón a szereplőkkel közösen vitatjuk meg. A szerdai klubnapokon ismeret­­terjesztő előadások, diavetítéssel ki­egészített színes útibeszámolók hong­­zanak el, találkoztak a tagok és az érdeklődők mór többek között Löffler Bélával, Duba Gyulával, Nánóssy Tóth Tiborral, s Boróros Imre előadói estje is maradandó élményt jelentett. A közeljövőben tovább kívánjuk bő­víteni a klub munkáját, matematika tanfolyamot indítunk a kezdő egyete­mista klubtagok részére, vasárnap dél­utánokon táncházat rendezünk, továb­bá rendszeresítjük a teremfocit. Az őszi munkatervben egyebek között Dél-Szlovákia gazdasági fejlődéséről, az anyanyelvi oktatás jelentőségéről, az űrhajózásról, a cseh, a szlovák és a magyar drámaírásrál megtartandó elő­adások szerepelnek. A klub egyben a helyi szervezet aktív részeként a kulturális munka általános feladatainak teljesítésébe is bekapcso­lódik. így például részt vesz tagtobor­zásban, a közös könyvtár fenntartásá­ban, a Hét terjesztésében stb. A jövő év január elsejére tervezzük a számító­­gépes adatfeldolgozás bevezetését, amivel emelni szeretnénk a szervezés színvonalát. Úgy gondolom, kitűzött céljaink re­álisak és összhangban állnak azokkal a kedvező feltételekkel, amelyek a CSEMADOK kassai város bizottsága keretében a klubtevékenység számára odottak. Élve oz adott lehetőséggel, szeretettel várunk klubunkba minden­kit, korra való tekintet nélkül, aki anyanyelvén szeretne művelődni. VISEHRADSZKY VILMOS A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulójával szinte egyidöben ünne­peltük a József Attila Ifjúsági Klub 15 éves fennállását. A klub 1964 február­jában alakult — a Komenský Egyetem Bölcsészeti kara magyar tanszékének diákjai olopitottók. Később a tagság kibővült középiskolásokkal, valamint dolgozó fiatalokkal, de o klub gerin­cét mind o mai napig főiskolai hall­gatók képezik. A klub tevékenységének célja o fog­ság különféle kulturális érdeklődésének kielégítése. Mivel o klub a CSEMA­DOK bratislavai óvárosi szervezetének részeként működik, tevékenysége szer­vesen beépül annak munkájába. A helyi szervezet rendezvényeinek a klub tagsága is részese. Az irodolmi műsoro­kon, évfordulók alkalmával megtartott ünnepségeken a klub szavaiéi is erősí­tik együvé tartozásunk tudatát. A CSEMADOK és o klubok kapcso­latában mondhotni mérföldkövet jelent a Központi Közművelődési Klubtanócs megalakulása 1978 márciusában. Ez­zel megszűnt az a visszás helyzet, hogy a klubok jogalap és központi irányítás nélkül működtek. Az eltelt egy év alatt a klubtanács szemináriumokat tartott s a nyár folyamán megrendezte a ll. nyári művelődési tábort. A táborokhoz szervesen kapcsolódnak a honismereti kerékpártúrók, amelyeknek megszerve­zését a József Attila Ifjúsági Klub vál­lalta. Úgy érezzük, itt van (lenne) a legnagyobb szükség a Központi Klub­tanács koordináló munkájára, oz egyes klubok közötti állandó és szilárd kap­csolatok kiépítésére. Nagy segítséget jelentene számunkra, ho a tanács mű­soraink megszervezésében, az előadók meghívásában is részt vállalna. így minden bizonnyal nagyobb érdeklődést tudnánk kelteni a klubok munkája iránt. A József Attila Ifjúsági Klubot kez­dettől fogva nagyfokú önállóság jel­lemzi. Havi műsorterveit az óvárosi szervezet hagyja jóvá, de a szervezés terhe, a klubestek sikeres lebonyolítá­sa a klub vezetőségére hárul. Azon fá­radozunk, hogy műsoraink szervezésé­ben minél több fiatal részt vegyen. Olyan klubesteket is igyekszünk szer­vezni, amelyeknek szereplői maguk a klubtagok, hogy ezáltal is olkolmat nyújtsunk egy-egy fiatal költő, képző­művész és néprajzkutató bemutatkozá­sára. Elsőrendű feladotunk, hogy a tag­ságnak sokrétű, színvonalas műsorokat biztosítsunk. Ez azonban nem elég, mert egy klub csak akkor tölti be hivatását, ha egészséges vitaszellem hatja át. Ugyanis a vitákban formáló­dik, alakul nemcsak o közösségi szel­lem, de a tagok személyisége is. Ez a közösségi szellem annak is a biz­tositéka, hogy oz egyetem, főiskola el­végzése után nem szakad meg a foly­tonosság — a fiatalok a klubban el­kezdett munkát később tovább folytat­ják, lakóhelyük CSEMADOK-szerveze­­tében. Prandl Sándor felvétele Hűség a küldetéshez, bátorság a hűséghez (Németh László) volt a mottója a felsőcsallóközi kórus­találkozónak, amelyet a CSEMA­DOK somorjai (Samorín) helyi szer­vezete rendezett kulturális szövet­ségünk megalakulásának 30. évfor­dulója tiszteletére. Telt ház előtt lehettünk szemtanúi és élvezői négy ismert kórus — a berencsi, a go­­lántai, a diószegi és a somorjai — nemes versengésének vagy egy­szerűen csak szereplésének. Tétje nem volt a találkozónak, így hót izgafommnak sem lehetett nyoma. Magabiztos fellépés, kiegyensúlyo­zott teljesítmény jellemezte a kó­rusokat. A négy énekkar jelentős szerepet tölt be énekkari mozgalmunkban. Sőt, az aranykoszorús minősítésű diószegi (Sládkovičovo) Vox huma­ne és a somorjai Híd vegyeskor oz élvonalba tartozik, legjobb ének­karaink között tartjuk számon őket. A karnagyok — Ag Tibor (később Chemez Zsuzsa), Kazán József, Pintér Ferenc, Pokstaller László — közmegbecsülésnek örvendő kultu­rális személyiségek, szinte vala­mennyi rangos rendezvényünk részt­vevői. A kórustogok között is sok az ismerős arc, különösen oz idő­sebbek soróbon, akik közül néhá­nyon tisztségviselői voltak szövetsé­günknek. Számukra nincs vége, csak folytatása a munkánakI Te­szik, amit tenni kell, úgy látszik, már míg mozogni tudnak. Vajon ragad-e lelkesedésükből, a külde­téshez szükséges hűségükből a fia­talokra? Berencsről negyvenhárom, Ga­­lántáról harmincegy. Diószegről negyvenhárom és Somorjáról ötven­három dalos kedvű nő és férfi áll a dobogóra. Százhetven ember ajkáról szállt a dal, ennyien döb­bentették ró a nézőket: érdemes dolgozni, érdemes hetenként, ha­vonként néhány estét kemény és sok türelmet igénylő próbákkal el­tölteni, a moguk és közösségük számára hasznosan és tartalmason élni. A négy énekkar betanult szá­mainak legjavát mutatta be. A kó­rustagok munkásdalokat, népdalo­kat, katonadalokat énekeltek, Ko­dály, Bárdoss, Német S. István szerzeményeit stb. adták elő. Szé­pen, tisztán szállt a dal, összecsen­dültek a szólamok. Nem lehet, nem szabad mérleget vonni, teljesít­ményt értékelni. Százhetven dalos szerzett hallgatóságának élmény­ben gozdog, felejthetetlen estét. Százhetven ember egyetlen nagy kórusa énekelte lenyűgözően a ta­lálkozó záró számaként Kodály— Berzsenyi: Magyarokhoz című szer­zeményét. Dicséret a kezdeményező és meg­valósító somorjai szervezetnek I Azoknak, akik az énekkarok sze­replését találó idézetekkel, versek­kel tarkították és tolmácsolták. A rendkívül értékes kórustalálkozó után a dalosok közös vacsorán vettek részt. A városi nemzeti bi­zottság elnökének, Szamos László­nak o nevében Presinszky Lajos köszönte meg a vendégénefckarok somorjai szereplését s átadta a vnb ajándékát a karnagyoknak. A ven­dégek is ajándékkal kedveskedtek Pokstaller Lászlónok, a Híd kar­nagyának. A felsőcsallóközi kórustalálkozó jó hangulatban ért véget, és elérte célját. Négy énekkor tagjait hozta közelebb egymáshoz, jó feltételt teremtett az ismerkedésre, a szinte nélkülözhetetlen tapasztalatcserére. A somorjai szervezet a négy szlo­vákiai magyar kórus közös szerep­lésének a megszervezésével jelen­tőségéhez méltón emlékezett meg szövetségünk megalakulásának har­mincadik évfordulójáról. MACS JÓZSEF Kontár Gyula felvétele 7

Next

/
Thumbnails
Contents