A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-05 / 18. szám
BARÁTSÁGUNK ÉS SZÖVETSÉGÜNK Kővetkező számunk tartalmából: Miklósi Péter: ÖT DÖNTŐ NAP Kortársaink: BENJAMIN FERENC Mács József: BALOGVOLGY — SZÜLŐFÖLDEM Varga Erzsébet: KÉTSZER HARANGOZTAK Ág Tibor: ZENEI ANYANYELVŰNK Címlapunkon Grossmann Igor, a 24. oldalon Absolon L. felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 3ó Bratislava, ut. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A történelem a népek és az államok kölcsönös kapcsolatainak legjobb értékmérője. Ez teljes mértékben érvényes a csehszlovák— szovjet kapcsolatokra, amely igen nagy jelentőségű Csehszlovákia védelmére, biztonságára és szuverenitására nézve. A polgári Csehszlovákia kormánya a fasiszta veszély közvetlen fenyegetése alatt, a CSKP vezette széles néptömegek nyomására 1935. május 16-án kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötött a Szovjetunióval. A munkásosztály és az egész dolgozó nép ebben a szerződésben a veszélyeztetett Csehszlovákia biztonságának és függetlensége biztosításának jelentős tényezőjét látta. Az ellenséges államoktól, elsősorban a fasiszta Németországtól bekerített Csehszlovákia számára a szerződésnek meghatározó katonapolitikai jelentősége volt. A-hatalmon volt csehszlovák burzsoázia azonban a szerződésben rögzitett határozatok teljesítését a Franciaországgal megkötött szövetségi szerződéshez kötötte. Meggyőző bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a Szovjetunió kész lett volna teljesíteni Csehszlovákiával szembeni szerződéses kötelezettségeit akkor is, ha Franciaország nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, de csak akkor, ha a csehszlovák kormány segítségét kér a Szovjetuniótól. Ez azonban nem történt meg. „Az angol és a francia reakciós nagyburz'soázia osztályérdekei voltak azok — hangsúlyozta Klement Gottwald —, amelyek Münchenben azt parancsolták, hogy a hitleri rendszert meg kell menteni, Csehszlovákia számlájára. A csehszlovákiai reakciós osztályerők voltak azok, amelyek azt parancsolták, hogy kapitulálni kell, feláldozva az állam, a köztársaság és a nép érdekeit a nagyburzsoázia osztályérdekeinek. A nép, a köztársaság és a demokrácia ellenes összeesküvéssel van dolgunk.” A Szovjetunió a legsúlyosabb időkben önzetlen politikai, katonai és anyagi segítséget nyújtott nekünk. A csehszlovák állam önállóságának helyreállításáért folyt harc szempontjából elsődleges jelentősége volt az 1941. július 18-án aláirt csehszlovák—szovjet egyezménynek, amely Csehszlovákiát mint szuverén államot és egyenjogú szövetségest ismerte el. 1943. december 12-én, amikor a dicső szovjet hadsereg megsemmisítő csapásokat mért a fasiszta Németországra és szövetségeseire, amikor a cseh és a szlovák nép itthon és külföldön részt Gúta (Kolárovo) történetében talán a legfontosabb határkő az 1965-ös nagy árvíz volt, melynek következtében 768 családi ház romba dőlt, 1400 pedig súlyosan megrongálódott. A község területén az átlagos vizszint több mint két hónapon át elérte a két métert. Megsemmisült, tönkrement a lakberendezések 60 százaléka, tönkrementek a középületek, az utak, a villanyhálózat stb. A kitelepített lakosság hónapokon át nem térhetett vissza a községbe, az iskolásgyerekek az ország különböző tájain, Szlovákia és Csehország üzemi üdülőiben, iskoláiban fejezték be a tanévet. Az elpusztult község elképzelhetetlenül rövid időn belül újjáépült, ehhez természetesen állami támogatásra és nagy társadalmi összefogásra volt szükség. Aki csak az árvíz előtt járt Gútán, ma alig tud tájékozódni, új házak, új utcák, új lakónegyedek teszik városiassá az 1967-ben hivatalosan is ZÁLOGA vett a fasizmus elleni küzdelemben, s szüntelenül növekedett a CSKP tekintélye és vezető szerepe az antifasiszta ellenállásban, került aláírásra Moszkvában a második csehszlovák—szovjet barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződés. A kassai (Košice) kormányprogram, amelyet a csehszlovák kormány 1945. április 5-i első ülésén hagyott jóvá, egyértelműen megállapítja: „Az 1943. december 12-i csehszlovák—szovjet barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződés a teljes jövőre nézve meghatározza államunk külpolitikai pozícióját” Katonapolitikai szempontból a program hangsúlyozta: „A kormány még jobban erősíteni akarja a csehszlovák hadsereg harci együttműködését a Vörös Hadsereggel, amelyben az új, valóban demokratikus, antifasiszta csehszlovák hadsereg példaképét látja.” Egyszersmind megállapítja, hogy a Szovjetunióban alakult 1. csehszlovák hadtest lesz elsősorban az új csehszlovák fegyveres erők alapja. A szocialista vilógkőzösség létrejötte után a nemzetközi és katonai kapcsolatok új, magasabb szintű típusa alakult ki a szocialista országok között. Megváltozott a nemzetközi kapcsolatok szerkezete. A meggyengült kapitalizmus, főként az európai országokban, az Egyesült Államok vezetésével kereste az eszközöket, hogyan lehetne megvárossá nyilvánított, több mint 10 000 lakosú települést. De város-e már valóban Gúta? Ezen töprengek, ezzel a kérdéssel fordulok ismerősökhöz és ismeretlenekhez, s magam is igyekszem nyitott szemmel járni a helység utcáin, különféle hivatalaiban, intézményeiben. Legvárosiasabb része Gútának az okosan s építészeti körültekintéssel kialakított központ, tágas térrel (Szabadság tér), amelyet egyik oldalról a városi nemzeti bizottság és a Centrum bevásárló központ korszerű épülete, a másikról a művelődési ház fog közre. A téren a vnb székháza előtt láthatjuk Nagy János szobrász és Karol Paiuš műépítész szobrait — az árvizet, illetve a szülőföld termékenységét jelképezik. (Jómagam a szobrok elhelyezését nem tartom a legszerencsésebbnek, mert úgy érzem, kölcsönösen csökkentik egymás hatását.) Az árvíz óta a fenti létesítményeken állítani a forradalmi folyamatot a világban és megváltoztatni az erőviszonyoknak számukra kedvezőtlen eltolódását. Az Európában végbement e politikai és katonai változások közvetlenül érintik a szocialista Csehszlovákia érdekeit, amely az osztálymegosztottságú Európa és világ határán fekszik. Ezért lett olyan fontos Csehszlovákia részvétele a Varsói Szerződés szervezetében, az európai szocialista országok védelmi szövetségében. A Csehszlovák—szovjet együttműködés megfelel a szocialista Csehszlovákia legsajátabb állami érdekeinek, hozzájárul a szocialista közösség országai együttműködésének kibontakoztatásához, az európai béke és biztonság erősítéséhez. Mindezeket az értékeket és magukat a szocialista vívmányokat veszélyeztette az ellenforradalom 1968— 69-ben. A jobboldal 1968 januárja után kezdte kétségbe vonni a csehszlovák—szovjet szövetség valamennyi értékét, míg végül nyíltan szovjetellenes pozíciókat foglalt el és szándékosan meg akarta bontani a Varsói Szerződésben viselt tagságunkból eredő kötelékeinket. Az ún. önálló csehszlovák külpolitika jelszavával lépésről lépésre közelebb próbálta hozni a szakítást szocialista szövetségeseinkkel és a testvérpártokkal. A jobboldali antiszocialista erők felforgató tevékenysége következtében komoly veszély fenyegette a szocialista kívül két óvoda, egy bölcsőde, egy egészségügyi központ, két vendéglő és több üzlet, új szövetkezeti irodaház, három szolgáltatóház épült fel, több mint húsz hektáron létesítettek zöld övezetet. Az új lakások száma több mint 1500. Gúta alighanem legkorszerűbb és legimpozánsabb épülete a művelődési ház, amelyet 1974-ben adtak át rendeltetésének, van egy 342 férőhelyes színházterme, az úgynevezett rotundában (köralakú nagyterem) 250 férőhely van. A városi könyvtárat is itt helyezték el két helyiségben (jelenleg mintegy 35 ezer kötet az állomány). Ami még városi jelleget kölcsönöz Gútának, az a két gyár, elsősorban a Považská Bystrica-i Gépgyár itteni üzeme (ahol ma mintegy 700 szakmunkás dolgozik) és a 280 alkalmazott foglalkoztató bútorgyár. Az elsőként említett gyárban készülnek az itthon és külföldön egyaránt nagyon keresett Babeta NAGYKÖZSÉG \ 2
