A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-13 / 2. szám
egyik legnagyobb eredménye, hogy egymással együttműködve fedezni tudják energiaszükségletük mintegy 95 százalékát. Ebben meghatározó szerepe van a Szovjetuniónak, amely 1975-ben 131 millió tonna fűtőanyagot (elsősorban kőolajat) szállított a KGST-országokba. Az 1976-80-as időszakban a Szovjetunió a KGST-országoknak 364 millió tonna kőolajat, kb. 90 milliárd köbméter földgázt és 67 milliárd kWó villamos energiát szállít. szÖnhető, hogy a KGST ma világviszonylatban is a legdinamikusabban fejlődő nemzetközi gazdasági szervezet. Az elmúlt időszakban jelentősen megerősödött a KGST-országok világgazdasági pozíciója. Világosan mutatja ezt az ipari termelés fejlődése és a KGST- országok súlyának a növekedése a világ ipari potencionáljában. Míg a KGST- országok 1950-ben a világ ipari termelésének 18, 1960-ban pedig 28 százalékát adták, addig 1974-ben részesedésük meghaladta a 33 százalékot. Összehasonlításul elég megemlíteni, hogy a közöspiaci országok részesedése 1950-ben a világ ipari termelésének 23, 1960-ban 21, 1974-ben 16 százalékát tette ki. A KGST-országok együttes termelése egyes alapvető termékek (például villamos energia, acél, kénsav, műtrágya) tekintetében ma már lényegesen meghaladja a közöspiaci országokét, más fontos iparcikkek termelésében pedig évről évre fokozatosan csökken a KGST-országok elmaradása a közöspiaci országok mögött. Ugyancsak számottevően fejlődött a mezőgazdasági termelés (a növekedési ráta átlagban eléri az évi 2,7 százalékot) a fejlett tőkés országok évi 1,9 százalékával szemben. Jelentősen emelkedett a KGST-országok lakosságának életszínvonala. Minden KGST-országban számottevően nőttek az egy főre jutó reáljövedelmek, töretlenül növekedett a kiskereskedelmi forgalom, nagymértékben javult a dolgozók egészségügyi és kulturális ellátottsága, bővült a társadalombiztosítási ellátottság, lényegesen javultak a lakásviszonyok. A KGST-országokban a lakásépítés üteme meghaladta a közöspiaci országokét. Csak az 1970-75 közötti időszakban a KGST-országokban 15 millió . lakást építettek fel, mintegy 60 millió ember - a lakosságnak több mint 16 százaléka - költözött új lakásba. Az említett eredményekben, számadatokban tükröződik a legkézzelfoghatóbban dolgozóink millióinak szívós munkája, erőfeszítése, a szocialista tervgazdálkodás előnye, a kommunista és munkáspártok szervező és irányitó munkája. A vizsgált három évtizedben végbement gyors ütemű fejlődésről tanúskodik a lakosság foglalkoztatottsági szintjének emelkedése és az egyes országok népeinek szociális és osztályszerkezetében beállt változások. A KGST-országokban - jelenleg a legnépesebb a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság. A Szovjetunióban 1939-ben a magángazdák részaránya az ország lakosságának 2,6 százalékát, 1959-ben 0,3 százalékát tette ki; azóta százszázalékos a szocialista mezőgazdaságban dolgozó parasztság részaránya. Bulgáriában 1956-ban az egyénileg gazdálkodó parasztok a lakosság 18,1 százalékát, 1965-ben 1,2 százalékát tették ki; ez az arány az elmúlt időszakban minimálisra csökkent. Magyarországon a magángazdák 1975-ben a lakosság 3,1 százalékát alkották. Csehszlovákiában az egyénileg gazdálkodó parasztok és kisvállalkozók számaránya 1950-ben 27,2 százalék, mig 1975-ben már csak 0,9 százalék volt. Csak Lengyelországban nem változott lényegesen az egyénileg gazdálkodó parasztság száma és aránya. 1973-ban Lengyelország népességének 24,2 százaléka volt egyénileg gazdálkodó paraszt. A kilenc KGST-tagország közül hét ország — amelyeknek lakossága a KGST-országok teljes népességének 97 százalékát teszi ki - ipari-agrár ország, vagy fejlett ipari ország, a másik kettő (a Mongol Népköztársaság és a Kubai Köztársaság) a gazdasági fejlettség alacsonyabb fokán álló, egymástól és a többitől alapvetően különböző ország. A szocialista gazdasági integrációból származó előnyök azonban jelentős eszközei a gazdasági kiegyenlítődésnek és fejlettségi szintkülönbségek fokozatos kiegyenlítődésének. Jól példázzák és bizonyítják ezt az elmúlt harminc év eredményei. KÖZÖS KGST-BERUHÁZÁSOK A gazdasági integráció folyamata a benne részt vevő országok gazdasági életének minden szférájára kiterjed. A KGST-országok együttműködésének Napjainkban megértek annak a feltételei, hogy a KGST-országok közös beruházási tevékenységgel, műszakitudományos és gazdasági potencionáljuk és pénzforrásaik összpontosításával nagyméretű nemzetközi beruházási programok megvalósításába kezdjenek. Ezek sorába tartozik például az orenburgi földgázvezeték. Ot szocialista ország vállalta, hogy az orenburgi földgázmezőktől a Szovjetunió nyugati határáig megépítik az összesen 2758 km gázvezeték egy-egy szakaszát. A „Béke" villamosenergia-rendszer keretében ugyancsak épül a 750 kilovattos távvezeték; a vonatkozó szerződést 1974- ben írták alá az érdekelt országok - Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió kormányának képviselői. S igy sorolhatnánk tovább a közös beruházásokat és az' együttműködés további területein elért sikereket, eredményeket. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a KGST, évei számának gyarapodásával, egyre dinamikusabban, sokrétűbben, a tudományos-műszaki forradalom követelményeinek megfelelően, sikeresen teljesiti célkitűzéseit a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, a baráti és kölcsönös segélynyújtás szellemében. Felvételek: KESZELI F. (1), P. MARIOT (1) és PRANDL (1) 13
