A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-24 / 12. szám
60 éve alakult meg a Magyar T anácsköztá rsaság, a világ második szocialista állama ELŐ A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának és fennállásának dicsőséggel és kudarcokkal telített 133 napja mór hatvan éve a múlté. Az 1919-es magyar munkáshatalom léte történelemmé vált. Felemelő, biztató történelem lett minden hibájával és erényével együtt. Súlyos tanulságai is vannak, amelyek közül első helyen az imperialista szószegés áll. Középkelet-Európa hét országában a ma élő nemzedékek békében élvezik a szocializmus vívmányait, amelyek megvalósulásáért a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól, a magyarországi 1919-es eseményeken és a második világháború küzdelmein át, számtalan kommunista hozta meg áldozatát. MINDENKIHEZ! Mégy amrsiág j>o*!ľl.tr A yilán Mje-Mai>yarut'/.i” inuukitssagát •*>> iK-vZ'imib»u. 4 műnk****«! n>w fogtam a frjH. i ma« rupjul a ma#« k«tebe vesz minden halaimat, -nmktsu. i koa!M'»*> konuányžas esőd je kényszerit« tá r« a fomtň {epésre. A kapitalista termetes a nagvtôké** én nagybirtokosok Hajába Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg. íRvnrwkkv A parist hék«*koníorerai;t úgy ikint katooaiinti meyszáHjn. a megszállás a forradalmi Magyarország •fa .'hitt áll a magyar lorra.ialim» iwwágnak csaknem égivr/. területét politikai határnak tekinti és rauA »►ben a h.Hyz wtfcn oszktw mamit a magyar forraltak annak a maga megirais a munkások és f&idmhrts-sz A NÉPEK ÉBREDÉSE 1918-BAN A már négy és fél éve tartó háború és annak szenvedései 1918-ban felemésztették a népek türelmét. A világot átformáló történelmi folyamatot 1917. november 7-én az Oroszország népeinek forradalma indította el. Az Osztrák-Magyar Monarchia népei 1918-ban már nyíltan lázongtak. Valami jobbra, szebbre vágyódtak s ezt a kommunizmus tana ígérte. A harctereken is megmutatkozott a feleszmélés hatása, s a Monarchia utolsó katonai erőfeszítései sorra összeomlottak. Az USA is intenzíven bekapcsolódott a háborúba s a Központi Hatalmak (az Osztrák—Magyar Monarchia, a Német Birodalom, Bulgária és Törökország) veresége már több mint bizonyosság volt. Az USA akkori elnöke, Wilson, 14 pontban jelölte meg a megbékélés feltételeit. Ennek sarkallatos pontja a népek önrendelkezési joga volt. Magyarország nemzetiségei erre támaszkodva követelték jogaikat és 1918 őszén sorra megalakították nemzeti tanácsaikat. Október 28-án a Cseh Nemzeti Tanács mondta ki a Monarchiától elszakadását, és új állam, Cseh-Szlovákia megalakulását proklamálto. Ehhez 30-án a Szlovák Nemzeti Tanács csatlakozott Turócszentmártonbon (Martin). A horvát szábor 29-én jelentette be a Magyarországtól valp elszakadást és az új Szerb—Horvát— Szlovén királysághoz csatlakozást. Ugyanez történt Újvidéken november 12-én, amikor a vajdasági szerbek határoztak a Szerbiához csatiokozás mellett. összeomlás, felbomlás jelei mindenfelé; o különböző nemzetiségű katonák pedig alakulatukat elhagyva, parancs és engedély nélkül özönlöttek hazafelé. A BUDAPESTI FORRADALOM ES A BELGRÁDI FEGYVERSZÜNET Dankó Ödön plakátja A Magyar Tanácsköztársaság megalakulását bejelentő kiáltvány Október 31-én Budapesten is kitört a forradalom, s megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amely az A MUNKÁSOSZTÁLY KEZÉBE VESZI A HATALMAT A Károlyi-kormány a Vyx-jegyzék követeléseit nem merte teljesíteni, mert félt a népharagtól, de a fegyveres ellenállást sem vállalta eddigi pacifista álláspontja miatt. Nem látott más kiutat, mint átadni a helyét a tiszta és egyértelmű politikát hirdető kommunista pártnak, amely ekkor már óriási tömegbefolyással rendelkezett. 1919. március 21-én a szociáldemokratákkal egyesült kommunista párt — Magyarországi Szocialista Párt néven — a munkásosztály nevében átvette a hatalmat, hogy a káoszból kivezesse az országot. A párt megbízásából Forradalmi Kormányzó Tanács alakult, amely Magyar Szocialista Szövetséges Tonácsköztársaság néven tanácsköztársasággá, a proletárok államává nyilvánította az országot. A hatalom átvételekor a „Mindenkihez“ című kiáltványban fordult az ország népéhez, a világ proletariátusához és külön a szomszéd népekhez. „Testvéri üzdözletét küldi és fegyveres szövetségre hívja fel Csehország, Románia, és Szerbia meg Horvátország munkásait, földműveseit, a burzsoák, a bojárok, a nagybirtokosok és a dinasztiák ellen“... — mondja többek között a kiáltvány. Az emberiség történelmében Magyarország volt a második állam, ahol a munkásság hatalomra jutott. Békés úton, fegyveres felkelés, vér nélkül. Később azonban bőven ömlött a vér a munkáshatalom védelmében. LENIN: .... AZ EGÉSZ VILÁGON A MUNKÁSOSZTÁLY A TI PARTOTOKON ALL .. A Forradalmi Kormányzótanács proklamációja „teljes eszmei és lelki közösséget“ nyilvánított a szovjet kormánnyal és fegyveres szövetséget ajánlott Oroszország proletárjainak. Lenin elsőként köszöntötte szikratáviratában a magyar tanácshatalmat. Az erőt és biztatást jelentett a Tanácsköztársaság számára. Mivel a Vyx-jegyzék követeléseit visszautasította, megkezdte előkészületeit a beígért háború elhárítására. Szinte a semmiből kellett létrehozni a proletariátus hadseregét. A hatalomátvételt követő három hét alatt 50 000 ember állott fegyverbe. A nagy ipari üzemekben, bányákban munkászászlóaljok alakultak, de a más helyeken dolgozó munkások is ezrével jelentkeztek a Vörös Hodseregbe. Az antant beváltotta háborús fenyegetését. Délkeleten a románok nyomultak előre, északon a cseh csapatok. Egyedül a déli részeken volt viszonylagos nyugalom, ahol a szerb hadsereg nem lépte át a demarkációs vonalat, viszont Szegedet, Aradot és más déli városokat francia gyarmati csapatok szállták meg. A Vörös Hadsereg, noha még nem volt kellőképpen felkészülve, felvett* a harcot az intervenciós azonnali béke és a néphatolom mellett állott. Ez a forradalom csak polgári forradalom volt még, de annyit mégis elért, hogy november 16-án kikiáltották a köztársaságot. A Monarchia által november 4-én Páduában megkötött fegyverszüneti megállapodást az antant hatalmak az események következtében túlhaladottnak, érvénytelennek jelentették ki. Ezért Károlyi Mihály miniszterelnök vezetésével delegáció indult Belgrádba, új fegyszerszüneti egyezmény megkötésére. A feltételeket a balkáni antant haderők főparancsnoka, Franchet d’Esperey francia tábornok közölte a mogyar küldöttséggel. Az új feltételek a páduainál súlyosabbak voltak és már figyelembe vették a nemzetiségek megalakult nemzeti tanácsainak az önrendelkezési jogra alopított követeléseit. Ezt az egyezményt a Magyar Nemzeti Tanács kormánya november 13-án aláírta, a feltételeket pedig végrehajtotta. Ennek ellenére Vyx alezredes, az antant budapesti képviselője, a párizsi békekonferencia megbízásából új fegyverszüneti feltételeket adott át a kormánynak. Új demarkációs vonalat jelöltek ki Magyarország számára azzal, hogy ezek lesznek a Magyar Köztársaság leendő végleges politikai határai. A korábbi megállapodások félredobásával támasztott új követelések imperialista jellegűek voltak, s az antant az új fegyverszüneti feltételek, azok el nem fogadása esetére új háborúval fenyegetőzött, katonai hadműveletek megindítását helyezte kilátásba. Forradalmat ünneplő tömeg a budapesti utcán csapatokkal. Miközben o hadsereg a frontokon a munkáshatalom létéért harcolt, benn az országban társadalmi, gazdasági és kulturális intézkedések egész sorát kezdte megvalósítani a Tanácsköztársaság kormánya a kommunizmus szellemében. A magyar Vörös Hadsereg ellenállása egyideig 14
