A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-24 / 12. szám

SZÜKSÉGES AZ ÖNKÉNTES NÉPMŰVELŐ MUNKA A Csallóközi Dal- és táncegyüttes fellépése a járási aratóünnepélyen Csehszlovákiában 1948 februárja után újra indult, éspedig szocialista ir­ton a magyar nemzetiségi kultúra. Ek­kor alakult meg a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő CSEMADOK, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­turális Szövetsége. A proletár internacionalizmusra s a szocialista hazafiságra való nevelés te­rén a magyar nemzetiségek lakta terü­leteken elsőrendű küldetést és szerepet tölt be a CSEMADOK: Szervei és szer­vezetei kulturális népművelési és nép­nevelési tevékenységükkel jelentős mér­tékben elősegítik a párt marxista-leni­nista nemzetiségi politikájának megva­lósítását. Szocialista társadalmunk célkitűzései­nek megvalósításában nagy segítséget nyújtanak a társadalmi és tömegszerve­zetek. Ma, amikor a kultúra és a mű­vészet értékei mindenki számára nem­csak hozzáférhetőek, hanem a dolgo­zók aktívan is részt vesznek a szocia­lista kultúra alakításában, fokozott fi­gyelemmel kell kísérni azoknak a szer­veknek és szervezeteknek a munkáját, amelyek a szervezést, irányítást közvet­lenül végzik ezen a területen. A CSKP XV. kongresszusának határozata hang­súlyozza az amatőr művészeti tevékeny­ség fontosságát a társadalom kulturá­lis értékeinek megteremtésében. Az amatőr művészeti tevékenység a szo­cialista életmód elválaszthatatlan szer­ves része, az emberek alkotó képessé­gei fejlesztésének jelentős eszköze. Nagy írónk, Fábry Zoltán kifejezésé­vel élve korparoncs számunkra, hogy társadalmi szervezeteink kulturális, nép­művelési, népnevelési tevékenységét nem csak elfogadjuk, hanem minden lehetséges módon, szervezési, mód­szertani és anyagi segítségben is ré­szesítsük őket. A népművelési törvény helyes értelmezésével népművelési in­tézményeink sokat tehetnek annak ér­dekében, hogy ez oz önkéntességi ala­pon végzett kulturális népművelési mun­ka nemcsak a benne tevékenykedő ki­sebb közösségre, hanem társadalmunk egészére is kiterjedjen. A dunoszerdahelyi járásban a leg­nagyobb a magyar nemzetiségű lakos­ság számaránya. A lakosság a CSKP nemzetiségi politikájának megfelelően ápolhatja nemzetiségi kultúráját, anya­nyelvén fejlesztheti tudását, növelheti esztétikai érzékét, gazdagíthatja értel­mi, érzelmi világát. A kulturális mun­kát igénylőik túlnyomó többsége a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének szervezeteiben tömörül, de rendelkezésükre áll a többi társa­dalmi szervezet is, amelyek — bár el­sődleges küldetésük más irányzatú — kibontakozási lehetőséget biztosítanak. A dunoszerdahelyi járásban 67 CSE­­MADOK-alapszervezet működik, mint­egy 10 000 szervezett tagot tömörítve. Ezék a szervezetek magas színtű ama­tőr művészeti és szakköri tevékenységet fejtenek ki. A teljességre való törekvés igénye nélkül elmondható, hogy töb­bek között 12 énékkor, több mint 20 éneklő csooort, 3 foiklóregyüttes, 10 színjátszó csoport, 5 irodalmi színpad, 10—15 tánccsoport dolgozik a helyi szervezeték keretében. Bár ezeknek a csoportoknak működési feltételei álta­lában kielégítők, meg kell mondani, hogy hiányosságok még bőven tapasz­talhatók. Nem minden nemzeti bizott­ság vezetői nyújtanak megfelelő segít­séget egy-egy kulturális rendezvényhez, a csoportok munkájához, próbáihoz, sót előfordul olyan eset is, hogy gaz­dasági szempontokat emlegetve, bevé­telt nem hozó kulturális rendezvény megtartásához is csők anyagi ellen­szolgáltatás mellett kapják meg a szer­vezetek a kultúrház termeit. Hogyan le­het így emelni az adott község kulturá­lis színvonalát? Szerencsére ma már egyre ritkábban fordúlnok elő ilyen esetek, de mégis fel kell hívni a fi­gyelmet rájuk, hogy a jövőben ne is­métlődhessenek meg. Sokkal gyakoribb, .hogy a nemzeti bizottság támaszkodik a társadalmi szervezetek tömegeket mozgató és formáló tevékenységére. Hogy konkrét példával éljek, hadd em­lítsem meg a dunoszerdahelyi városi művelődési házat, amely egységes kul­turális-népművelési tervét az előírások­nak megfelelően a társadalmi szerve­zetek évi munkatervének felhasználá­sával állítja össze. Természetesen ez a terv nem tartalmazhat minden részlet­feladatot. Ezek azonbon folyamatoson beépíthetők a konkrét havi tervékbe. A város kulturális életében már több csoport fejtett ki magas szintű művé­szi tevékenységet, a művelődési ház megnyitása előtt is. A művelődési ház ezeket a csoportokat teljes támogatás­ban részesíti. A fenntartó szervezet ve­zetőségével közösen kidolgozta a cso­port alapszabályzatát és annak értel­mében végzi feladatait. így például a vonatkozó alapszabály­zat értelmében a városi művelődési ház és a CSEMADOK helyi szervezete kö­zösen tartja fenn az öntevékeny szín­játszó együttest. A művelődési ház biz­tosítja a próbákhoz szükséges helyisé­geket, a színpadot, a díszleteket és jelmezeket, a hang- és a fényhatások­hoz szükséges berendezéseket és ezek­nek üzemeltetését, valamint a helyi szervezet vezetőségével közösen a mű­sorok lekötését is. Az anyagi 'költsége­ket a művelődési ház a saját költség­­vetéséből téríti. Hasonló o helyzet pz énekkar, a tánccsoport és o különböző szakkörök tevékenységével, fenntartá­sával kapcsolatban is. A művelődési ház nagy segítséget nyújt a CSEMADOK Központi Bizott­ságának a Dunamenti Tavasz, o cseh­szlovákiai magyar gyermekszínjátszók országos fesztiválja megrendezésében. Anyagi ellenszolgáltatás nélkül bizto­sítja a szükséges termeket, azok fűté­sét, világítását, a hangtechnikai beren­dezéseket, a rendezői és szervezési szolgálatot és nagy részben o rendez­vény propagálását is. Teszi ezt azért, mert a fesztivál eszmei kisugárzása a város és az egész járás fiatalságát érinti, gazdagítva tudásukat, formálva szocialista gondolkodásukat. Ezáltal se­gítőtársakat nyer meg magának, ami­nek hatását mór a közeljövőben fel­mérhetjük. Ami a tömegszervezetek és kulturá­lis együtteseik támogatósát illeti, a já­rás városainak és községeinek többsé­gében ugyanez a helyzet. A nemzeti bizottságok megértették az önkéntes népművelő munka hatásának jelentő­ségét, és építenek ró. Persze, így is van még, amin javítani lehet és kell. Nö­velni kell például az egyes kultúrházak anyagi-műszaki és személyzeti ellátott­ságát, erősíteni a járási népművelési központ módszertani tevékenységét, több és rendszeres módszertani segít­ségben részesítve, főként az énekkaro­kat, a néptánc- és színjátszó csopor­tokat. A CSEMADOK helyi szervezetei, úgy, mint a múltban, az idén is élénk kul­turális tevékenységet fejtenék ki. A CSEMADOK a szocialista építés folya­mán mindig élénken reagált az idő­szerű politikai eseményekre, a jelentős évfordulókra, feladatokra és szükség­letekre. A kulturális népművelési tevé­kenység mindig fontos részét képezte a politikai tömegmunkónak. A helyi szervezetek igen nagy számú vetélke­dőt, előadást, vitaestet, összejövetelt, a nemzeti felszabadító harc résztvevői­vel, régi párttagokkal számos találko­zót valósítottak meg, faliújságokat s a helyi hangosanbeszélőben műsorokat szerkesztettek, a forradalmi munkás­mozgalmi és történelmi hagyományo­kat ápoló, terjesztő honismereti kirán­dulásokat rendeztek, ünnepi gyűlése­ken, kiállításokon ismertették meg a tömegeket a Szovjetunió és a szocia­lista országok népeinek antifasiszta harcával s a fejlett szocialista társa­dalom építésében elért sikereiről, ápol­va a barátságot, a testvériséget ezek­kel a népekkel a proletár internacio­nalizmus szellemében, s a szolidaritást a világ dolgozóival, haladó mozgal­maival, a nemzeti és szociális felsza­badulásukért küzdő népekkel. Ezt kell tennünk ma is, amikor dol­gozóink a Szlovák Nemzeti Felkelés 35., a pionírszervezet megalakulásának, a mezőgazdaság kollektivizálásának 30. évfordulója évében nagy erőfeszítéseket tesznek a hatodik ötéves tervidőszak negyedik éve igényes feladotoinak ma­radéktalan teljesítésére. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi sza­kaszában a nemzeti bizottságoknak is mindent meg kell tenniük a kulturális népnevelő munka további javítása ér­dekében. Ezt a feladatot úgy kell irá­nyítani, hogy az egész társadalom ne­velési céljai egybefonódjanak a dol­gozók érdekeivel. Pártunk nagy súlyt helyez a képviselőtestületek, a nemze­ti bizottságok politikai, kulturális és ne­velési tevékenységére, hiszen az állam­­igazgatási szerveknek kell irányítaniuk és szervezniük a kulturális népnevelő munkát is, ösztönözniük és fejleszte­niük a lakosság kulturális kezdeménye­zését. A kulturális érdeklődés kibontakoz­tatásában szem előtt kell tartani a szocialista nevelési folyamatot és cé­lokat, mindenekelőtt a tudományos vi­lágnézet terjesztését, az élethez és a munkához való jó viszony kibontakoz­tatását, az emberek esztétikai érzéké­nek fejlesztését a szocialista hazafi­ságra és a proletár internacionalizmus­ra való nevelést, az emberek közötti elvtársi kapcsolatok szilárdítását, a szo­cialista életmód elmélyítését, a környe­zet védelmét és alakítását. Hogy ezen a téren is jó munkát és konkrét ered­ményeket mondhatunk magunkénak, bizonyítják Gustáv Husók elvtórs sza­vai, aki a CSKP XV. kongresszusán töb­bek között hangsúlyozta: „Azok az eredmények, amelyeket a nemzetiségi politikában gyakorlati téren elérünk, a csehek, a szlovákok és a többi nemze­tiség testvériségének fokmérője, a mun­kásmozgalom legjelentősebb történel­mi vívmányának eredménye, amelyért pártunk és népünk küzd."' Jó érzéssel tölt el mindenkit, hogy a Csehszlová­kiai Magyar Dolgozók Kulturális Szö­vetségének tevékenységét Szlovákia Kommunista Pártjának legutóbbi kong­resszusa is pozitívan értékelte. GYURCSIK JÓZSEF, a Dunoszerdahelyi VNB elnöke Dušan Majda felvételei A Dunoszerdahelyi (Dunajská Streda) Városi Művelődési Ház 7

Next

/
Thumbnails
Contents