A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-17 / 11. szám
Következő számunk tartalmából: František Šidlik, a Galántai Jnb kulturális osztályvezetője: A NEMZETISÉGI KULTÚRA FEJLESZTÉSE JÁRÁSUNKBAN Fister Magda riportja fiatal mezőgazdasági szakemberekről I Kortársaink: FUST MILAN Kelenváry János: A MAGYAR TANACSKÖZTARSASAG 60. ÉVFORDULÓJA Az első oldalon riportképünk a Muzsikusok bölcsődéje című írásunkhoz. A címlapon Kontár Gyula, a 24. oldalon Buday Endre (elvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának decemberi plénuma behatóan foglalkozott a népgazdaság fejlesztésének és az idei állami terv teljesítésének kérdéseivel. A CSKP KB Elnökségének népgazdaságunk 1979. évi feladatairól szóló jelentése, valamint a plénumülés vitája egyaránt rámutatott arra: a nyilvánvaló sikerek mellett kötelességünk, hogy bíráló nyíltsággal hívjuk fel a figyelmet mindazokra a fogyatékosságokra s problémákra, amelyeket munkánkban az eddiginél következetesebben kell kiküszöbölni. Megállapítást nyert, hogy jelentős mértékben épp ezeknek a problémáknak rugalmas megoldásától függ az ország gazdasági fejlesztésének és az életszínvonal folyamatos emelésének további üteme. E tartalékok mozgósításának egyik jelentős tényezője a munkafegyelem, a munkaidő hatékony kihasználása. Ezért - néhány egyéb időszerű kérdés mellett - elsősorban erről a fontos problémáról beszélgettünk Krocsány Dezső elvtárssal, a Szlovák Szocialista Köztársaság munkaügyi és szociális miniszterével. 0 Miniszter elvtárs, hogy rögtön a tárgyra térjek: az utóbbi időszakban egyre több szó esik a munkaidő teljesebb kihasználásának fontosságáról. Gondolom joggal, hiszen akár az országjáró újságíró is a megmondhatója, hogy sok üzemben és számos egyéb munkahelyen bizony nem eléggé következetesek ebben a kérdésben. Más szavakkal: nem ártana kissé komolyabb munkafegyelem! Hadd kérdezzen hát meg, hogy az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumának - országos viszonylatban — milyen tapasztalatai vannak a munkaidő kihasználásával kapcsolatosan? — Kétségtelen, hogy valóban indokoltan szerepel napirenden a munkafegyelem széleskörű megszilárdításának követelménye. Ezt a kérdést önmagában azonban mégsem csak ez teszi aktuálissá, vagy netán-tán az a feltevés, hogy az emberek nálunk rosszul, esetleg nem szívesen dolgoznának . .. Ellenkezőleg! A dolgozók milliói becsülettel teljesítik kötelességeiket, tudásuk és tehetségük legjavát nyújtva szép eredményeket érnek el, hiszen szinte naponta érkeznek a hírek az egyének és kollektívák újabb meg újabb munkasikereiről. Főként a szocialista munkabrigádok járnak elöl követendő példával. Féligazság lenne ellenben elhallgatni azt a tényt, hogy vannak bizony körünkben olyan egyének is. akik legszívesebben csupán mímelnék a munkát s legföljebb csak úszni próbálnak az árral. Az ilyen passzív és fegyelemsértő alkalmazottakkal szemben minden munkahelyen határozottan fel kell lépni, bár a munkaidő jobb kihasználásának lényege — lévén, hogy a durva fegyelemsértők elenyésző kisebbségben vannak — csak részben rejlik ebben. Célunk, hogy minden munkahelyen mozgósítsuk a tartalékokat s így ezzel is gazdaságosabbá tegyük a termelést. Ennek egyik útja épp a munkaidő teljesebb és ésszerűbb kihasználása, hiszen a CSKP Központi Bizottsága tizenkettedik ülésének határozatával összhangban elsősorban gazdasági eredményeinktől függ a népgazdaság fejlesztésének s az életszínvonal emelésének üteme. Hazánkban az a körülmény is sürgeti e kérdések mielőbbi megoldását, hogy a következő egy-másfél évtizedben nem számíthatunk a munkaerőforrások számszerű bővülésére. Ehelyett csak körültekintőbb munkaszervezéssel, illetve a meglévő tartalékok feltárásával érhetünk el jobb gazdasági eredményeket. Az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériuma ezért lényegében már megalakulása óta, 1969-től, figyelemmel kíséri ezeket a fontos kérdéseket. Felméréseink és vizsgálataink azt mutatják, hogy a rugalmasabb munkaszervezés és a munkaidő célszerűbb kihasználásának dolgában még sok a pótolnivalónk. Ennek érdekében már számos intézkedést javasoltunk és léptettünk érvénybe. 0 Sokan inkább csak sejtik, mintsem világosan értik, hogy gyakorlati szempontból milyen összelüggés van a munkaidő jobb kihasználása és az állam népjóléti politikájának alakulása között. — Pedig ez a kölcsönös kapcsolat nagyon szoros. És egyszerű is: a lakosság személyi igényeit csak a társadalmi javak gyarapodásával egyenes arányban lehet kielégíteni... Az életszínvonal kérdésének és az ország gazdasági mérlegének alakulása attól függ, hogy miként fogunk dolgozni és milyen lesz munkánk minősége: hogy mi módon gazdálkodunk majd minden munkára szánt perccel, minden kilowattnyi villanyenergiával és minden egyes koronával. Mindez jó ok arra, hogy mindenütt élénk figyelemmel kísérjük a munkaidő gazdaságos kihasználását, hiszen minél többet és jobbat fogunk termelni, annál több idő jut majd a pihenésre, a családi életre, a tanulásra vagy a szabad idő más jellegű eltöltésére. Mindez szorosan összefügg a dolgozók egészségi állapotával, teljesítőképességével és a szolgáltatások színvonalának emelésével, úgyhogy ezek a kérdések valóban összefüggő láncolatot alkotnak. 0 Egy fél óra nem nagy idő... Mégis, statisztikai számítások alapján, pusztán harminc percnyi termeléskiesés - szlovákiai viszonylatban - egyszerre közel negyvenmillió korona veszteséget jelent! Ennél aligha akad jobb példa arra, hogy a munkaidő teljesebb kihasználásáról beszéljünk, hiszen „ellógott" percet perchez számítva kallódó tiz- meg százmilliók nyomára bukkanunk! — Sajnos, hasonló példa tényleg bőven akadna ... Ennek dacára sokkal fontosabbnak tartom, hogy inkább ezek különböző okairól és a hibák orvoslásáról szóljak. Napjaink alapvető követelménye, hogy jó gazdái legyünk az országnak. A jó gazda pedig egyben jó szervező is. Ezért a csoport- és művezetőktől kezdve az igazgatókig minden vezető dolgozó kötelessége, hogy az általa irányított részlegen feltárja a munkaidő jobb kihasználásának tartalékait. Ahol már végeztek efféle elemzést, ott bizonyosan rájöttek közben arra, hogy hol szorít a cipő: hol lehetne jobb munkaszervezéssel, közvetlenebb irányítással, o munkafegyelem szigorításával és egyéb belső intézkedésekkel javítani a meglévő helyzeten. Persze, a zökkenőmentes termelőmunkának vagy a pontos munkába járásnak külső tényezői is vannak. Ezek közül elsősorban a rendszeres anyagellátást és az olykor bizony sok bosszúságot okozó tömegközlekedési s forgalmi kérdések megoldását említeném. MIKLÓSI PETER 0 A meghatározás lényegretapintó, de aligha teljes! — Valóban nem az. Különböző munkaterületeken végzett felméréseink eredményeképpen három fő csoportba sűríthetők a munkahelyi mulasztások indítékai: — nyíltan meg kell mondani, hogy sokan pontatlanul, késve járnak be munkahelyükre és gyakran korábban indulnak el onnan, sőt, önkényesen alakítják a tízóraira és ebédre szánt pihenők hosszát is, ami a munkafegyelem durva megsértése; — komoly veszteségeket okoz a rendszertelen anyagellátás és a pótalkatrészek gyakori hiánya, de sok esetben tapasztalható termeléskiesés különböző munkaidőben szervezett gyűlések, értekezletek vagy ünnepélyek miatt is; — harmadrészt sok az úgynevezett objektív okból történő „lógás", azaz a különböző személyes vonatkozású hivatalos intéznivalók munkaidőben történő lebonyolítása. 0 Ezek szerint a munkahelyi időpazar lás általános indítékai jobbára közismertek. Miniszter elvtárs, öntől ezért inkább azt kérdezem: milyen központi intézkedések születtek a munkaidő teljesebb, ésszerűbb kihasználására?- Gondolom, hogy a fentiek alapján mindenki előtt világos, hogy az időfecsérlés meggátolása és a munkafegyelem megszilárdítása elsősorban a rugalmas és jó munkaszervezés kérdése. Az sem titok, hogy sok még a tennivaló az egészségügyi ellátás, a szolgáltatások és a kereskedelmi hálózat bővítésének, illetve a különböző hivatali intézmények félfogadási órái átalakításának tekintetében. A valóság teljes ismeretéhez ellenben azt is látnunk kell, hogy manapság az emberek sokhelyütt szívesen elfecsérelnek néhány órát a munkaidejükből hivatali ügyintézés vagy egyéb gátló körülmény címén. Ezért jobb tömegpolitikai munkával minden munkással és hivatalnokkal meg kell értetnünk, hogy az efféle „lógással" a nemzeti jövedelem gyarapítását fékezi és így végző soron -2
