A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-10 / 10. szám
Vajon milyen jövő vár arra a két és fél éves ír kislányra, aki születése előtt, még az anyaméhben sebesült meg? 1976 nyarán, amikor Mary Gilmore, a kislány édesanyja belfasti otthona leié tartott, három lövés érte. Ebből kettő a magzatot találta el. Miután a gyermeket császármetszéssel a világra segítették, műtétnek vetették alá, hogy eltávolítsák testéből a golyót. A műtét sikerült ugyan, a kislány ma is ép és egészséges, de a golyó két veszélyes helyre beágyazódott szilánkját nem tudták kiemelni a hátából. Marc Chagall sokoldalú és vállalkozó kedvű művész: a Párizsi Opera menynyezetképei, a reimsi katedrális üvegablakainak megfestése után most a mainzi kis gótikus, háromhajós Szent István-templom keleti kórusának egyik ablakát népesítette be csodálatos szép-Chicago - s talán az egész USA - legmagasabb felhőkarcolója a SEARS Tower. Száztizenöt emeletes. Nem egészen három évig épült! Képünkön a monumentális szobrászművészet legkiemelkedőbb alkotása, a „Mount Rushmore National Memorial" látható. A hires Black Hills hegységben találjuk, 16 mérföldnyire Rapid Citytől, Dél-Dakota fővárosától. No parking - Parkolni tilos!, hirdeti a tábla. Ami azt illeti, itt meglehetősen körülményes lenne a parkolás. ségű figuráival. A deregnyői kastély 1812-ben épült. A felszabadulás után tatarozták, s manapság a hnb irodahelyiségének, valamint az egyes tömegszervezeteknek nyújt otthont. loan Collins egy szép, gazdag és csábító özvegyet játszik a Neck című új angol filmben. Korunk egyik legnagyobb Shakespeare-szinésze, John Gielgud pedig inast alakit. Képünkön: ők ketten. ZS. NAGY LAJOS: CERUZASOROK NYELVI FORDULATOK Mostanában egyre ritkábban kerül kezembe a Ludas Matyi, valaki mindig megelőz az újságárusnál s az orrom előtt veszi meg a vicclap utolsó példányát, így aztán hétről-hétre „humortalanul" élek, amit nehezen tudok megszokni. Talán ez a hiányérzet okozta, talán az, hogy rosszul aludtam és a reggeli lapot is amolyan félálomban néztem át, de egyszeresek azon kapom magam, hogy az egyik legkomolyabb újságcikk kellős-közepén hangosan felkacagok, mint akit csiklandoznak. Ezt olvasom: „Az r.-i szövetkezetben behozzák a lemaradást". Tökéletesen értem, hogy mit akar velem közölni az újságíró, mégis egyre tréfásabbnak találom ezt a mondatot, sőt kialvatlan szemem előtt hirtelen megjelenik a szegény „lemaradás", amit a gondatlan szövetkezeti tagok valahol a mezőn felejtettek, s amit még mindig nem hoztok be. Nem lesz túl későn? kuncogok magamban! Nem tudom miből van ez a „lemaradás", de ha például vasból, akkor bizonyára alaposan ellepte a rozsda, most majd áztathatják benzinben és olajban, ha még hasznát akarják venni, az is lehet, hogy ki kell selejtezniük. Ám az is elképzelhető, hogy nem műszaki alkotmányról, hanem valami újfajta kultúrnövényről van szó, mosolygok rosszindulatúan, annál rosszabb, mert akkor az a „lemaradás" egész biztosan kicsírázott, vagy tán meg is rothadt, s most már teljesen fölöslegesen hozzák be, így van az, ha valahol rosszul szervezik meg a munkát... I A következő mondat megvigasztalhatna: „... o k.-i efsz már utolérte önmagát!", meg is vigasztalódom, mert arra gondolok, íme, az abszurd humor sem veszett még ki a világból, igaz, hogy ezt a mondatot még így álmotagon is nehéz elképzelni, ehhez mór bizonyos mélylélektani tréning szükséges. Nyilvánvaló, hogy a k.-i szövetkezet idegrendszere kifinomult és épp ezért labilis (ingatag), mint némelyik újságíróé, elég egy közepes megerőltetés és a személyiség (persze egy szövetkezet személyiségét sem könnyű elképzelni), megzavarodik, meginog, sőt, mint a fenti eset mutatja meghasad (szkizofrénia). Egyszóval a k.-i szövetkezet, talán az őszi „csúcsmunkák" idején, gondolom vigyorogva, a lelke mélyén két énre hasadt, amikor is az egyik én versenyre kelt a másikkal, sőt meg is előzte azt. Mi történhetett ezután, tűnődöm. Feltehetően a k.-i szövetkezetét is pszichoterápiára fogták, ahol valószínűleg hipnotikus álomban kiverték a fejéből, hogy ő nem egy, hanem két személyiségből (szövetkezetből?) áll. Az orvostudomány mai álláspontja szerint a szkizofrénia gyógyíthatatlan, ezért is csodálkoztam, hogy a k.-i szövetkezet ilyen gyorsan rendbejött és „utolérte önmagát!" Mindenesetre az ilyen és ehhez hasonló leleményes nyelvi fordulatok előbb-utóbb teljes mértékben pótolhatják a hiányzó vicclapokat. KÖSZÖNET JÁR NEKIK... E cikkem megjelenésekor bizonyára már mindent elfelejtünk, havat, hófúvást, északi szelet. Bizony ez idén furcsa játékot űzött velünk a természet. Karácsonykor, az évszakhoz képest szinte meleg idő volt, az ember azt hitte, hogy nem is lesz tél, Szilveszterkor langyos szél fújt, és Újév napján mint derűs égből a villám, beköszöntött a tél. Hullani kezdett a hó és éjjelnappal el sem állt. Persze a gyerekek nagy örömére. De a felnőtteknek elég gondot okozott. Nekünk, akik csak a jól fűtött lakásokból néztük a hóhullást eszünkbe sem jutott, hogy az országban, úgyszólván mindenhol küzdelem folyik, az emberek éjjel-nappal dolgoznak, hogy nekünk ne kelljen hidegben lenni, utazhassunk autóbuszon vagy villamoson, naponta asztalunkon lehessen a friss kenyér, tej stb. Hát igen. Biztosan nagyon kevesen gondolkoztak el azon, hogy a bányászoknak, bármilyen is az időjárás, le kell menni a bányába, mert szükség van a szénre, a vízierőművek dolgozóinak is küzdeniük kell a hóval, jéggel, hogy a rengeteg gyár, háztartás ne maradjon szén, villany nélkül, a köztisztasági üzem dolgozóinak nagyon korai a felkelés, mert ők tisztítják el az úttestről a havat. Na és a közlekedés? A villamos és buszvezetők sem maradhatnak otthon a meleg lakásban, mert nekik reggel négy órakor már kezdődik a munkaidő. Szállítani kell a dolgozókat a munkahelyükre. Ha reggel hatkor nem nyitna az üzlet és nem kapnánk friss tejet, kenyeret, felháborodnánk, pedig falun a fejők, etetők már reggel négykor dolgoznak, a tejfeldolgozó üzemek is a korai órákban kezdik munkájukat és a pékek is éjjel sütik a kenyeret és a süteményt. Most, hogy lassan elmúlik a tél, elolvad a hó, az utak tiszták, szárazok lesznek és nem lesz probléma az időjárás viszontagságai miatt az utazással, ellátással, gondolkozzunk el az elmúlt nehéz heteken és arra a következtetésre jutunk, hogy az illetékesek kitettek magukért, mert nekünk könnyű volt utazni villamoson, autóbuszon vogy akár gépkocsin a megtisztított utakon, vásárolni a nehéz téli időben; és őszintén szólva nem egyszer szidtuk a villamosvezetőt, ha pár percet késett, vagy a pékeket és velük együtt az ellátást, ha nem volt éppen friss kenyér, tej, de egyszer sem képzeltük magunkat a helyükbe, és éppen ezért most, a tél befejeztével köszönetét mondhatunk mindazoknak, akik ismeretlenül törődték velünk, segítettek nekünk a nehéz téli időkben. PLOCZEKNÉ M. ERZSÉBET
