A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-10 / 10. szám
GUSTAV HUSÁK LENGYELORSZÁGI LÁTOGATÁSA Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke február 19—20-án baráti munkalátogatást tett Lengyelországban, ahol megbeszéléseket folytatott Edward Gierekkel, a LEMP KB> első titkárával. Gustáv Husák kíséretében voltak a CSKP KB Elnökségének tagjai: Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök és Vasil Biľak, a KB titkára. A képen: Gustáv Husák és Edward Gierek a búcsúzás pillanataiban a rzeszówi repülőtéren. I ittnam ^rtéjrf SZOVJET-CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK Február 17 és 20 között szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval Moszkvában tárgyalt Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter. Áttekintették a kulcsfontosságú nemzetközi problémákat és a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit. — A képen: balról a csehszlovák, jobbról a szovjet tárgyaló küldöttség. A SZOCIALIZMUS ÉS A BÉKE néven háromnapos tudományos értekezlet volt Bratislavában. A tanácskozáson a szocialista országok békemozgalmainak- és a nemzetközi demokratikus szervezeteknek a képviselői megvitatták a szocialista országok szerepét a békéért, az enyhülésért és a leszerelésért folyó küzdelemben. Az értekezletet Viliam Thurzó akadémikus, a Csehszlovák Békebizottság alelnöke, a Szlovák Béketanács elnöke nyitotta meg (kép). TILTAKOZÁSOK VILÁGSZERTE A KÍNAI AGRESSZIÓ ELLEN Világszerte hatalmas arányú tiltakozás bontakozott ki a kínaiak vietnami agressziója ellen. Számos ország — köztük Csehszlovákia - kormánya nyilatkozatban ítélte el Peking Vietnam elleni agresszióját. A csehszlovákiai dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiek — nagygyűléseken tiltakoztak a pekingi vezetés barbár agressziója ellen. - „El a kezeket Vietnamtól!“, „Vietnam győz!" — ilyen és hasonló jelszavakkal tüntettek február 19-én prágai fiatalok a kínai nagykövetség épülete előtt. TÖRTÉNELMI SZÜKSÉGSZERŰSÉG Hatvan évvel ezelőtt alakult meg a Kommunista Internacionálé A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével megkezdődött a proletárforradalmak kora, napirendre került a proletárdiktatúra megteremtése valamennyi opportunista áramlattal szemben. A Kommunista Internacionálé Moszkvában 1919. márciusában megtartott alapító kongresszusán 35 kommunista párt, kommunista csoport és baloldali szocialista szervezet képviselői jelentek meg különböző európai, ázsiai és amerikai országokból. A kongresszus meghallgatta Lenin téziseit a polgári demokráciáról és a proletárdiktatúráról. Lenin a III. Internacionálé fő feladatát a proletárdiktatúráért és a szovjethatalom védelméért folytatott harcban jelölte meg, ami feltételezte a teljes szakítást az opportunizmussal és a centralizmussal. Az egyes országok pártjai a III. Internacionálé szekcióit képezték. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt magasra csapott a forradalmi hullám egész Európában. Széleskörű tömegmegmozdulás adja tudtul az európai országok uralkodó köreinek, hogy a munkásságnak nem közömbös a szovjethatalom léte Oroszországban. A forradalmi hullám meggyorsítja a tömegek forradalmasítását, a szociáldemokrata pártok polarizációját, új forradalmi baloldal, kommunista csoportok, kommunista pártok kialakulását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a világ első szocialista államának léte, a hatvan évvel ezelőtt megalakult Kommunista Internacionálé és annak tevékenysége döntő tényező volt a lenini tanítás gyors térhódításában, és új ösztönzést adott a forradalmi munkásmozgalom előretörésének. A kommunista pártok kialakulása és a szociáldemokrata opportunizmussal és revizionizmussal való szakítás múlhatatlan feltétele volt annak, hogy a munkásosztálynak igazi forradalmi politikai reprezentánsa legyen a tőke ellen, a szocialista forradalomért vívott küzdelmében. A Kommunista Internacionálénak elsődleges célja volt, hogy segítse a proletariátus felkészülését a győzelmes szocialista forradalomra. A Kommunista Internacionálénak egyes kongresszusai, a fő feladathoz hűen, lépésről lépésre a kommunista mozgalom olyan kérdéseivel foglalkoznak, mint az Internacionáléba való belépés 21 feltétele, a gyarmati és agrárkérdésről hozott határozat, a munkásparaszt kormány jelszava stb. Az egyes kommunista pártok, köztük Csehszlovákia Kommunista Pártja is, a szociáldemokrata pártból magukkal hozták nemcsak tagjaik többségét, hanem a leninizmus hiányos ismeretét is, főleg ami a forradalmi párt vezető szerepének alábecsülését illeti. A fiatal és tapasztalatlan, a forradalmi hullára következtében létrejött kommunista pártok kérdése jelentős helyet foglalt el a Kommunista Internacionálé 1921-ben megtartott harmadik kongresszusán. Lenin: Baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége című művében értékelve az októberi forradalom egyes alapvető vonásait megállapította, hogy a bolsevizmus „elsősorban és főképpen az opportunizmussal szembeni harcban nőtt fel, alakult ki és edződött meg, amely 1914-ben végleg szociálsovinizmusba nőtt át, a proletáriátussal szemben végleg a burzsoázia oldalára pártolt át“. Ezért a nemzetközi kommunista mozgalom képviselői figyelmét felhívta arra, hogy a már 1920-ban kialakult konkrét helyzetben is a fő dolog, hogy minden egyes ország kommunistái egészen tudatosan megértsék az opportunizmus és a baloldali doktrinerség elleni harc alapvető feladatait. Lenin 1921-ben figyelmeztette a kommunistákat a baloldaliság veszélyére mondván, hogy ha nem indítanak ellene erélyes harcot, a kommunista mozgalom pusztulásra van ítélve. A Kommunista Internacionálé harmadik kongresszusa olyan időszakban dolgozta ki a nemzetközi kommunista mozgalom további előrehaladásának programját, amelyben apadóban volt a háború utáni forradalmi hullám, a fiatal kommunista pártokra várt az a feladat, hogy továbbra is vezessék a proletariátus védelmi harcát, terjesszék ki, mélyítsék el és egységesítsék, s az események alakulásának megfelelően emeljék a végső politikai harc szintjére. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának szempontjából is jelentős helyet foglal el a hatvan évvel ezelőtt létrejött III. Internacionálé. Lenin ott tevékenykedett pártunk megalakulásánál, helyes politikai irányvonala kitűzésénél. A Kommunista Internacionálé harmadik kongresszusa a nemzetközi kommunista mozgalom általános helyzete lenini elemzésének a győzelmét jelentette, aminek eredményeképpen Csehszlovákia Kommunista Pártját felvették a Kommunista Internacionálé tagjai közé. Pártunk magáévá tette az Internacionáléba való felvétel 21 pontját és az 1921. október 30-a és november 4-e között megtartott egyesülési kongresszuson a forradalmi párt létrehozásának lenini alapelveivel összhangban a soknemzetiségű Csehszlovákiában létrejött az egységes, internacionalista kommunista párt. A Kommunista Internacionálé megalakulásától kezdve sikeres munkái fejtett ki a kommunista mozgalom megerősítése érdekében, bár nem minden elméleti és gyakorlati kérdésben sikerült helyes álláspontot kialakítania. A III. Internacionálé sem volt mentes a nem egészen helyes állásfoglalástól olyan kérdésekben, mint például az „osztály osztály ellen“ jelszó megerősítése, a szociáldemokráciát a finánctőke függvényének, eszközének tekintette stb. Az ilyen fogyatékosságok ellenére a kommunista pártok hősies harcot vívtak a munkásság érdekeinek védelmezéséért, a gazdasági válságból való forradalmi kivezető útért. A húszas évek folyamán megalakult kommunista pártok a harmincas években egyre nagyobb önállóságról tettek tanúságot. Igazolták, hogy képesek önállóan országuk viszonyaira alkalmazni a Kommunista Internacionálé irányvonalát. A harmincas években egyre nagyobb veszélyt jelentett a fasizmus előretörése. Az 1935 nyarán megtartott VII. kongresszus értékelte a nemzetközi kommunista mozgalomnak a legutóbbi években szerzett tapasztalatait és a kornak legfontosabb problémájára összpontosította figyelmét: hogyan kell a polgári demokratikus országok reakciós erőit megakadályozni a fasizmus uralomra juttatásában. E kérdéssel kapcsolatban a kongresszus elemezte a munkásosztály feladatait az egy újabb imperialista háború kirobbanásának veszélye ellen folytatott harcban. A kongresszus, tekintetbe véve a kommunista pártok fejlődését, elhatározta a vezetés és irányítás formáinak módosítását, kitűzve az egyes kommunista pártok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. A kommunista pártoknak ez az önállósítása és az új irányvonal érvényesítése nagy rugalmasságot követelt meg a fasizmussal szemben folytatott aktív harc megvalósításában. A kommunista pártok nagy többsége a második világháború éveiben alkalmazta a Kommunista Internacionálé irányvonalát. 1943 májusában a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága elhatározta a III. Internacionálé feloszlatását, figyelembe véve a kommunista pártok működésének rendkívül eltérő feltételeit, a központi irányítás megvalósíthatatlanságát a háború körülményei között, és azt, hogy valamennyi antifasiszta társadalmi erő összefogása maximális önállóságot és rugalmasságot követel. A Kommunista Internacionálé betöltötte történelmi hivatását, döntő szerepe volt az újtípusú kommunista pártok kialakításában, a marxizmus-leninizmus elterjesztésében, a reformista szociáldemokrácia ideológiai visszaszorításában. PÉK VENDEL
