A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-10 / 10. szám
Következő számunk törlőiméből: Miklósi Péter interjúja KROCSANY DEZSŐVEL, az SZSZK munkaügyi és szociális miniszterével Mécs József: AZ AMICUSSZAL KEZDŐDÖTT... npr-W-W EGY VAROSIASODO Kortársaink: PAVEL BUNČAK Fister Magda: MUZSIKUSOK BÖLCSŐDÉJE J. Keníž: A PILÓTA NEM VÁLASZOL... Az első oldalon riportkép o Kenyér és nevelés című íráshoz. A címlapon Makrai Miklós, a 24. oldalon Buday Endre felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 3ó Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-Ó4. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Mit tudtam Ogyallárál? Őszintén szólva nem sokat, illetve aligha többet, mint általában az emberek: az ötvenes évek végéig önálló járási székhely volt, azáta .csak“ egy jellegzetes kisváros Érsekújvár (Nové Zámky) és Komárom (Komárno) között, közel a Dunához. Régebben csillagvizsgálójáról volt híres, újabban kiváló söréről is, hiszen az ízes Aranyfácánt — palackozva vagy dobozolva - nagy mennyiségben exportálják a világ számos országába ... Aztán megláttam Ôgyallát (Hurbanovo). Megláttam, elvégre egyetlen nap alatt nem lehet megismerni egy sok évszázados települést, amely ráadásul napjainkban egyre inkább változik, városiasodik. A sors szeszélye, hogy most, amikor mór nem járásszékhely, most próbálja pótolni mindazt, ami egy város rangjához illik ugyan, de aminek Ógyalla egyelőre híján van. És egyetlen nap néhány röpke órája alatt a lakóit sem lehet megismerni, akik főképpen magyarok és szlovákok. Ottjártomkor így csupán ismerkedtem a várossal, de ez elég volt ahhoz, hogy kedvet csináljon a megismeréséhez, hogy egyszer — ha majd időm engedi — hosszasabban tartózkodjak ott. A város a közigazgatásilag hozzácsatolt Bogotával, Zöldallással, Kisvékkel, Nagyvékkel, Pálmajorral, Kovács- és Margitpusztával nagy területen fekszik. Persze, a főtérbe torkolló szőkébb utcák inkább a régmúltról mesélnek. Itt született Bese János neves orientalista, aki Alexander von Humboldt báróval, a növényföldrajz s az oceanográfia megalapítójával beutazta a Kaukázust: itt született Feszty Árpád festő, a Magyarok bejövetele című körkép és számos egyéb jeles festmény alkotója; Jókay József — a regényíró Jókai Mór édesapja; ifj. Ordódy Pál, a léghajózás egyik nemzetközileg is elismert úttörője; itt dolgozott Konkoly- Thege Miklós csillagász, a térképes időjárásjelentés feltalálója, aki ógyalloi birtokán 1869-ben jól felszerelt csillagvizsgálót létesített; rajtuk kívül több más tudóst és jeles személyiséget is szoros szálak kötnek ehhez az ősi mezővároshoz. És a mai Ógyalla... Ami, ha őszinte akarok lenni, még nem egészen mai, inkább csak elindult ezen az úton; bár aki régebben járt itt, talán rá sem ismerne a település néhány részére. Ottjártomkor egy kissé bepillanthattam e városiasodó város jelenébe és a jövőjébe is. Miután KECSKÉS BÉLÁNÉ, a városi nemzeti bizottság titkára végigvezetett az utcákon, megmutatta a sörgyárat, az új óvodát, a Meteor Áruházat, a többemeletes tömbházakat, a vadonatúj kultúrházat, a városháza épületében egy hatalmas térképen azt is megmutatta, hogy milyen is lesz másfél-két ötéves tervidőszak múlva Ógyalla. — A városról beszéljek? — mondja tűnődve a titkárasszony. — Amikor a városról van szó, akkor szinte mindenkinek van valami egyéni, sokszor nagyszabásúnak vélt terve. Az egyszerű lakosnak épp úgy, mint nekünk, a város vezetőinek. De a fiataloknak és az öregeknek, a helybelieknek és a más vidékről ide érkezőknek is. Ez pedig jó, mert azt jelenti, hogy szeretik Ógyallát. — Legyünk konkrétabbak: a vnb titkára, aki egyben feleség és anya is, vajon miképpen látja a várost? — Csodálkozni fog, de távolról sem csak asszonyszemmel! — mondja mosolyogva, aztán a színes tervrajzokról az obiakon túlra szökken a tekintete. - Helyesebben szólva nemcsak úgy nézem a várost, hanem a vnb elnökével és a városháza többi dolgozójával együtt számot vetek a való helyzettel. Ezt lehet, ezt, legolábbis egyelőre, nem lehet! Ennyit tudunk nyújtani! Persze, mindig többet és többet akarunk tenni Ógyalláért. Kecskés Béláné íróasztalán vastag iratcsomó, néha rajtafelejti a kezét. A város sok gondja, baja. Tervek, elképzelések. Megoldásra váró feladatok. És számok, adatok, kimutatások, amelyeknek mindig kéznél kell lenniük. A mai Ógyallának hét és fél ezer lakosa van. Ezernégyszáz család lakik Az új óruház élelmiszerosztályán mindig nagy a választék * '