A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-10 / 10. szám

Következő számunk törlőiméből: Miklósi Péter interjúja KROCSANY DEZSŐVEL, az SZSZK munkaügyi és szociális miniszterével Mécs József: AZ AMICUSSZAL KEZDŐDÖTT... npr-W-W EGY VAROSIASODO Kortársaink: PAVEL BUNČAK Fister Magda: MUZSIKUSOK BÖLCSŐDÉJE J. Keníž: A PILÓTA NEM VÁLASZOL... Az első oldalon riportkép o Kenyér és nevelés című íráshoz. A címlapon Makrai Miklós, a 24. oldalon Buday Endre felvételei A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 3ó Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-Ó4. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szer­kesztőség: 890 44 Bratislava, Ob­chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS - Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem ér­zünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Mit tudtam Ogyallárál? Őszintén szólva nem sokat, illetve aligha többet, mint általában az em­berek: az ötvenes évek végéig önálló járási székhely volt, azáta .csak“ egy jellegzetes kisváros Érsekújvár (Nové Zámky) és Komárom (Komárno) között, közel a Dunához. Régebben csillag­­vizsgálójáról volt híres, újabban kiváló söréről is, hiszen az ízes Aranyfácánt — palackozva vagy dobozolva - nagy mennyiségben exportálják a világ szá­mos országába ... Aztán megláttam Ôgyallát (Hurbanovo). Megláttam, el­végre egyetlen nap alatt nem lehet megismerni egy sok évszázados tele­pülést, amely ráadásul napjainkban egyre inkább változik, városiasodik. A sors szeszélye, hogy most, amikor mór nem járásszékhely, most próbálja pó­tolni mindazt, ami egy város rangjához illik ugyan, de aminek Ógyalla egye­lőre híján van. És egyetlen nap néhány röpke órája alatt a lakóit sem lehet megismerni, akik főképpen magyarok és szlovákok. Ottjártomkor így csupán ismerkedtem a várossal, de ez elég volt ahhoz, hogy kedvet csináljon a meg­ismeréséhez, hogy egyszer — ha majd időm engedi — hosszasabban tartóz­kodjak ott. A város a közigazgatásilag hozzá­csatolt Bogotával, Zöldallással, Kis­­vékkel, Nagyvékkel, Pálmajorral, Ko­vács- és Margitpusztával nagy terüle­ten fekszik. Persze, a főtérbe torkolló szőkébb utcák inkább a régmúltról mesélnek. Itt született Bese János neves orientalista, aki Alexander von Hum­boldt báróval, a növényföldrajz s az oceanográfia megalapítójával beutazta a Kaukázust: itt született Feszty Árpád festő, a Magyarok bejövetele című körkép és számos egyéb jeles festmény alkotója; Jókay József — a regényíró Jókai Mór édesapja; ifj. Ordódy Pál, a léghajózás egyik nemzetközileg is elismert úttörője; itt dolgozott Konkoly- Thege Miklós csillagász, a térképes időjárásjelentés feltalálója, aki ógyalloi birtokán 1869-ben jól felszerelt csillag­­vizsgálót létesített; rajtuk kívül több más tudóst és jeles személyiséget is szoros szálak kötnek ehhez az ősi mezővároshoz. És a mai Ógyalla... Ami, ha őszinte akarok lenni, még nem egészen mai, inkább csak elindult ezen az úton; bár aki régebben járt itt, ta­lán rá sem ismerne a település néhány részére. Ottjártomkor egy kissé bepil­lanthattam e városiasodó város jele­nébe és a jövőjébe is. Miután KECS­KÉS BÉLÁNÉ, a városi nemzeti bizott­ság titkára végigvezetett az utcákon, megmutatta a sörgyárat, az új óvodát, a Meteor Áruházat, a többemeletes tömbházakat, a vadonatúj kultúrházat, a városháza épületében egy hatalmas térképen azt is megmutatta, hogy mi­lyen is lesz másfél-két ötéves tervidő­szak múlva Ógyalla. — A városról beszéljek? — mondja tűnődve a titkárasszony. — Amikor a városról van szó, akkor szinte minden­kinek van valami egyéni, sokszor nagy­szabásúnak vélt terve. Az egyszerű la­kosnak épp úgy, mint nekünk, a város vezetőinek. De a fiataloknak és az öregeknek, a helybelieknek és a más vidékről ide érkezőknek is. Ez pedig jó, mert azt jelenti, hogy szeretik Ógyallát. — Legyünk konkrétabbak: a vnb tit­kára, aki egyben feleség és anya is, vajon miképpen látja a várost? — Csodálkozni fog, de távolról sem csak asszonyszemmel! — mondja moso­lyogva, aztán a színes tervrajzokról az obiakon túlra szökken a tekintete. - Helyesebben szólva nemcsak úgy né­zem a várost, hanem a vnb elnökével és a városháza többi dolgozójával együtt számot vetek a való helyzettel. Ezt lehet, ezt, legolábbis egyelőre, nem lehet! Ennyit tudunk nyújtani! Persze, mindig többet és többet akarunk tenni Ógyalláért. Kecskés Béláné íróasztalán vastag iratcsomó, néha rajtafelejti a kezét. A város sok gondja, baja. Tervek, el­képzelések. Megoldásra váró feladatok. És számok, adatok, kimutatások, ame­lyeknek mindig kéznél kell lenniük. A mai Ógyallának hét és fél ezer lakosa van. Ezernégyszáz család lakik Az új óruház élelmiszerosztályán mindig nagy a választék * '

Next

/
Thumbnails
Contents