A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-03 / 9. szám
Nálunk a kommunista sajtó, a Pravda Chudoby, a Rudé právo, és a Kassai Munkás megindulásával született meg. 1907. március 16-án helyi közlönyként indult Kassai Munkás 1920. január 15-én alakult át napilappá. A Rudé Právo első száma 1920. szeptember 21-én, a Pravda chudoby első száma 1920. szeptember 15-én jelent meg. írásaival a Kassai Munkás, majd később a Munkás és a Magyar Nap hűen tükrözte a korabeli politikai eseményeket, a dolgozóknak a szociális és a nemzeti felszabadításáért vívott küzdelmét. Nemcsak a hazai proletariátus érdekeiért harcoltak, hanem síkraszálltak a szomszédos országok proletárjainak érdekeiért is. Elévülhetetlen érdemük, hogy ápolták a csehszlovákiai magyar dolgozóknak a Szovjetunióhoz fűződő barátságát, következetesen küzdöttek a burzsoázia ellen, szembeszálltak a soviniszta, szeparatista törekvésekkel, meggyőzően hirdették a munkásszolidaritást és a nemzetiségi kérdés internacionalista megoldásának a szükségességét. Az említett lapok szerepét az utóbbi harminc évben az Új Szó, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a lapja töltötte és tölti be. Az Új Szó — a Rudé Právo és a Pravda testvérlapja - a CSKP és az SZLKP irányvonalának szelleméhez következetesen teljesíti a kommunista sajtóra háruló feladatokat. A jelenlegi, immár több mint három évtizedes csehszlovákiai magyar sajtó 1948 decemberében azzal a feladattal látott munkához, hogy kifejezője és hangadója legyen a csehszlovákiai magyar dolgozók sajátos Csehszlovák Rádió hetente csaknem negyven órán át sugároz magyar nyelven. Indulásának kezdeti éveiben - kisebbnagyobb eltéréssel - az Új Szóhoz hasonló fejlődésen esett ót a legtöbb csehszlovákiai magyar újság és folyóirat. A munkatársak zömét évekig szinte mindenütt az olvasók képezték. A differenciálódás az ötvenes évek derekán indult meg, amikor kiépült az azóta is érvényes sajtórendszer. A Szabad Földműves egyre inkább a mezőgazdasági, a Hét a kulturális, a Nő a női problematikát helyezte hasábjaink előterébe. Körülhatároltabbá tették profiljukat a többi lapok is, és igyekeztek koncepciójuknak megfelelően sajátos kérdésekkel foglalkozni. Az indulás első éveiben a csehszlovákiai magyar tollforgotók többsége az Új Szóval kereste és tartotta a kapcsolatot. Szerepmódosulás csak az 1951 októberét követő időszakban történt, amikor megjelent a Fáklya, a CSEMADOK kulturális és politikai folyóirata, amely már első számában irodalmi pályázatot hirdetett, „elbeszélésekre, versekre és csasztuskákra“. Az „eddig ismeretlen írói és költői tehetségek felkutatására" indított pályázat sikerrel járt: több, azóta országosan ismertté vált tehetséget: írót, költőt, újságírót fedezett fel. A Fáklya később rendszeresen közölte az idősebb és a fiatal csehszlovákiai magyar írók, költők, kritikusok műveit. Az Új Szó mellett évekig ez a lap segítette leginkább a csehszlovákiai magyar irodalmi és szellemi élet kibontakoztatását. Az irodalom útját egyengető a Fáklya utóda, A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÚ----------------------------helyzetének. Már indulásakor hivatásának érezte, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és a kormány irányelvének megfelelően mozgósítsa a magyar nemzetiségű dolgozókat az országépítő feladatok teljesítésére, támogassa a falvak szövetkezetesítésének gondolatát, terjessze a haladó világnézetet, a szocialista eszmét, a marxizmus—leninizmust, népszerűsítse az új munkamódszereket és a legjobb dolgozók munkasikereit. Állandó kötelességének tartotta azt is, hogy az újság nyújtotta lehetőség keretei között rendszeres népműveléssel, széles körű politikai és felvilágosító munkával küzdjön az emberek tudatának megnyeréséért, a szocialista ember kialakításáért, a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiságra nevelésért. A felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar nyelvű sajtó története tulajdonképpen 1948. december 15-én, a csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának, az Új Szó első számának a megjelenésével kezdődött. Röviddel az Új Szó megindulása után kezdtek megjelenni más magyar nyelvű újságok és időszaki kiadványok. Közülük elsősorban az 1949 decemberében az olvasók kezébe került Népnaptárt, az 1950-ben és 1951-ben az Új Szó munkatársai által szerkesztett és Tavasz, Nyár, Ősz, Tél címmel negyedévenként kiadott magazinszerű évkönyvet, az 1950 márciusától megjelenő Szabad Földművet, az 1950 végén indult és előbb kéthavonta, majd havonta megjelentetett Alkotó Ifjúságot, valamint az 1950 szeptemberétől kéthetenként kiadott Pionírok Lapját említjük meg. Az Új Ifjúság 1952. január 26-án került először az olvasók kezébe. Csehszlovákiában jelenleg az alábbi sajtótermékek - országos lapok, illetve folyóiratok jelennek meg magyar nyelven: Új Szó (napilap), Pártélet (kéthetenként), Szovjetbarát (havonta), Szabad Földműves (hetente), Hét (hetente), Nő (hetente), Új Ifjúság (hetente), Szakszervezeti Közlöny (havonta), Tábortűz (kéthetenként), Kis Építő (havonta), Természet és Társadalom (havonta), Népművelés (havonta), Szocialista Nevelés (havonta), Irodalmi Szemle (havonta), Nemzeti Bizottságok (havonta), Népegészség (havonta), Barátnő (negyedévenként), Egyszeri példányszámuk együttvéve meghaladja a háromszázezret. A m m osvrrovf csrxv .NtFMOVEUSl •oi/rOi**TM «IH.evFOUX« mi 2 KC* ARA ortff* a Hét (1956-ban alakult át hetilappá) az Irodalmi Szemle megindulása (1958) után is megtartotta. Ugyanezt mondhatjuk el egyébként az Új Szóról és a többi csehszlovákiai magyar nyelvű újságról és folyóiratról. Irodalmunkat a magyar nyelvű sajtótermékek mindegyike támogatta a múltban és támogatja ma. A Fáklya utódaként született Hét, mint országos jellegű magyar nyelvű képes hetilap nemcsak Dél-Szlovákia problémáival foglalkozik. Munkatársai bejárják az egész országot. írásaikban hű képet adnak a cseh és a szlovák dolgozók életéről is. A lap ápolja a Csehszlovákia magyar dolgozók kulturális örökségét, népszerűsíti a CSEMADOK munkáját. A Hét szerkesztőségének — szerintem - külön érdeme, hogy a szerkesztésben nem sablonokat követ, hanem egyéni utakon jár, igyekszik kialakítani a lap sajátos profilját. A Hétben 1960 januárjától (tíz éven át) Fórum címmel rotációs papíron nyomott, nyolc oldalas irodalmi melléklet jelent meg. A Fórum elsősorban a csehszlovákiai magyar irodalom támogatását és népszerűsítését szolgálta. A csehszlovákiai magyar szerzőktől évente átlag mintegy 120- 130 verset, 20-30 elbeszélést, 30-40 karcolatot, 15—20 tanulmányt és 80-100 művelődéspolitikai cikket, illetve beszámolót közölt. Az évek során a többi sajtótermékhez hasonlóan a Hét is számos vitát kezdeményezett, Fórum nevű mellékletében. A hatvanas évek elején az Egy szemlélet ellen címen majd később az antisematizmusról indított vitája váltott ki nagy érdeklődést. Az eszmecsere mindkét alkalommal érdekes gondolatokat vetett fel, és számos tisztázásra váró kérdésre irányította a figyelmet. E viták azonban - sajnos - néha a tekintélyi elvre épültek, és szó nélkül hagytak nyilvánvaló politikai tévedéseket is. A Fórum 1970-ben beolvadt a Hét új nyomdatechnikával készült mélynyomásos részébe. A lap irodalmi és kulturális anyaga az említett időponttól nem mellékletként, hanem mint a lap szerves része jelenik meg. Lapjaink az elmúlt három évtizedben nagy utat tettek meg, jelentős munkát végeztek. Megérdemlik az olvasók érdeklődését és elismerését. BALAZS BÉLA
