A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-03 / 9. szám

1. TaIlós Prohászka István: Csallóközi faluvégen

2. Lörincz Gyula: Csallóköz

3. Szabó Gyula: Aratás

4. Staudt-Csengeli Mihály: Naplemente a Zoboralján

5. Bácskái Béla: Gömöri fejönök

6. Barta Gyula: A megváltozott táj

7. Dúdor István: Szülőföldem

Reprodukciók — RESZELI FERENC (6) PRANDL SÁNDOR (1)

Bizony nem könnyű a dolga annak, aki a csehszlovákiai magyar festészet — és általában képzőművészet — több mint fél évszázados múltjáról szeretne áttekintést kapni. Az állandó képtárak szinte alig mutatnak be valamit a csehszlovákiai magyar képzőművészet két háború közti alkotóinak műveiből, s be kell vallani, hogy az élőket sem kényeztetik. Az értékek megismerését s ezeknek a kultúránkba való szerves beilleszkedését az is módfelett nehezíti, hogy képzőművészetünkről mindmáig senki sem írt egy összefoglaló — legalább az elemi tájékozódás igényeinek megfelelő — monográfiát. Bizony indokolt ezt a mulasztást türelmetlenül hiányolni, sürgetni, mi több: számonkérni önmagunkon. Nyilvánvaló, hogy ennek az állapotnak a felismerése vezette 'á két intézményünket, a komáromi Dunamenti Múzeumot és a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumot a kiállítások dicséretes sorozatára. Tudjuk, most már hosszú esztendők óta folyamatosan igyekeznek bemutatni és a közönség elé tárni a csehszlovákiai magyar képzőművészet értékeit — sajnos nem állandó jelleggel, mert ehhez nincsenek meg a technikai feltételek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy e két múzeum dicsérendő művészeti missziója eleve nem lehet teljes, nem

3A