A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-24 / 8. szám
A mese lényege az igazságtevés. Ami úgy kezdődik, hogy „hol volt, hol nem volt“, ott mindig az elnyomott, az elvarázsolt, a legkisebb, a leggyöngébb győzedelmeskedik a gonoszság felett. Vasorrú bábák, sárkányok, boszorkányok ármánykodásával szemben a helytállás, a kitartás, a jóság ül diadalt — e jóság, tisztaság megtestesítői nyerik el méltó jutalmukat. Hol egy királyságot Meseországban, hol a legkisebb királylány kezét, vagy a kettőt együtt. Január közepén a MATESZ Thália Színpadán is ilyen igazságtevésnek lehettünk szemtanúi felnőtt kíváncsiak és örökké mesét hallgatni vágyó apróságok. A „mérsékelt égövi“ mesekor hőseitől északra eső jeges birodalmak, havas tájak hősei csak külsőségeikben különböznek. Jevgenyij Svarc Hókirálynőjének hősei ezért nem idegenek számunkra. A jóságos Nagymama (Szabó Rózsi), Gerda (Tóth Erzsébet), vagy Kei (Mázik István), bár a messzi észak mesevilágából érkeztek közénk, egy perc alatt ugyanolyan rokonszenvesek számunkra, akár Tünde, Csongor, vagy teszem azt Ilma Vörösmarty csodálatos mesejátékában. A Rablólányka (Tamás Jolán) pedig akármelyik ördögfiókának az édes húga lehetne. Hát még a többi rablók, a Rablómamával (Szabó Rózsi) az élen! Itt nyomban szeretném megdicsérni Szabó Rózsi kettős teljesítményét — jóságos Nagyanyóját és „igazi“ Rablómamáját; ilyen két ellentétes figurát megformálni csak — mesében lehet. A Mesélő szerepét Gyurkovics Mihályra osztotta a rendező, Csendes László. Gyurkovics Mihály — korábban játszott meseszerepeihez méltón — most is jól összefogta, sőt: irányította a cselekményt, és sok színnel, trükkel, ötlettel segítette győzelemre a Kei megmentésén fáradozó Gerdát. Néhány esetben azonban — főleg az átépítések alatt — túl hosszú monológok kurtításával, esetleg feloldásával még jobban leköthette volna hallgatói-nézői figyelmét. Mivel meséről, sőt mesejátékról van szó, a jók mellé kellenek az ármánykodók és gonosz bajkeverők is. Ezek élén — eléggé sötétre fogalmazva — állt, helyesebben sunyított a király Tanácsadója: Lengyel Ferenc megformálásában. Hogy tökéletesen gonosszá tudta formálni a Tanácsadót, arra a legékesebb bizonyíték, hogy a bemutató óta négyéves Éva lányom Feri bácsinak nem köszön. Sőt, szóba sem áll vele. A Király (Kovács József) olyan igen-igen mesebeli király lett, amilyenre az utóbbi években játszott tragikus vagy tragikomikus szerepek után aligha lehetett számítani. Ügy látszik, korosodván még a szígyermekeknek szánt mesejátékok színrevitelét. Mindennapi esti meséjüket ugyan megkapják a tévében — bár olykor nagyon megkérdőjelezhető ezek értéke —, de a MATESZ a maga lehetőségein belül megadhatná számukra a „minden évadbeli“ mesejátékukat. Megítélésem szerint az ilyen befektetés a színház számára rövid időn belül kamatostul megtérülne. Gerda a rablók között Gerda és a Király (Kovács József) a mesében feltárulkozó igazi játék szépségében. A Hókirálynőben maga a Hókirálynő - vagy ha pontosabban akarok fogalmazni, akkor a jégszívű gonosz lény a legszívtelenebb —, határtalan önzésével magának, és csak magának akarta megszerezni a bátor és szépséges Keit. De Gerda, a Mesélő, Elza hercegkisasszony (Somogyi Anikó), Klausz hercegúrfi (Horváth Lajos), Holló Klári (Udvardi Anna) és Holló Károly (László Géza) segítségével minden akadályt leküzd és megszabadítja Keit. Csendes Lászlónak rendező debütje dicséretesre sikerült. A mesejáték zenéjét Lendvai Kamilló szerezte, a díszleteket és a jelmezeket Platzner Tibor tervezte. A MATESZ Thália Színpada a Hókirálynőt az idei nemzetközi gyermekév jegyében vitte színre. Rendjén való és dicséretes tettként könyveljük el a színház figyelmességét. Azonban — nem ünneprontásként — hadd jegyezzem meg, hogy a jövőben ne az ENSZ döntéseihez igazítsa a színház dramaturgiája a Hók irúlynő JEVGENYIJ SVARC MESEJÁTÉKA A MATESZ THÁLIA SZÍNPADÁN A Mesélő (Gyurkovics Mihály), Gerda (Tóth Erzsébet), Kei (Mázik István) és a Nagymama (Szabó Rózsi) Bodnár Gábor felvételei nészek is örömet lelnek a mesében, GÁL SÁNDOR HARMINC ÉV A NÉPMŰVELÉS SZOLGÁLATÁBAN A CSEMADOK MEGALAKULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJÁRA MEGHIRDETETT KÉPES VERSENY A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének életében mindig jelentős esemény az országos közgyűlés. Több száz küldött értékeli az elvégzett munkát, a következő országos közgyűlés időpontjáig megszabja az egész szövetség kulturális tevékenységének irányát. A központi bizottság, a járási bizottságok és a helyi szervezetek munkájukban a közgyűlésen elfogadott határozatokból indulnak ki. Ilyen szellemben fejtik ki sokrétű tevékenységüket. A CSEMADOK országos közgyűlésein kezdettől magas szintű párt- és állami küldöttség vesz részt. Figyelemmel kíséri a küldöttek munkáját, méltatja a szövetség jelentőségét az ország kulturális fejlődésében. — mmrnrn m *-'**#; * X-'V v V-v ■ If'* KÉRDÉSEK: 1. Hány országos közgyűlése volt eddig a CSEMADOK-nak? 2. Nevezze meg a X. országos közgyűlésen részt vett párt- és állami küldöttség vezetőjét. 00 • 3® VERSENYSZELVÉNY CSEMADOK 15
