A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-24 / 8. szám

A SZOCIALISTA HAZAFISÄG SZELLEMÉBEN Kővetkező számunk tartalmából: OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Felhívjuk olvasóink fi­gyelmét, hogy lapunk következő száma a CSE­­MADOK megalakulásá­nak 30. évfordulója tiszteletére bővített terje­delemben, 48 oldalon jelenik meg, változatlan áron. A szerkesztőség Az első oldalon a februári győzelem bratislavai emlékműve A címlapon Prandl Sándor, a 24. oldalon Buday Endre felvételei A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szer­kesztőség: 890 44 Bratislava, Ob­chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS - Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem őr­­zünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Hazánk területén évszázadodon keresztül együtt éltek, együtt harcoltak csehek, szlovákok és más nemzetiségű dolgozók. Mindaz, ami a körös szülőföldön mint anyagi és szellemi érték létrejött, az együttes munka eredménye. Hazánk nemzetei­nek és nemzetiségeinek egysége és testvérisége abban a harcban gyöke­rezik, amelyet együtt folytattak a tár­sadalmi felszabadulásért. Mindig egy­más mellett élve, vállvetve, dolgozva, jóban-rosszban osztozva baráti kap­csolatok alakultak ki a munkában, ki­fejlődött a szolidaritás, a haladó társa­dalmi mozgás a körös élnyomók ellen. A társadalmi osztólykövetelések és a nemzeti fejlődés célkitűzései összefo­nódva nyertek megfogalmazást a Ma­gyar és a Szlovák Tanácsköztársaság programjában. A magyar proletárállam létrejötte új erőt adott az európai or­szágok forradalmi munkásságának a világforradalom eszméjének valóra vál­tósához. Soraiban számos szlovák és cseh, valamint más nem magyar nem­zetiségű vöröskatona küzdött hősiesen a proletárhatalomért. A Vörös Hadse­reg csapatait Szlovákia, lakossága fel­szabadítóként fogadta, s már a prole­tárcsapatok megérkezte előtt megala­kultak Szlovákiában a munkás- és pa­raszttanácsok. E népi kezdeményezésre alakult meg a Szlovák Tanácsköztársa­ság. A magyar és szlovák proletariátus 1919-ben a proletár nemzetköziség szellemében vállvetve küzdött a mun­káshatalomért, új fejezetet nyitva a magyar és a szlovák nép kapcsolatá­ban. A fehérterror elől emigrációba kényszerülő magyarországi kommunis­ták közül sokan Szlovákiában találtak menedéket. A magyar és a szlovák pro­letariátus töretlenül bízott abban, hogy a Magyar és a Szlovák Tanácsköztár­saság bukása ellenére a proletár vi­lágforradalom győzni fog. Hitüket egy igazságosabb társadalom eljövetelében az a tudat erősítette, hogy az imperia­lista hatalmaknak nem sikerült meg­­dönteni a munkás-paraszt hatalmat a Szovjetunióban. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásától, a reakciós-kizsákmá­­nyoló osztályok gazdasági-politikai uralma ellen, az általános társadalmi haladásért vívott harca során síkra­­szállt a csehek és a szlovákok igazi nemzeti érdekeiért, ugyanakkor fellé­pett a kizsákmányoló uralkodó körök-A februári események - harmincegy év távlatából • Napjaink forradalmisága: a fegyelmezett tervteljesítés • Növekvő exportfeladatok, javuló minőség • Pártm^gbízatásuk: munkásörök nek a nemzetiségekkel szembeni disz­kriminációs, nacionalista, soviniszta uszító politikája ellen, az ország összes állampolgárának egyenjogúságáért, a cseh és a szlovák nemzet és a velük együttélő nemzetiségek testvériségéért. A CSKP 1937 májusi besztercebányai (Banská Bystrica) konferenciája az első köztársaság védelmére irányuló harcot a német fasizmus agresszív politikájá­val és a magyar revizionista törekvé­sekkel szemben összekapcsolta a jogos szlovák és magyar nemzeti követelések­kel, s így további jelentős tömegeket sikerült megnyernie. Nem Csehszlová­kia Kommunista Pártján, még csak nem is a nemzetiségeken múlott, hogy erő­feszítéseik végül eredménytelenek ma­radtak. De vitathatatlanul előmozdítot­ta a kizsákmányolás és az elnyomás, a reakció elleni forradalmi összefogás erősödését és végső fokon győzelmét. A magyar nemzetiségű lakosság haladó erői a burzsoá Csehszlovák Köztársaság viszonyai között megértették, hogy he­lyük Csehszlovákia Kommunista Pártja soraiban van. Ezek az erők küzdöttek, hogy együtt oldják meg Csehszlovákia demokratikus fejlődésének komplex problémáit. Persze a csehszlovákiai ma­gyarság haladó erőit nem átallotta hazafiatlansággal vádolni az a magyar földbirtokos és kapitalista osztály, a­­mely a Habsburgok hű kiszolgálója, a hitleri fasiszták csatlósa volt, az, amely az első és a második világháború alatt vágóhídra hajtotta a magyar nép száz­ezreit. Ugyanígy a csehszlovák burzsoá­zia, amely a tornóci és a kassai moni­­fesztáció résztvevőivel ellentétben be­hódolt Hitlernek. A rég várt történelmi forduló következett be, amikor a Szov­jetunió felszabadította Kelet- és Közép- Európa népeit, s ezzel megteremtette a szocialista világrendszer létrejöttének Egy jó kőhajításnyira onnan, ahol a Kis-Duna ered és szűk medre megvá­lik a hatalmas folyamtól, ott, a Duna menti lapály felső csücskében nyújtó­zik el Közép-Európa egyik legkorsze­rűbb s legnagyobb olajfinomítója. A szikrázó január végi napsütésben már messziről vakítóan csillognak a szabá­lyosan sorakozó tartályok, lepárló tor­nyok és a kanyargó csővezetékek .. . A gyárkapu sorompójától nézve olyan sejtelmes ezeknek a berendezéseknek az ezüstös csillogása, minthacsak va­lami fantasztikus, távoli világ képét ve­títené elénk. Persze, nincs idő az efféle „kalan­dos" tűnődésre, mert pontban kilenc­kor az üzemi pártszervezet irodájában két munkásőr várja a riportert. És mert a népi milícia tagjai katonás rendhez szokott, precíz emberek, nem illik, hogy valaki is megvárakoztassa őket. Valóban, mindketten már a megbe­szélt helyen várnak. És rögtön tréfásan ki is oktatnak, mondván, hogy egy munkásőr alapvető kötelessége a pon­tosság ... a többi kötelesség, pedig feltételeit. Amit- a burzsoá rendszer nem valósított és nem valósíthatott meg, va­lósult meg az 1948 februárja következ­tében, a szocialista forradalom által akkor, amikor a nép valóban ura lett sorsának, s vállalta szabad és függet­len története tudatos alakítását. Az 1948 februárja utáni mélyreható forradalmi demokratikus átalakulás fo­lyamatában a CSKP arra törekedett, hogy felszámolja a nemzetiségi elnyo­mást, megkülönböztetést, hogy törvé­nyekkel biztosítsa minden dolgozó egyenjogúságát, nemzetiségre való te­kintet nélkül. Megteremtette annak fel­tételeit, hogy minden állampolgár köz­vetlenül részt vegyen a gazdasági-tár­sadalmi életben, minden tevékenységi területen, a közügyek intézésében, az állami-társadalmi élet vezetésében; gyakorlatilag biztosította a,z anyanyel­vű oktatást, az anyanyelv szabod hasz­nálatát, intézkedések egész sorát fo­ganatosította a nemzetiségi kérdés szocialista megoldására. A szocialista forradalom eredményeként és egyben annak szerves részeként a csehszlová­kiai magyar nemzetiség is magasabb fokra emelkedik, szocialista nemzeti­séggé alakul át s tagjai szocialista hazafiakká. A történelmi fejlődés fo­lyamán első ízben a szocialista társa­dalmi rendszer az, amely biztosítja minden dolgozó, nemzetek és nemze­tiségek, a társadalom valamennyi tagja érdekeinek és törekvéseinek egybefo­­n ód ásót. A hazánk politikai-gazdasági életé­ben és társadalmi szerkezetében a szocialista építés során bekövetkezett mélyreható változások természetszerűen magukkal hozzák a csehszlovákiai ma­gyar nemzetiségű lakosság megújhodá­sát, a fejlődés új szintjére való emel­kedését. A szocialista építés során az ebből adódik! — vágnak nevetve egy­más szavába. Két munkásőrrel: Hú svét h József­fel és Karol Zu bajjal beszélgetek. Húsvéth József az elektromos mérőmű­szerek karbantartási részlegén dolgo­zik, Karol Zubaj viszont a Slovnaft be­ruházási és üzemfejlesztési részlegének diszpécsere. És ami talán ennél is ér­dekesebb: 42 éve lépett munkaviszony­ba s azóta nem hagyta el első mun­kahelyét! Természetesen, akkor még nem a mai nevén szerepelt, nomeg nem a mai helyén állt ez a manapság már Európa-szerte ismert kőolajfinomító. Húsvéth József és Karol Zubaj. Ketten az üzemi munkásőrség több­száz főnyi tagsága közül. Mindketten ahhoz a nemzedékhez tartoznak, amely szemtanúja, aktív részese volt a feb­ruári eseményéknek; amely közvetlen történelmi tapasztalatként élte át a mun­kásosztály harmincegy évvel ezelőtt ara­tott győzelmét. És amely nemzedék ha­sonló történelmi tapasztalatként élte át azt is, amikor 1968-ban veszélybe került a munkáshatalom és tudja mit jelent DÖNTŐ NAPOK 2

Next

/
Thumbnails
Contents