A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-12-16 / 51. szám
KÖNYV Dénes Zsófia: El ne lopd a léniát Dénes Zsófia legújabb könyvét letéve az olvasó nyugodt szívvel nyugtázhatja Hatvány Lajos szavait, aki hajdan a riport poétájának nevezte Dénes Zsófiát. Azt az asszonyt, akit a lexikális köztudat elsősorban Ady Endre menyasszonyaként tart nyilván. Ez az irodalomtörténeti kuriózum sajnálatos módon egy hosszú életen keresztül volt képes elhaloványítani Dénes Zsófia nagyobb figyelmet érdemlő emberi és írói erényeit. Pedig a századik életévéhez közeledő, ma is eleven szellemi frisseséggel és rendszeresen alkotó író olyan egyénisége a kortárs magyar irodalomnak, akinek jónéhány erénye okán hasztalan lenne keresni a párját. Dénes Zsófia a huszadik századi magyar szellemiség eleven emlékezője, akit nemcsak kitűnő memóriával áldott meg a sors, de ő is megáldotta önmagát azzal, hogy hosszú-hosszú évtizedeken keresztül mindig ott tudott lenni, tanúként és résztvevőként tudott jelen lenni olyan körök, egyéniségek, események tüze mellett, amelyek már régen történelemnek, irodalomtörténetnek számítanak. És nemcsak Magyarországon, de egész Európában jelen volt. Párizs, Bécs, London életrajzának majdnem olyan helyszínei, mint Budapest. Ismerősei, barátai közé nemcsak a magyar irodalom e századi legnagyobbjait sorolhatja, de olyan külhoni nagyságokat is, mint Rilke, Apollinaire, Anatole France és sokan mások. De Dénes Zsófia igazi erénye nem a személyes kapcsolatok ténye, hanem az, ahogy róluk írni tud. Aki a művészeteknek és művészeknek oly tiszta - szívű, okos csodálója mint ő, az nem kis kincsek birtokosa. Dénes Zsófia szerényen, hivalkodás nélkül, humanista nagylelkűséggel osztogatja vagyonát. Ebben a könyvében nemcsak Adyról tud még mindig újat, elevenet és igazat mondani, nemcsak egy madridi utazásról és nemcsak a spanyol festőkről, a francia kubistákról, de Kassákról, a kortárs Galgóczi Erzsébetről, Petőfi Zoltánról, a baloldali mozgalomról, Adyék Vojnyicájáról, Freudról, Ferenczi Sándorról, Jászai Mariról, és arról is, ahogy e század hetvenes éveinek végén egy fiatal pár csókolózik a Halászbástyán, s őt, a matuzsálemi korú asszonyt ez nem hogy felháborítaná, de megnyugtatja, mert örül annak, hogy a véget nem érő csókba süppedőknek ennyivel kevesebb „sajnálnivalójuk marad majd öreg napjaikra". És milyen szépen, elevenen ír Visegrádról, Mátyás fényűző palotájáról, Széchényiről, Berzsenyiről. És mennyi életszeretettel, életörömmel. És hogy még mindig ír, dolgozik . . . Mert munka nélkül az agg élet sem élet. Hálás lehet neki az olvasó. K. F. SZÍNHÁZ Illyés Gyula: Fáklyaláng Győrben több mint kétszáz esztendővel ezelőtt épült fel az első színház, noha a város színjátszásának hagyományai ennél régebbiek. Az elmúlt hetekben Győr városában új színházépületet avattak. Egy országos irigylésre méltó, pompás palotát, mely nemcsak Magyarország eddigi legmodernebb színházépületének számít, de szakmai vélemények szerint az európai „mezőnyben" is a legelsők közé sorolható. Lévén Győr hozzánk is közel, mi !s örömmel üdvözöljük az új színházépületet, s remélhetőleg a megújult színházat is. Mert minden ok megvan annak feltételezésére, hogy a Győri Kisfaludy Színház évtizedeken keresztül oly mostoha körülmények között dolgozó társulata az új technikai feltételek között egyben művészi újjászületésnek is néz elébe. Új életet kezdhet tehát, amit a legelső, az ünneplő lépés is jelez. Illyés Gyula történelmi drámájával, a Fáklyaláng bemutatásával avatták fel Győrben az új színházat. Illyés erre az alkalomra átigazította a drámát, mégpedig annak lényegi mondandójára koncentrálva, hogy még egyértelműbbé és még elfogadhatóbbá váljék az a történelmi érvelés, miszerint a szabadságharc bukásával kerek egy évszázadra bukott el a magyarság legtörténelmibb ügye. Hogy a Görgey-féle magatartás nem az igazi forradalmár modelljét mintázza, még akkor sem, ha annak hordozója a csataterek legendás hősével és stratégájával azonos személy. Hogy a forradalmiság ismérve elsősorban az újat, jobbat akaró eszmei, az etikus hazafiasság, az egy emberöltőnél hosszabb, történelmibb távlatokba tekintő hősök személyében mutatható fel. A dráma Kossuth s méginkább az egyszerű paraszt-kubikos Józsa hitében és eszméjében állítja elénk a nemzetféltő, a szabadságeszmét soha fel nem adó hazafiasság példáját, azt a legidőtállóbb emberi magatartást, amit Görgey sem mondhatott a magáénak. Mert hiába ezer fényes győzelem, ha a hadjáratok Világos felé, a legszomorúbb szertartás mezejére vezetnek. Illyés drámája nem siratóének, hanem a tanulság megidézése. Hisszük, hogy a Győrhöz oly közeleső Csallóköz lakosságának is lesz majd néhány igazi élményt jelentő színházi estéje Győrben. Mert a színházjegy olcsóbb mint a kávé, s egy jó színházi élmény olykor minden kávénál jobban nyugtat, jobban felüdít. (Képünkön: A Győri Kisfaludy Szinház új épülete) (keszeli) IRODALMI SZÍNPAD Élményszámba menő műsoros est Nem zsúfolt a programja a CSEMADOK bratislavai óvárosi szervezetének. Ritkán lepi meg műsoros esttel hálás közönségét. Amit viszont programjára tűz, az legtöbbször élményszámba menő esemény. Mint amilyen tavaly az emlékezetes Ady-est vdgy most nemrég a romániai Tompa László színművész előadói estje volt. Az utóbbi nagy jelentőségű eseményre körülbelül 350-400 fős hallgatóság előtt a Hajósok Házában került sor. A vendégművész egyszereplős összeállítását bármelyik irodalmi színpadunk örömmel tehetné magáévá, annyira tartalmas, gondolatgazdag, annyira mély és sorskérdéseket taglaló, annyira Fábry Zoltán-i és Győry Dezső-i értelmezésű, kelet-, közép-európai közeledést kifejező szemelvények csokorba kötve, annyira a népek barátságának, testvériesülésének útját egyengető, nacionalizmust temető, internacionalizmust hirdető. A színész mély átélésű előadásában egyszer Fábry Zoltán, másszor Gaál Gábor, majd Sütő András és Illyés Gyula, Tamási Áron, Ady Endre és József Attila, Balogh Edgár és ismét Fábry Zoltán, Húsz János és Berzsenyi György, Herceg János és Szemlér Ferenc szól hozzánk. A gondosan összeállított műsorban ma is megszívlelendő tanulságok hangzanak el a Dunamedence népeinek sorsáról, tegnapjáról, májáról és holnapjáról, a baráti kézfogás és megbékélés szükségességéről, az egyenjogú népek közeledését gátló feltételezett vagy tényleges buktatókról, a mindenféle nacionalizmustól mentes tiszta levegő óhajtásáról, kisebbségi sorban is a legsokoldalúbb és legteljesebb élet éléséről. A gyönyörű, lenyűgöző, minden tekintetben figyelmet érdemlő összeállítás Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című könyvéből vett idézettel indul és zárul. S az így megalkotott keretben jól elférnek aztán a népeket leginkább érdeklő gondolatok. Én személy szerint hiányoltam a műsor magával ragadó egészéből Győry Dezsőt, az Üjarcú magyarok ma is nagyon aktuális költőjét. Mert hiszen a vendégművész, Tompa László összeállítása akár a Győry Dezső verséből vett gondolatra is épülhetett volna (én minden népet féltek attól, amitől féltem az enyémet). A kitűnő előadóművész műsorát jól egészítette ki az óvárosi szervezet Schleicher László vezényelte, Bartók- Kodály gyűjtésű, erdélyi népdalokat éneklő kórusa, Necelá István és Reiter István zongora-, illetve hegedűjótéka. A szép számú közönség végül is azzal a jó érzéssel távozott a Hajósok Házából, hogy a CSEMADOK óvárosi szervezete hosszabb szünet után ismét egy nagyon értékes műsoros estét rendezett. Mács József John Doubleday képzőművész elkészítette Charlie Chaplin szobrának tervét. A szobrot Londonban állítják fel, az előtt a ház előtt, ahol Chaplin kisfiúkorát töltötte. Olaszországban szatirikus filmet forgatnak. A cselekmény alapja az a fáma, miszerint Hitlernek „titokban" fia volt. A „Tiszta apja" cimű film nevetség tárgyává teszi a nácizmust, de ugyanakkor óvatosságra is int, nehogy a „führer" még egyszer visszatérhessen. Moszkvában továbbra is lelkesen készülődnek az 1980-as olimpiára. Felvételünkön az a kör alakú sportcsarnok látható, amelyben a röplabda-mérkőzéseket játsszák majd. A csarnok 3000 néző befogadására alkalmas. 8
