A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-15 / 29. szám
1978. április 18—19-én Bojnicén került sor arra az értekezletre, ahol az SZSZK Kulturális Minisztériumának képviselői, a CSEMADOK és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége központi és járási bizottságainak vezető dolgozói, valamint a kerületi és járási nemzeti bizottságok illetékes osztályainak felelős tisztségviselői megvitatták a nemzetiségi kulturális szövetségek és a nemzeti bizottságok közötti kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit. Az alábbiakban közöljük dr. František Karosnak, az SZSZK Kulturális Minisztériuma népművelési főosztálya igazgatójának az értekezleten felmerült kérdésekkel kapcsolatos írását. INTERNACIONALIZMUS a nemzetiségi kultúrák Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: JÓ NAPOT, VÁMVIZSGÁLAT! portréja HARSÁNYI GÁBORRÓL Zs. Nagy Lajos: CERUZASOROK Szántó György: A SZÁZSZÁZALÉKOS NÖ Kovács Antal: KUBA - A XI. VIT „HÁZIGAZDÁJA" Címlapunkon F. Rakovský, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A Csehszlovákiában élő nemzetiségek kultúrája fejlesztésének kérdései szerves részét képezik a kommunista párt és a szocialista állam politikájának, s ezért a CSKP XV. kongresszusa is egyértelműen megállapíthatta, hogy „felszámoltuk a népeink és az ország egyes területei gazdasági, politikai és kulturális életének feltételeiben mutatkozott nagy különbségeket. A sikerek, amelyeket a nemzetiségi politika területén elérünk, a csehek és a szlovákok s az ország területén élő nemzetiségek egységének és internacionalista testvériségének elért szintje forradalmi munkásmozgalmunk, pártunk és népünk legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartoznak." Az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek testvéri együttélése a szociális és nemzetiségi szempontból igazságos Csehszlovák Szocialista Köztársaságban lehetővé tette az ukrán és a magyar nemzetiségű dolgozók és az ifjúság sokoldalú fejlődését a marxízmus-leninizmus ideológiájának szellemében, mely ideológia alapelve az internacionalizmusra, a szocialista hazafiságra és a kollektivizmusra, valamint a csehszlovák államiságra való nevelés. A magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozóknak lehetőségük van, hogy teljes mértékben részt vegyenek a társadalom kulturális életében, aktívan és alkotó módon dolgozzanak a kulturális népnevelő munka valamennyi területén s így kulturálisan sokoldalúan fejlődjenek. A legfőbb szlovákiai párt és állami szervek 1971-ben hozott határozatai alapján a nemzetiségi kulturális szövetségeket az állami szervek hatáskörébe, központi szinten az SZSZK Kulturális Minisztériumának hatáskörébe utalták. Ez a döntés, amelyet központi szerveink hoztak, indokolt és helyes volt, amit az elmúlt időben végbement fejlődés is igazol. Hiszen mindkét nemzetiségi szervezet kulturális szövetség, amint az nevükből is kitűnik, s a központi kulturális irányító szerv Szlovákiában az SZSZK Kulturális Minisztériuma. Ez, hogy irányító feladatait elláthassa, kell hogy rendelkezzék az összes intézményekkel, főként a legjelentősebbekkel, amelyek kezében van a kulturális értékek kialakítása és közvetítése. S ezek közé tartoznak a nemzetiségi kulturális szövetségek is, amelyek fontos kulturális küldetést töltenek be a társadalomban. E funkció átvétele után a központi irányító szerv a lenini nemzetiségi művelődéspolitika szellemében, a CSKP XIV. és XV. kongreszszusai s az SZLKP kongresszusai programjának szellemében igyekezett befolyásolni a nemzetiségi kulturális szövetségek munkáját. A formájára nézve nemzeti, tartalmában szocialista — s ezzel internacionalista kultúra fejlesztésére törekedett: A nemzetiségek kultúrájának azóta végbement fejlődését Dr. FRANTIŠEK KARAS, az SZSZK Kulturális Minisztériuma népművelési főosztályának igazgatója ma számos példával dokumentálhatnánk. Például a nemzetiségi szövetségek tagállományának növekedésével, tevékenységük kiszélesedésével, a nevelési-művelődési és más társas rendezvények számának és látogatottságának növekedésével, a népkönyvtárakat látogató olvasók és a könyvkölcsönzések számának emelkedésével, a szövetségek központi rendezésében megvalósuló ünnepségek, seregszemlék, fesztiválok és vetélkedők megszilárdulásával és kiformálódásával, főként az amatőr művészeti tevékenység területén, és nem utolsósorban a szövetségek tevékenysége anyagi támogatásának növekedésével is. S a szövetségek munkáját nem ösztönös megérzések, hanem jól megalapozott tudományos ismeretek alapján igyekeztünk befolyásolni. Tudatában vagyunk annak, hogy a minőségileg jó és mélységesen igaz információk ma a fejlett munkamegosztás és a tudományosműszaki forradalom világában a társadalom tudományos alapokon való irányításának elválaszthatatlan részét képezik. Ezért a Kulturális Kutató Intézet az elmúlt években kutatási feladatokat végzet a csehszlovákiai magyar és ukrán nemzetiségek kultúrájával kapcsolatban, s e kutatások eredményeiből merítünk ma irányító munkánkban. Jelenleg igyekszünk a jó tapasztalatokat átvinni a központi irányítás szférájából az alacsonyabb irányítási szintekre, a nemzeti bizottságok, ezek kulturális és népművelési intézményeinek, a nemzetiségi kulturális szövetségek járási és helyi szervezeteinek hatáskörébe. A társadalom erkölcsi-politikai egységének szilárdítása az ország nemzetei és nemzetiségei egységének 2
