A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-10-28 / 44. szám
R odín, a szobrászművészet egyik legnagyobb alakja azt vallotta, hogy a szobrokat nem elég csupán nézni, de tapintani is kell, mert anélkül az esztétikai élmény gyakran elmarad, vagy legalábbis szegényebb lesz. A tapintás útján történő érzékelés tehát ugyanúgy eszköze kéne hogy legyen a nézőnek is, mint ahogy a tapintás a szobrot megalkotó művésznek is alapeszköze. Ezt a felfogást számtalan ellenvetés és cáfolat próbálta megdönteni, mondván, hogy nem a plasztikus, hanem a vizuális érzékelés az elsődleges, hiszen az anyagból elővarázsolt formák kizárólag a fény segítségével tárulnak fel, a fény pedig nem tapintható. E két felfogás azóta sem ütközött meg egymással oly véresen, hogy eldőlhetett volna, melyik az igaz. Nyilván azért nem, mert a köztük látszó ellentmondás nem igazi ellentmondás, hanem egymást kiegészítő igazság. Rodin kétségtelenül a saját rendhagyó felfogása által is lett igazi nagyság, no meg azáltal persze, hogy mindig betar tóttá testamentumának egyik alaptételét: „Elsősorban ember légy s csak azután művész." E művészierkölcsi alapállás szellemében a gondolat továbbgondolható — valahogy igy: „Elsősorban ember légy BARTFAY GYULA A CSŐK ClMU ALKOTASAVAL mely tiszteletet követel, kivált, ha ilyen életmű bizonyítja, hogy emberi-művészi alkotómunkában peregtek le a hosszú évtizedek. Rodin két okból kerül szóba. Először úgy, hogy amikor a Mester a Csók című fehér márványból faragott szobrát tisztogatja dörzspapírral, — valaki megjegyzi: milyenek ezek a látogatók, összefogdossák a szobrokat. Az alkotó válasza: számomra ez a megnyugtató, mert ebből látom, hogy többre is kíváncsiak, mint amit a szem egy szobor láttán felfogni képes. A másik okra az alábbi életrajzi adatok adnak magyarázatot. Bártfay Gyula 1888. szeptember 28-án született Nyitrán. Apja lévai illetőségű szürszabó volt, művészi ködmönök kerültek ki a keze alól, hét testvére közül az egyik műlakatos. Mivel a családban rangja, becsülete volt a kézművességnek, a jól rajzoló és gyakran faricskáló Gyula-gyereket örömmel adták műasztalos-inasnak. Ekkor tizennégy esztendős. Nem sokkal később Kök Antal neves nyitrai műasztalos mü-ARCMASOK s csak azután müélvezö." E gondolatba pedig sok egyéb között már az is belefér, hogy a szobortárlatokon ne „viselkedj”, hanem légy őszinte, tiszta műélvező és tapints meg, simogasd meg, vagy csapd arcul azt a szobrot, ha az a szobor olyan. Igenám, de a tárlatokon évtizedek óta figyelmeztető táblák is lógnak: „A kiállított tárgyakhoz nyúlni tilos!" Pedig ki ne ismerné azt az érzést, hogy egy-egy szobrot olykor szívesen tapintana, simítana végig az ember, mert csak úgy, csak attól FIATAL LEANYARC 'W NŐI FEJ ígérkezik teljesebbnek a művészi élmény. Erről beszélgetek a kilencvenéves Bártfay Gyula szobrászművésszel. A színhely a Nyitrai Galéria, .az időpont szeptember huszonhatodik napja. A kiállítótermekben több mint félszáz Bártfay-szobor sorakozik, vár a végső elhelyezésre. A Mester kilencvenedik születésnapján nyílik a Bártfay-életművet bemutató kiállítás. Alkotójuk e sorok megjelenésekor már a tizedik évtizedet tapossa. Matuzsálemi kor, helyében már komoly faragásokat bíznak a Bártfay-gyerekre. Minden alkalommal jól vizsgázik. 1905-ben már kitanult műasztalosként Pestre megy, ahol egy még nevesebb műhelyben dolgozik. Itt már intarziákat is készít. Egy év múlva újra Nyitrán van és műhelyt nyit. Később bevonul katonának, leszolgálja a két esztendőt, majd folytatja szép mesterségét, de ekkor már kevés a megrendelő, mert üres az emberek zsebe. Bécsbe megy s a Bernhard bútorgyárba szegődik, ahol felfigyelnek képességeire és 16
