A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-10-28 / 44. szám
Közös hazában közös erővel Október 28-a két fontos esemény szempontjából is jelentős emléknap hazánk történelmében. 1918-ban, tehát hatvan évvel ezelőtt, ezen a napon jött létre a Csehszlovák Köztársaság; egy fél évszázaddal később, 1968-ban pedig — már a szocialista államforma kötelékeiben — ezen a napon szavazta meg az akkori Nemzetgyűlés a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságát biztosító föderáció kikiáltását. Az államalapítás és a szövetségi államforma létrejöttének kettős jubileuma kapcsán lapunk munkatársa: Miklósi Péter interjút kért Július Hanus mérnöktől, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának alelnökétől. Következő számunk tartalmából: Pék Vendel: A NAGY OKTÓBERI FORRADALOM ÉS CSEHSZLOVÁKIA A SZÖVETSÉG GÁZVEZETÉK ÉS ÉPÍTŐI Andrej Platonov: A BOLDOGSÁG KÖZEL JÁR AZ EMBERHEZ (ELBESZÉLÉS) Gál Sándor: SZÓLÓ, BOR, PINCE Miklósi Péter: TALPALATNYI AFRIKA - - HAZÁNKBAN J. Keníž: AKNÁK ÉS HELIKOPTEREK Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. 0 Miniszterelnök-helyettes elvtárs, miben látja a Csehszlovák Köztársaság létrejöttének politikai jelentőségét - hat évtized sokrétű tapasztalatait és a dolgozó nép februári győzelmét követő szocialista épitőmunka sikereit összegezve?- Történettudományunk a múló évek során elegendő érvet és konkrét tényt derített ki a csehek s szlovákok azon ősi szándékáról, hogy egységes, közös államban kívánnak élni. Ehhez mindkét nemzetet egyrészt a vérszerinti testvériség ösztönös tudata s az ebből adódó nyelvi, mentalitásbeli és kulturális rokonság vezette; másrészt az a felismerés, hogy a nemzeti szabadságért folytatott különutas politikai harc csupán korlátolt lehetőségekkel jár, de az erők egyesítésével e törekvések sokkal korábban vezethetnek eredményre. Mindennek tudatosítása a gyakorlatban ezért egy közös állam létrehozása iránti igény logikai szükségességét vonta maga után. E szándékot az első világháború végén, az Osztrák—Magyar Monarchia szétesése után sikerült megvalósítani, a cseh és szlovák nemzetnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemében fogant forradalmi harca eredményeképpen. Az Októberi Forradalom eszméi, példája valóban meghatározó szerepet játszott ebben, hiszen V. I. Lenin az „oroszországi nemzetek jogairól és a kizsákmányolt osztályokról szóló deklarációjá"-ban leszögezte Szovjet-Oroszország valamennyi nemzetének egyenlőségét, önrendelkezési jogát és önálló államalapításra vonatkozó jogát is. Október eszméi motiválták a dolgozók osztályharcának forradalmi megnyilvánulásait is. Szomorú valóság, hogy a cseh és szlovák burzsoázia visszaélt a dolgozóknak a nemzeti és szociális jogokért indított harcával s a döntő pillanatban magához ragadta a hatalmat. Sajnos, a dolgozóknak a Nagy Október hatására kipattanó forradalmi harca így nem lépte túl a burzsoá-demokrata keretet. Ennek ellenére a Csehszlovák Köztársaság létrejötte mind a cseh, mind a szlovák nemzet fejlődésében előrelépést jelentett, hiszen ezzel régi, közös államalapítási vágyuk teljesült. Ezen túlmenően a szlovák nép nemzeti felszabadulását, nemzeti létének biztosítását és fejlődését is jelentette, bár a burzsoá államban ez a kérdés távolról sem az egyenlőség elvén nyert megvalósulást. A burzsoá Csehszlovák Köztársaság nem tudta megoldani a dolgozó tömegek szociális problémáit, de a csehek és szlovákok kölcsönös viszonyát sem. Ezt igazolták az 1938-as müncheni diktátummal végződő történelmi események is. A munkásosztály azonban tanult ezekből az eseményekből. Ezért már előre, az ellenállási mozgalom és a fasizmus elleni harc időszakában eldöntötte azt a kérdést, hogy a felszabadulás után kié lesz majd a hatalom! A kulcsfontosságú iparágak, a bankok és biztosítási társaságok 1945 októberében történt államosítása a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett munkásság hatalmas győzelmét jelentette. Hazánkban ez a fordulat nyitotta meg az utat a szocializmus végső, 1948 februárjában bekövetkezett döntő győzelméhez; ez tette lehetővé a szocialista országépítés azóta elért sikereit. Az elmúlt hat évtized során - 1918 októberének emlékezetes napjai óta - az 1938-as, az 1945-ös és az 1948-as esztendők történelmi mérföldköveivel határolt úton hazánk olyan mélyreható politikai, gazdasági s társadalmi változásokon ment át, amelyek Csehszlovákiát a hatvan éve kikiáltott burzsoá állam rendszeréből egy fejtett szocialista társadalmi közösségbe vezették. A három évtizeddel ezelőtt lezajlott februári események, a munkásság történelmi győzelme óta lepergett harminc esztendő a dolgozó tömegek szorgos, alkotó kezdeményezésen alapuló, önfeláldozó munkájával telt el. összetett, de eredményes időszak volt ez, amely új fejezetet nyitott hazánk történelmében. A dolgozó nép véglegesen országának gazdája s kormányzója lett, megteremtve ezzel egyben boldog jövőjének előfeltételeit is. 0 Az idei jubileumi esztendő jeles évfordulóinak sorában joggal kell megemlékeznünk a nemzetiségi kérdés lenini elvein alapuló szövetségi államforma létrejöttének tizedik évfordulójáról is. Miniszterei nők-helyettes elvtárs, az SZSZK kormánya az elmúlt évtizedben milyen gyakorlati tapasztalatokra tett szert a löderáció alkalmazása során? — Hazánk szövetségi államformáját jellemezve azt egy olyan történelmi, politikai és államjogi tényként kell értékelnünk, amelynek életre hívása a CSKP vezetésével történt. Föderációnk a nemzeti és internacionalista szempontok figyelembevételével - az egyenlőség és egyenjogúság elve alapján - a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetek és nemzetiségek sokoldalú fejlődését biztosítja. Életbe léptének eddig eltelt tíz esztendeje folyamán jelentősen megszilárdult a csehszlovák államiság gondolata és nemzeteink között létrejöttek a sokirányú, kölcsönösen előnyös testvéri együttműködésnek feltételei is. Ezzel egyben beigazolódott a szövetségi államforma létrehozásának helyessége; megvalósult és gyakorlatilag is megerősödött a csehek s szlovákok nemzeti önrendelkezésének, illetve a hazánkban élő nemzetiségek egyenjogúságának gondolata. Az SZSZK kormánya — Szlovákia legfelsőbb államhatalmi szervének szerepköréből kiindulva — irányító, szervező és ellenőrző tevékenysége keretében segíti a csehszlovák államiság megszilárdítását s a szövetségi államforma zökkenőmentes menetét. A hétköznapok nyelvén ez annyit jelent, hogy az SZSZK kormánya politikailag és gyakorlatilag is felelős Szlovákia fejlesztése komplex programjának megvalósításáért. Irányító tevékenységében ezért — szoros összhangban a kommunista párt közgazdasági és szociális programjával s az Alkotmány szabta jogkörének megfelelően -, a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági, népjóléti és kulturális fejlődéséről, illetve a lakosság életszínvonalának folyamatos emelkedéséről gondoskodik. A szlovák kormány folyamatos, fokozott figyelmet fordított - és fordít - az SZLKP kongresszusai, illetve a CSKP tizennegyedik s tizenötödik kongresszusán született célkitűzések maradéktalan valóra váltásának. Ezen a munkaszakaszon elsősorban a két köztársaság között fennálló gazdasági és szociális különbségek mielőbbi felszámolására összpontosítjuk erőinket, hiszen ez nemcsak a csehszlovák szövetségi államformáról szóló alkotmánytörvényből eredően, hanem az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság sokoldalú politikai-gazdasági fejlődése érdekében napjaink egyik kulcsfontosságú feladata. 0 Miniszterelnök-helyettes elvtárs, szólhatna kissé bővebben a szövetségi államforma alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól? 2
