A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-10-21 / 43. szám
ALLOTTUK IMSTIJK ATTIJK KÉPZŐMŰVÉSZET Jozef Fabini képei Kevés olyan tájhozkötött festője van a hazai kortárs képzőművészetnek, mint Jozef Fabini. Szülőföldje és festményeinek évtizedek óta állandó témavilága azonos: Fabini a Szepesség festője, azé a tájé, melynek természete és építészete egyként ihletően szép, eredeti valóságában si festői. Ezt a tájat Fabini legtöbb festményén szinte realista ábrázolásban látjuk viszont, de az ő realizmusa sajátosan eltér a szó siskini értelmében vett realista ábrázolásmódtól,_mert nem csak a táj pontosan azonosítható elemeiből állnak össze képei, nem csak a témák hangulatát, de az alkotó hangulatát is hordozzák. Fabini nem absztrahál s kivált nem öncélúan, mint ahogy a mai tájképfestészetben arra oly sokan szinte „rákényszerülnek", mert kétségtelen a műfaj sok évszázados hagyományait nem olyan könnyű megújítani. Fabini felismerte, hogy nem is feltétlenül szükséges a realista tájképfestészet hagyományainak felrúgása, nyelvezetének megújítása, mert a műfaj kívánalmait ma is a festeni tudás és az ihlető varázslat szükséges alapjai képezik, ettől jó a kép, még akkor is, ha realista. A Szepesség festője alkotó évtizedeinek hosszú során át nem skatulyázódott be sem csupán a táj, sem csupán a festői eszközök és technikák egyarcuságába, de sokat kísérletezett is, méghozzá eredményesen. A Komáromi Dunamenti Múzeumban a nyár végén megrendezett kiállítása kiválóan reprezentálta Fabini fél évszázados festői életútját, kivált annak második periódusát. Igazi képzőművészeti élményt biztosított a múzeum látogatóinak, s új, markáns színfolttal gazdagította a komáromi kiállítások dicséretes sorozatát. - i -HANGLEMEZ Chick Corea A Supraphon vállalat a Polydor produkciójából vette át napjaink egyik világszerte jól ismert dzsessz-muzsikusának non-stop nagylemezét, Armando Chick Corea profillemezét. Chick Corea Miles Davis zenekarában kezdte pályafutását, a hetvenes évek elején azonban kivált a zenekarból és saját együttest alapított, amely jelenleg négytagú. Corea különféle ütőhangszereken, akusztikus zongorán, Yamaha-orgonán, szintetizátoron és klarinetten játszik. A kvartett szólógitárosa AI Di Meola, basszusgitárosa a' filadelfiai Stanley Clarke, dobosa pedig Lenny Whitte. A kvartett Return to Forever néven szerepel és jelenleg világviszonylatban is a legszínvonalasabb dzsessz-együttesek közé tartozik. A Corea-nagylemez nyolc, rendkívül szellemes hangszerelésű és a műfajt jól reprezentáló szerzeményt tartalmaz, amelyek közzenéjét az akusztikus zongora szolgáltatja, s a nyolc darab non-stop módon eggyéolvadva hű képet nyújt a kiváló dzsesszkvartett magas színvonalú teljesítményéről. Az akusztikus zongorán előadott szólókat a szóló- és basszusgitár, a dob és a többi ütőhangszerek kissé talán szokatlan összeállítású és hangszerelésű együttese váltogatja, ám mindez valóban korunk elektrofonikus dzsesszének tetőfokát jelenti, sok-sok szépséget, pergő ritmust, fordulatos hanghatásokat, a nem mindennapi melodikusságból és ritmikából eredő örömet rejt magában. Maga Corea nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy kvartettje az ún. „free jazz", valamiféle avantgarde jellegű dzsesszmuzsika reprezentánsa. Corea a tömegekhez kíván szólni a ritmus és a szokatlan hanghatások, az elektrofonikus hangszerek segítségével, a tömegeknek kíván örömet szerezni zenélése által. Az új Supraphon- Polydor nagylemez jól bizonyítja, hogy Chick Corea és együttese célkitűzései helytállóak. Sági Tóth Tibor KÖNYV Ötlettől a filmig A fenti sorozatcím alatt már' évek óta jelennek meg a budapesti Magvető könyvkiadó gondozásában érdekes, egy-egy film megértését, meglátását jobban elősegítő könyvek. Ebben az évben jelent meg a Magyarok című kötet: annak a filmnek az ötletet adó regénye, forgatókönyve és forgatónaplója, amely az utóbbi hónapok legtöbb vitát kiváltó alkotása volt Magyarországon. A két szerző: Balázs József író és Fábri Zoltán rendező. (Csak címszavakban a könyv, a film tartalma: Magyarország háború alatti kis falucskája. Nincstelen parasztok indulnak innen útnak Németországba, mezőgazdasági munkára. Nem tudják mi dúl a világban, nem tudják, mit jelent ez a szó: Hitler. Nemcsak szegények, de tudatlanok is. És ahogy gyarapodik a jól végzett munkáért a pénzük, úgy látják, úgy ismerik meg a körülöttük, a világban zajló szörnyűségeket, a háborút, az embertelenséget, a kiszolgáltatottságot. Sorsukat, amely reménytelen.) Kétszer láttam a Magyarok című filmet, korábban olvastam a regényt is, mégis érdeklődéssel vettem kezembe a könyvet, akárcsak a sorozatban megjelent többi munkát. Ügy vélem, a mozilátogató szereti összevetni az alapanyagot a filmvásznon látottakkal: mit hagyott ki a rendező, mit változtatott, mit tett hozzá? Szereti tudni, hogyan születik az ötletből film. Nem öncélú kíváncsiskodás ez, inkább a teljesség élményére való törekvés, amihez kitűnő segédanyagot nyújtanak az „Ötlettől a filmig“-ig könyvek, amik kapcsán nemcsak a regényt hasonlíthatjuk öszsze — helyben - a forgatókönyvvel, de megismerkedhetünk a forgatás, a filmkészítés részletes körülményeivel, megtudhatjuk mi történik a kulisszák, a kamera mögött. A Magyarok című film megtekintése után pedig még külön öröm lapozgatni ezt a könyvet, hiszen a gyakran líraion, szépen megírt monológok, párbeszédek „ újra látása “ külön élmény. A gazdagon illusztrált képanyagról, a szép szerkesztésről nem is beszélve. - zolczer -FILM A titokzatos szerzetes Egy vidéki internátusbái — rendkívül titokzatos körülmények között - egymás után tűnnek el a bentlakó lányok. Az internátus körüli parkban egy feketébe öltözött titokzatos szerzetes kísért, aki olyan ügyesen osztogatja a halált, ahogy mások talán a pofonokat sem. Az internátus toronyszobájában egy gyüge kinézésű vénember lakik, aki halotti maszkokat készít és közben postagalambokat tenyészt: ez utóbbi kedvtelése azonban korántsem olyan öncélú, mint bárki is gondolná. Hiszen a postagalambnak az a legfőbb funkciója, hogy üzeneteket közvetítsen. Tovább azonban nem mesélem a történetet, mert nem szeretném, ha bárki is engem okolna azért, mert nem tudta végigizgulni A titokzatos szerzetes című filmet, amely talán a legacélosabb idegzetű embereket is megviseli egy kissé. Az Edgar Wallace bűnügyi regénye alapján készült nyugatnémet film vérbeli krimi. Harald Reinl rendező mesterien tömöríti az eseményeket: nem egészen másfél óra leforgása alatt a bűncselekmények, a rendőrségi nyomozás és a tettes - illetve a tettesek - kézrekerítése egyaránt lezajlik, a film tehát nem vontatott, s nem is túlbonyolított, bár egyes személyek (például a franciatanár) szerepeltetése véleményünk szerint fölösleges a filmben. Különösen rokonszenves vonása a nyugatnémet kriminek, hogy nem „szadista" jellegű, legalábbis olyan értelemben nem, hogy az áldozatok - egy kivételével - nem az ártatlan emberek, hanem a (büntetésre amúgy is rászolgált) bűnösök közül kerülnek ki. A rendező tehát nem a „vérengzéssel" akar hatást elérni (noha az utóbbi időkben meglehetősen elharapózott a hatásvadászatnak ez a korántsem szimpatikus módja). A film két főszerepében Karin Dort és Edson Arentest láthatjuk. Varga Erzsébet A Toruni Óragyárban (Lengyelország) ez ideig már több mint másfél millió különféle típusú - álló-, ébresztő és faliórát gyártottak. A toruni órák igen népszerűek a vásárlók körében. A Glos Pracy c. napilap által meghirdetett körkérdés eredménye alapján Teresa Remiszewska, az ismert lengyel tengeri vitorlázónő „Örömöm forrása, a sós tengerek világa" c. könyvének Ítélték „Az év legolvasottabb könyve" cimet. A lengyel vitorlázónő könyvében magányos Atlanti-óceáni vitorlásútjainak élményeit örökítette meg irodalmi formában. Ez nem szőrzet, hanem a meztelen testre tapadó, kb. 30 ezer egyedet számláló méhraj. „Ez nem hősiesség, hanem egy kis bátorság, nagy fokú önuralom és a méhszokások ismeretének kérdése" - állítja Karol August Wieczorek. 8
