A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-08 / 28. szám
Bartolos Menyhért Rákóczi Lajos letik, hanem esetenként egy új búzafajta. Szentigaz. Tiszteletreméltó ez a szakmai önérzet. A lányok aztán apró zsákocskákat húznak a kalászokra, szines szalagokkal jelölik a búzát a hatalmas táblán. Harmadnap ismét a búzatáblán vagyunk. Rákóczi Lajos és Bartalos Menyhért csak munkaközben tudnak velem foglalkozni, mert sürgős a dolguk. Amit most csinálnak, azt csakis ezekben a napokban lehet elvégezni. Szelektálnak. Hogy ez az ő szakterületükön mit is jelent pontosan, azt nehéz lenne leírnom. Kézzel és vizsla szemekkel fésülik át a kalászmilliárdokat s választják ki, jelölik meg közülük azt a néhány százezer kalászt, amelyik a növénynemesítő sokéves munkájának eredményét megcsillantja. De sokszor az eredmény még messze van s messze is maradna, ha nem lenne meg ezekben az emberekben a példátlan türelem, szorgalom, a mindent feltételező hivatástudat, hivatásszeretet. Új fajták ritkán születnek s kevés helyen. 1976. október 28. napja jelentős dátum volt a sósszigeti magnemesitők életében. Hivatalosan is elfogadták az általuk kinemesitett új búzafajtát, a Solaris-t. A szó jelentése: napból való. Kereken egy évtized munkájának, türelmének, kísérletezésének eredménye. E területen ez bravúrosan rövid időszaknak számit s Bartalos Menyhérték még azt is elérték, hogy télen is arattak. Igen, télen - fűtött fóliasátor alatt. Természetesen kézzel. Persze a nagyvetés, a nagyaratás dollárokon vásárolt speciális gépekkel történik. Őrzik is a gépeket, mint a szemük világát. Hogy milyen búzafajta a Solaris? Válaszul hosszú lenne itt idézni az Állami Fajtaminősitő Intézet részleges jellemzését. Ezért csak annyit: a Solaris egy olyan új búzafajta, amely a megfelelő agrotechnika módszerek alkalmazása mellett, az ország több területén, más-más klimatikai és talajviszonyok között felülmúlta az eddigi fajtákat. Nagyobb hektárhozam, nagyobb ellenállóképesség a betegségekkel szemben, szivósabb szalma, széleskörűbb alkalmazhatóság. Ülünk a búzatábla szélén s én mindezek hallatán természetesen lelkesedek. A két növénynemesitő higgadtságra int, mert mindkettő szerény, az ünneplést egyik sem szereti. Szerénységük nem mesterkélt, higgadtságuk, objektív szemléletük, önzetlenségük rokonszenves. Munkatársaik érdemeit méltatgatják, a kollektíváét. Természetesen joggal, okkal. Aztán kiderül az is, hogy van egy új fajtajelöltjük s két további ígéretes törzsük. Kiderül tehát, hogy sok-sok éves munkájuk nem volt eredménytelen, bár kockázatmentes se volt. És kiderül, hogy az országban, kivált a Csallóközben a fajta hivatalos beiktatása óta már sok-sok ezernyi jónak ígérkezik, a Solaris pedig olyannak bizonnyuí, amilyennek lennie kell. Mert mi is a növénynemesitők alapelve? Magas terméshozam és mindenekelőtt nagy termésbiztonság. Mert hiába jó egy fajta, hiába terem ideális mennyiségeket, ha egyszer csak jön valamilyen gabonakor és minden veszik. Példát is mondanak.- 72-ben láttam Albáron egy német fajtát. Az egyik évben hatvanhárom mázsát termett, a következőben már csak tizenegyet. Ezért nehéz és ettől szép a mi hivatásunk. Ráadásul a természet nekünk és ellenünk dolgozik, mert nemcsak új fajták, új betegségek is születnek ám, s azok nemesitők nélkül. Itt nincs megállás. Ez versenyfutás, sok-sok kudarccal. Sósszigeten kudarcról nem lehet beszélni, mert az úgynevezett „kudarcoknak" itt eredményei lettek, méghozzá olyan eredmények, amelyek az emberiség élelmezési gondjain képesek segíteni, változtatni. Hiszen a Solaris már nemcsak hazai földben nő, de külföldön is. A növénynemesités a KGST- tagországok egyik fontos és eredményes együttműködési területének számit. S még valamit, hogy az olvasó megértse, miért kinálhatják meg a vendéget télidőben is dinnyével Sósszigeten. Mert búzán kivül dinnyével és fűszerpaprikával is kísérleteznek. Télen is, fólia alatt. És szintén eredményesen, bár ez külön riportot érdemelne, melyben több szakemberről kéne szólni, nem kevesebb elismeréssel. Igaz ugyan, hogy a dinnyenemesités is Rákóczi Lajos nevéhez fűződik. A háta mögött egy lány megsúgja, hogy fajtát is neveztek el róla. De most csak két emberről szóltam. Bartalos Menyhértről és Rákóczi Lajosról, mert közvetlenül az ő nevükhöz fűződik a Solaris. Egy kicsit azért is, hogy a közelgő aratáskor a termelők s az aratók Sósszigetre s névszerint rájuk, kettejükre, meg a névtelenül maradt munkatársaikra is gondoljanak ... bár ök ezt nem akarják. Szerény emberek. 13
