A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-08 / 28. szám

HALLOTTUK LVAST1JK ATTIJK FILM Az ötödik pecsét „Aki másokat győz le, beszennyeződik; aki önmagán győz, megtisztul általa" - ez az Örkény István idézett jutott eszembe Fábri Zoltán filmje láttán. Sánta Ferenc regényének megfilmesíté­se nem volt könnyű feladat, mégis úgy érezzük, hogy sikerült. A téma és a cselekmény megjelenítése nemcsak le­iró jellegű, hanem többletet is nyújt; olyat, amire csak a film képes. Ez Fábri többi filmjének erénye is. A történet hátterében a háború utolsó hónapjainak nyilas-terrorja áll. Ennek légköre nehezedik sötéten és nyomasztóan a kocsmai törzsasztal ven­dégeinek, pesti kisembereknek hangu­latára, beszélgetésére. Jó lehetőség az író, rendező, operatőr számára, hogy egy szélsőséges helyzetben, amikor a cselekedetek és döntések végzetes kö­vetkezményekkel járhatnak, részletesen exponált jellemábrázolást adjanak: a léha, felületes és csalárd könyvügynök­ről, a saját tisztességében és becsüle­tességében megrögzött, de a másokon elkövetett becstelenséget elnéző (tehát tisztességtelen) asztalosról, az alázatos és számító kocsmárosról, az árván ma­radt gyerekeket bújtató órásról, az igazságot hirdető, de önző és sértődé­­keny, besúgóvá lett fényképészről. Fel­tárja a háború és irányítóinak elember­­telenítő arcát, ahogy a kisemberből brutális vadállat lesz, ahogy a hidegen filozofáló szadista parancsolgathat, hogy az ártatlan embert önmagával megútáltassa. A mű végkicsengése íté­let és tanulság: a becsület, a tisztesség és az emberség nem az egyszeri cse­lekedetek, hanem az ember mindenkori magatartásának, nézeteinek, elveinek, meggyőződésének és tetteinek a függ­vénye, és mindenki aljas, aki ezt el­hallgatja, vagy ennek ellenkezőjét teszi vagy akarja. A döntés pillanata ezért éri felkészületlenül azt, aki rosszul él, ezért bukik bele az, aki nem látja, nem tudatosítja és nem formálja helyét­­helyzetét, aki anyagi vagy társadalmi pozíciója érdekében lemond az emberi értékek következetes ápolásáról, jel le­meš magatartásáról. Bár a döntés lehetősége mindig két végpont között (igen—nem) mozog, ennek helyes meg­választását a mindenkori helyzet hatá­rozza meg. Ennek megítélésére csak az képes, aki önfeláldozóan is mérlegre tudja tenni, hogy milyen értékről mond le és miért. Tomoceuskatatikik és gyu­­gyuk (zsarnokok és rabszlogák) nem lehetünk, mert mindkettő becstelen és megalázó, de az élet sokrétűsége bizonyos lemondásokkal jár a végső ideálokkal szemben. Bár az órás Bánk bán módjára félőrülten támolyog ki a nyilasok börtönéből (míg a többiek bűntudatuk és eddigi megalkuvó életük miatt még képtelenek az alázatra), csak önmaga emberségét árulja el, de a bújtatott gyermekeknek ilyen áron biztosít életet. Öze Lajos, Márkus László, Horváth Sándor, Bencze Ferenc, Dégi István és Latinovits Zoltán művészi hitelességgel ható alakítása kellőképpen támasztja alá az író és rendező elképzeléseit. Molnár László KÖNYV Moldova György két könyve Gázlámpák alatt Moldova György a mai magyar iroda­lom legismertebb írói közé tartozik. Gázlámpák alatt c. elbeszéléskötete 1977-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál. A kötet huszonhét rö­­videbb-hoszabb írást tartalmaz. A „kiskör" mesélői, akiket előszere­tettel hallgat az Író, érdekes dolgokat mondanak el önmagukról, barátaikról s a társadalomról. A színes története­ket az író kommentár nélkül tárja elénk — úgy, hogy azok lelett mi is elgon­dolkodunk, megilletödünk. Mert a lé­monok, leneik, Bozók „meséi" valami­lyen formában a mi világunk valósá­gáról is szólnak. Moldova György elbeszéléseiben szállítómunkások vasutasok, hivatalno­kok, futballisták, háborút megjárt em­berek sorsáról olvashatunk. Elsősorban olyan emberekről van itt szó, akiknek életét mindig meghatározta a kor és a társadalom; akik valamilyen formá­ban mindig kénytelenek voltak alkal­mazkodni a történelem eseményeihez. Straznyiczky, a magyar apa pl. a kö­vetkezőképpen vall alkalmazkodásáról és kiszolgáltatottságáról. „Ezerkilenc­­százötvenhat októbere nem ért készü­letlenül. Szögre akasztottam az overál­­lomat, és kivettem a szekrényből a ré­gi Bocskai-ruhámat. Elmondhatom: ez­zel a két jelmezzel végig lehetett csinálni a 20. század első telének egész magyar történelmét. Viszonylag egyszerű feladatot kaptam: egy teher­autón állva égő gyertyát kellett a vá­roson körbe vinnem, a kocsi időnként megállt, akkor elkiáltottam magam: »MagyarokI Esküdjetek/« A tömeg le­térdelt és megesküdött, bár nekik éppoly kevéssé volt fogalmuk, hogy mire esküsznek, mint nekem magam­nak, de az eskü mégis felemelő lát­ványt nyújtott, és erösitette a nemze­ti érzést, márpedig ez egy magyar apa számára mindennél előbbrevaló." Bozó, a szállítómunkás ugyancsak az egyén kitaszítottságáról beszél. Az ál­tala elmondott történetből kirajzolódik az ötvenes évek eseményeinek politikai háttere is. „Ott álltunk és néztük, hogy takarja be a göröngyökbe fagyott föld a vágányt hogy pusztul el örökre ez a milliós érték." (Joszif Sztálin szárny - vasút). Moldova Írásai tehát nem csupán egyszerű történetek. Legtöbbjükben (Az eltörött csavar, A forgatható katona) ugyanis sok a szatirikus elem, melyek segítségével az iró birál és figyelmez­tet — mindnyájunkat gondolkodásra és okulásra késztet! Csáky Károly A beszélő disznó Moldova újra remekelt. Hányadszor? Sokadszor! Mindig, amikor a neve, Írá­sai — novellái, szociográfiájai riport­jai szatírái — megjelennek a lapokban, folyóiratokban, könyvekben. Minden Írásával megújítja, fölülmúlja önmagát. Moldova jelenség a magyar iroda­lomban. Sajnos, ma már közhelynek számit leírni, de én megkockáztatom: hézagpótló jelenség. Riportkötetei, szo­ciográfiái — Tisztelet Komlónak, Az Őrség panasza, Akit a mozdony füstje megcsapott — mindig nagy viharokat kavartak. De sosem romboló hurriká­nok, hanem erősítő, építő teremtő „szelek", amelyek mindig épp arra „fújdogálnak" ahol legnagyobb szük­ség van rájuk. Legújabb kötete, A be­szélő disznó, amely az idei Ünnepi Könyvhét pult alatti példánya volt, a már közölt szatírák gyűjteménye. Két­száz oldalon, Várnai György frappáns rajzaival. A könyv néhány fejezetét már olvastam a Rakétában, Új TÜKÖR-ben, de az újraolvasás új élményt új örö­met jelentett. Ezt a könyvet nem lehet becsukni ezt egy ültében végig kell ol­vasnia az embernek. Hogy mitől ilyen? Mert eredeti, mert a kötet első fejezetének egy-egy rész­lete égető társadalmi, emberi problé­mákról, szól — párját ritkító humor­érzékkel, iróniával megírva mert Mol­dova magánügyeiből, a vele történő eseményekből közügyet teremt, a ripot- Írás, az irodalom „kétes" berkeibe ve­zet be érdekfeszitő, saját maga kita­posta utakon... és még sorolhatnám a végtelenségig a miértekre a választ. De talán azoknak, akik már olvastak Moldovától ez szükségtelen is. Azok­nak, akik szeretnék megismerni Írásait Ízelítőül egy kis önvallomás-szatíra: „Hazudnék, ha nem vallanám be, hogy nemcsak közösködésekben volt részem hanem számtalan megtisztelést is kaptam olvasóimtól. Tiszteletbeli-vas­utas vagyok, két református egyház­­községbe választottak meg tiszteletbeli presbiternek a Negyven prédikátor cí­mű regényemért, egyszer pedig egy úttörő őrs akarta felvenni a nevemet. Eljöttek küldöttségbe zászlóval, dobok­kal — éppen aludtam —, és arra kér­tek, hadd lehessenek ők ezután a Mol­dova György őrs. — Nem volna jobb, ha megtartaná­tok a régi neveteket? Azelőtt hogy hív­tak titeket? — Hiszen épp ez az: Csizmás Kan­dúr őrs. Ennél még a Moldova is jobb." —zolczer— HANGLEMEZ Johann Strauss keringői és polkái Az idei nyári divat egyik „kelléke" a könnyű mellényke, amelyet nem gombolnak be és lehetőleg semmit sem vesznek alája. A svájciak - elég találóan - „fedetlen szívnek" nevezik. Az USA-beli Massachussetsben a kerék páros-klub tagjai a velocipédre esküsz nek. Azt mondják, hogy ha már fenn vannak, az egyensúlyozás nem nehéz. • A REKORDOK KÖNYVÉBŐL: A világ legnagyobb méretű rovara, a Goliathus goliathus Afrikában honos. Az Egyenlítő táján fogtak egy példányt, amelynek hossza elérte a 14 cm-t, súlya pedig a 100 grammot. Az egykori császárváros, Bécs „keringő­királya", Johann Strauss máig is az általa művelt műfaj koronázatlan kirá­lya világviszonylatban is. Strauss muzsi­kájának ihletője a kissé bohém, vidám hangulatú nagyváros, Bécs volt. Ez a tény rányomta bélyegét alkotásaira, ezért jellemzi azokat annyi báj, líra, humor és ötletgazdagság. A régi csá­szárváros már a múlté, ám tovább él a nagy zeneszerző keringőiben és pol­káiban. A keringőciklusok egyes részei, a polkák triói, a quadrillo-ok, a zseniá­lis hangszerelés - mindez nagyszerű egységet képezve járul hozzá a nap­sugaras, „békebeli" császárváros vidám hangulatának felidézéséhez. Ezekből a klasszikussá vált Strauss­­művekből készült most egy válogatás a Hungaroton vállalat jóvoltából. A lemez tartalmazza a Kék Duna, a Tavaszi hangok, a Déli rózsák című keringőket, a Császár keringőt, a Tik-Tok polkát, a Pizzicato polkát és az Anna polkát, valamint az Éljen a magyar című szer­zeményt és id. Johann Strauss Radetzky indulóját a Győri Filharmonikus Zene­kar kitűnő előadásában, Sándor János vezényletével. Sági Tóth Tibor • A világ legnagyobb testű kutyája a bernáthegyi. Az eddig ismert leg­nagyobb példány az USA-beli Ocono­­mowuc-ban él. A. M. Bruner doktor bernáthegyije pontosan 134 kg súlyú. Népviseletüket a fülükben hordják: az ubo lányt ez a súlyos fülbevaló-zuhatag különbözteti meg a Fülöp-szigeteken élő más törzsek tagjaitól. 8 O

Next

/
Thumbnails
Contents