A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-08 / 28. szám

LÁTNI A NAGYVÁROS FÉNYEIT Fél (Tomášov) kétezer lakosú köz­ség a Felső-Csallóközben. Házai közé kora délután robog be velem az autóbusz. Az utazás egyszerű. Mind­össze húsz percig tart az út. A kül­városiak sem érnek be hamarább a város központjába. Ezt azért emlí­tem, mert az 1970. évi népszámlálás adatai szerint több mint ötszáz féli talál munkát Bratislavában. Tűz a nap, nyomasztó a hőség, lustán feküdnek el a házak. Járó­kelőket alig látni. Egy ember kaszál a temető bejárata előtt. Szépen, len­dületesen, kicsit előrehajolva. Olyan helyen suhog a kaszája, ahol a gép nem boldogul. Mert már csak ilyen helyekre kell az ember ereje. Az 1363 hektár földterületű féli szövet­kezet teljesen gépesített, ezzel ma­gyarázható a foglalkoztatottak (300) aránylag alacsony száma. A nyug­díjasok persze besegítenek. Ezt a hnb hivatalában tudom meg Hérics József szövetkezeti elnöktől, aki ta­nácsülésre érkezett. Az egyetlen na­pirendi pont: aratási előkészületek. Erről tárgyalnak a tisztségviselők, akik közül ketten a CSEMADOK helyi szervezetének is tagjai. Senki nem vár a megállónál, így a magam elgondolása szerint me­gyek beljebb a faluba. Ha a Vökre (Vlk) vezető országúiról nem térnék le balra, már ki is mennék Félből. Így azonban a Munkás utca felé tar­tok, amely jelképes, vagy beszédes, ha úgy jobban tetszik. Munkás utca — megannyi új családi házzal. Az italbolt környéke a legforgalmasabb. A hirtelen támadt hőség megsokszo­rozza a csapos dolgát. Fogy a sör, oltják a szomjukat az emberek. Több üzletbe is benyitok. Vásárol­hatnék iskolai- és sportszereket, gyermekjátékokat, gyermekholmikat és alsóneműt. A boltoknak nagy a forgalma. A textilbolt például kb. kétszáz-kétszázharmincezer korona értékű árut ad el havonta. Az embe­rek dolgoznak, keresnek, vásárolnak. Ez természetes. Ami viszont már számomra szokatlan, hogy a zöldsé­gesbolt is „megél“ Félen. Nem is akárhogyan. Havi forgalma majd százezer korona. Narancs, citrom, banán növeli a bevételt. A zöldség már kevésbé. Azok vásárolják, akik­nek nincs kertjük. Vagy akik nem termesztenek zöldséget. Jó jel, hogy a legkisebb forgalmat a gyógyszertár bonyolítja. Legkelendőbb gyógyszer a fájdalomcsillapító ... Nem merem kérdezni a gyógyszer­­tár vezetőjétől, hogy a CSEMADOK helyi szervezet tagjai vásároltak-e ezekből a tablettákból, porokból az utóbbi hetekben. Ugyanis sérelem érte őket. Méghozzá lapunkban, A főváros közelében című cikkünk­ben. Csak örülni lehet, hogy bizo­nyos adatok már elavultak, nem felelnek meg a valóságnak. Ezt mondja Varsányiné, a helyi szerve­zet újdonsült elnöke, az általános iskola pedagógusa, ezt mondják a vezetőség tagjai, a hnb és az efsz vezetői, akik szerint a helyi szerve­zet most jól dolgozik. Varsányinét otthon találom. Nem­régen jött haza az iskolából. Férje az éberhardi (Malinovo) járási dal- és táncünnepélyen. Újjászerveződött a Kis-Duna tánc­­együttes. A húsztagú gyermek- és a tizenöt tagú, serdülőkből álló cso­portot Horváth Judit, a Szőttes volt táncosa vezeti. A gyermekek szintén bemutatták tudásukat az éberhardi dal- és táncünnepélyen. A Németh László Irodalmi Klub irodalmi ren­dezvényeken fejti ki tevékenységét. Tagjai olyan fiatalok, akik már az általános iskola irodalmi körének is A női éneklő csoport vezetőség néhány tagja: balról Gavajda G., Olgyay Gy. (alelnök)t Varsányi L-né (elnök), Lajtos L. és Goda N. Machan Marika és Goda Nándor szóló­énekesek FOLYTATÁSHOZ Ez aztán a meglepetés című komédiá­ját mutatta be Kassai Béla rendezésé­ben — s előadása valóban meglepetés volt a Jókai-napokon. A kelet-szlová­kiai kerületi verseny C-kategóriájának győztese jó ritmusú, egységes, kiegyen­súlyozott előadást nyújtott, s biztosak lehetünk benne, hogy a sok tehetséges szereplővel rendelkező csoport a jövő­ben is igényes feladatok megoldására vállalkozik. A nagymúltú lévai Garamvölgyi Színpad fennállásának tizenötödik év­fordulóját ünnepelte az idén. Ebből az alkalomból František Frýda mai cseh író Ki ölte meg Sommer Linát? című bűnügyi játékát tűzte műsorára. A ti­zenöt év alatt a csoport összesen kilenc alkalommal szerepelt a Jókai-napokon, s bár ez a mostani előadás elsősorban a dramaturgiai beavatkozások folytán nem tartozott a legjobbak közé, csak a legnagyobb elismerés hangján szólha­tunk Nagy László rendezőről s a cso­port többi tagjáról: Szobi Kálmánról, a Halász-házaspárról, Mészáros Zoltán­ról s azokról is, akik ebben a szín­darabban nem szerepeltek, de a múlt években a sikerek fő részesei voltak. Várjuk tőlük a múltjukhoz méltó foly­tatást! Ha a komáromi színjátszókról azt írjuk, hogy a vártat és a megszokottat nyújtották, ezzel azt is szeretnénk je­lezni, hogy ez a kiváló szereplőkkel rendelkező együttes — a vágkirály­­faiakkal együtt — ma amatőr színját­szó mozgalmunk legcéltudatosabban és hosszú távon is egyenletes színvonalon működő, legkiegyensúlyozottabb cso­portja. Oscar Wilde A kísértet házhoz jön című vígjátékát mutatták be Fejér István átdolgozásában. Hollósi József, Dobai János, Sztrecskó Rudolf és a többi ismert szereplő mellett a fiatal Vasi Józsefre is felfigyeltünk. Az együttes kapta meg a legjobb műsor­­megválasztásáért kitűzött díjat. A bratislavai Duna utcai msigyar gimnázium Forrás Diákszínpadának Liliomfija eloszlatta azoknak az agá­­lyoskodóknak a kételyeit, akik már a Jókai-napok előtt azt vitatták, kell-e még valakinek ma a Liliomfi. Hogy kell, azt az előadás látogatottsága bizo­nyítja (ennek volt a legnagyobb láto­gatottsága és közönségsikere); ez az előadás annak is jó példája, hogy leihet alkotó dramaturgiával nyúlni a klasszi­kus müvekhez. A zenés vígjáték (mely­nek zenéjét a Forrás házi szerzői, Botos Jenő és Dusik Gábor komponál­ták), megőrizte Szigligeti művének jel­legzetes hangulatát. Molnár László, akinek ebben a műfajban ez volt az első rendezése (s aki egyben a darab díszlettervezője is), sok tehetséges sze­replőjével élvezetes, friss előadást pro­dukált s megérdemelten kapta meg a legjobb rendezés díját. Amatőr színjátszóinknak a sikeres folytatáshoz a tizenötödik Jókai-napok seregszemléjének színvonalánál kel’lene megvonniuk a mércét. KULCSÁR TIBOR és fia társaságában beszélhetünk a kulturális munkáról. Külön-külön és együttesen is illetékesek szólni a te­vékenységről, hiszen Varsányiné el­nök, a férje vezetőségi tag, László fiuk pedig az öttagú népzenei együt­tes vezetője (a Szőttes zenekarának is vezetője). Tizenhat hónap törté­nete kerül szóba. Akkor került a helyi szervezet élére a mostani ve­zetőség, És azóta ... Százhúszról kétszázhatvanra növe­kedett a taglétszám. Rendszeresen tartanak vezetőségi üléseket és tag­gyűléseket. Tavaly és az idén első­ként rendezték a járásban a tagsági díjakat. Beszélgettek dr. Földessel, az Üj Szó jogi szakértőjével, író­olvasó találkozón üdvözölték körük­ben Rácz Olivért, Turczel Lajost, Emil Boleslav Lukáčot és Lovicsek Bélát. Két járási és városi rendezvény részesei voltak. Az 1977. évi táncdal­versenyen hat féli amatőr énekes szerepelt. Az idén a Tavaszi szél vizet áraszt... országos népdal­­verseny városi döntőjének szintén részesei voltak. A tizennégy tagú női éneklő csoport januártól aktív tevé­kenységet fejt ki. Vezetője Mózes Zsuzsa. Jelenleg a CSEMADOK KB karvezetői tanfolyamát látogatja. A csoport a Tavaszi szél vizet áraszt... járási versenyén tovább­jutott a kerületi döntőbe. Szóló­énekeseik: Machán Marika, Lajtos Lászlóné, Goda Nándor és a kis Mózes Ági. Az éneklő csoport és a szólóénekesek sikeresen szerepeltek szereplői voltak. Néhányan részt vettek járási és kerületi szavaló­versenyeken és a Jókai-napokon. Szavalnak, felolvasnak, dalolnak, ze­nélnek, plakátot rajzolnak ... Vezetőség és tagság most egy emberként azon fáradozik, hogy már az ősszel bemutatkozhasson a zene­kart, az éneklő csoportot, az irodal­mi klubot, a tánccsoportot és a szó­lóénekeseket magában foglaló folk­lór együttes, amely népi hagyomá­nyok ápolására és bemutatására lesz hivatott. Továbbra is nagy gondot fordítanak a kulturális és tudomá­nyos ismeretterjesztésre. Gyakran megfordulnak előadók, vendégek Félen. Általános tapaszta­lat, hogy jó oda menni. Az irodalmi rendezvényeken például az érdeklő­dők száma jóval meghaladja a szá­zat. Más alkalmakkor sem tátong üresen a kultúrház. Pedig nem köny­­nyű itt a munka. Közel a nagyváros. Ha beesteledik, a falu széléről látni a fényét. A féliek jelentős részének munkahelye a város, lakóhelye a falu. Szórakozásért nem kell messze menniük. Ilyen helyen a kis ered­mény is a legnagyobbal vetekszik ... Varsányiéktól a kultúrházba me­gyünk. Nemcsak mi tartunk oda. Jönnek az éneklő csoport, a gyermek tánccsoport tagjai, és jön még né­hány vezetőségi tag. Minden héten egyszer-kétszer, mikor mennyire sürgős — próba, összejárnak, gyako­rolnak, mert csak a következetes munka jelentheti az örömet és az eredményt. MÁCS JÓZSEF 7

Next

/
Thumbnails
Contents