A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-09-23 / 39. szám
Vegyünk egy darab görkorcsolyát, egy kis adag barkácsolókedvet és tegyünk hozzá egy kis ügyességei — a végeredmény: aszfaltozott, merede kebb utakon száguldozhatunk, akárcsuk ez a prágai fiaMint a mesében, a királyfi lakodalmán: nyárson sült ökörpecsenyét ehet, aki akar Apajpusztán, a Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapok színhelyén. A különbség talán csak annyi, hogy — a mesével ellentétben — csak az lakmározhat a ritka pecsenyéből, aki megfizeti I A Dana Anglia nevű hajó még a tavasszal, alacsony vízálláskor úszott át a híres londoni Tower-hid alatt, hogy az egyik hajógyárban teljesen felújítsák. Mire készen lett, a Temze vízszintje clyan magasra emelkedett, hogy a felvétel alapján azt hinni, hogy aligalig haladt át a hid alatt. A szem azonban csal: a kémény és a hid között 116 cm távolság volt. talember. Amikor 1974-ben először rendezték meg az evezős világbajnokságot, Christine Scheiblich nyerte a női egyes világbajnoki címet. Az ezt követő években is eredményesen védte meg világbajnoki cirnét és Montrealban e sportág olimpiai bajnoka lett. A 24 éves sportoló jelenleg a drezdai Einheit Sportklub tagja és Dieter Schubert az edzője. Legtöbb hobbija a könyv. Állítja, hogy verseny előtt a könyv nyugtatja meg legjobban. A 12 éves Mariéi Aragon egy perc alatt 6000 szót képes elolvasni (persze nem hangosan!), egy hét alatt pedig egy majdnem olyan magas könyvhalmazt olvas el amilyen magas ó maga. Az NDK Postaügyi Minisztériuma az interkozmosz-program eredményeinek méltatására három különbélyeget és egy bélyegblokkot odott ki. Az 1 márkás bélyegblokk középpontjában a szovjet és NDK-beli specialisták által a jénai Zeiss-művekben közösen szerkesztett és gyártott MKF—6-os multispektrális kamerát láthatjuk. Ezt a készüléket első ízben a Szojuz 22-es űrhajóbon alkalmazták nagy sikerrel. A. TEDESCHI A PÓRUL JÁRT ÜGYVÉD A híres római ügyvéd várószobájában az ügyfelek gondterhes arccal várják, hogy kinyíljék az ajtó s az ügyvéd kiszóljon: „Kérem a következő ügyfelet!’' Egyszerre csak felcsapódik a külső ajtó, átviharzik a helyiségen egy karcsú, szép és szemlátomást izgatott nő és soron kívül berohan az ügyvéd dolgozószobájába. — Mit óhajt, asszonyom? — kérdi az ügyvéd s feláll az asztal mellől. — Egyelőre még, sajnos, kisaszszony vagyok — igazítja helyre a hölgy. — Sandra a nevem. Mondja kérem, ügyvéd úr, mit gondol: joga van egy fiatalembernek ahhoz, hogy előbb házassági ígéretet tegyen egy lánynak — azután pedig visszaszívja az ígéretet? — Nyugodjék meg, kisasszony, foglaljon helyet — így az ügyvéd. Tenyerével lesimítja ezüstösen csillogó haját és megkérdi: — Ez a lány — nyilván ön, ugyebár? Sandra helyeslőén bólint. — Hm ... Jogi szempontból nem tehet ilyesmit a vőlegénye... Hacsak el nem hidegült ön iránt. De ahogy önt látom, ez teljességgel lehetetlen! — Szó sincs róla, változatlanul szeret. Az egyetlen akadály: az apja! Az ügyvéd gúnyosan elmosolyodik: — Már megbocsásson, de miféle nyavalyás vőlegény az ilyen? Bezzeg, ha az ő helyében volnék, semmi sem tudna megakadályozni abban, hogy feleségül vegyem önt!... — Jó, jó, de én szegény lány vagyok ... — ö pedig vagyonos családból való? A régi história! Annál inkább köteles állni a szavát. — De hogyan vegyen el, ha az apja határozottan ellenzi? — Nagykorú a vőlegénye? A lány bólint. — Akkor semmi szükség apai beleegyezésre. — De az apja kitagadhatja az örökségből. — Lárifári! — kiált fel az ügyvéd s népszónok pózába vágja magát. — Sajnos, a vőlegényem annyira fél az apjától, hogy inkább feláldozza a boldogságát, mintsem felbőszítse ezt a fenevadat!... Az ügyvéd, aki őszintén meghatódott a szépséges Sandra szempilláin csillogó könnycsepp láttán, átöleli a lány vállát: — Ne izgassa magát, kisasszony: legyőzzük mi ezt az alakot! Van bizonyítéka arról, hogy a fia megkérte a kezét? Levelek, tanúk? Van? Akkor remek! A kedves papa semmit sem tehet! Markunkban van a legény! Bebizonyítjuk, hogy maga a házasság reményében felmondta az állását. — De hiszen én ... — Nem számít! — az ügyvéd végig sem akarja hallgatni. Hiszen felmondhatta az állását? Azonkívül a vőlegénye visszalépése aláásta az ön egészségi állapotát... — De hiszen én makkegészséges vagyok... — Nem tesz semmit! Ezt csak úgy gondolja! Nemcsak én, hanem bárki, még egy középszerű ügyvéd is be tudja bizonyítani a tárgyaláson, hogy maga idegkimerültségben szenved! Szinte látom ezt az úgynevezett apát: zsugori, önző fráter, arcára ráfagyott a savanyú mosoly! — Ugyan dehogy! Éppen ellenkezőleg: általában sokkal rokonszenvesebb, mint amilyennek a fia mondja. — Hm... Akkor se engedjen a szánalom érzésének, a külső gyakran csalóka. Kétmillió lírát követelünk ettől a fösvény alaktól a magának okozott erkölcsi kár fejében! Még ha csak másfél milliót vasalunk ki belőle, maga ebből a pénzből is pompás lakodalmat csaphat a pipogya vőlegényével! — Másfél millió túl sok. Az első időre fél millió is elég lesz nekünk ... — Eszébe se jusson kevesebbet elfogadni! A mai infláció mellett! — Nem, nem! Másfél millió is elég lesz nekünk. Befizethetünk lakásra, valami bútort is szerezhetünk belőle... Legfontosabb az, hogy ön minél hamarább ideadja nekünk ezt a pénzt! — De miért én adjam a pénzt? Sandra cuppanós csókot nyom az ügyvéd arcára és nevetve mondja: — Ö elfelejtettem említeni, hogy a vőlegényem: az ön fia! De mi lelte, kedves uram? ... Rosszul van?... Ford.: Gellért György CSICSAY ALAJOS Ml LESZEK, HA NAGY LESZEK? (iskolai dolgozat) En ha megnövök, orvos leszek. Én azért szeretnék orvos lenni, mert az apukám azt mondja, orvos legyek. Azt mondja az apukám, hogy az orvosok sokat keresnek, sok borravalót kapnak, és úgy cserélgetik az autókat, mint más ember az ingét, vagy ahogy szomszéd bácsi a feleségeit. Már vett nekem apukám fonendoszkópot is, olyan hallgatót, amivel a doktor bácsik hallgatják az emberek hátát és nagyon hidegít. Zongorázni is tanulok, meg esténként komoly zenét hallgatok, mert apukám azt mondja, egy orvosnak érteni kell a zenéhez is. A tévében megnézek minden orvosi előadást, mert apukám azt mondja, az iskolában olyat úgysem hallok. Vett nekem sok vastag könyvet, de azokat nem szeretem, mert félek a képektől. A néniknek meg a bácsiknak kilátszik a belük. Szabad időmben, ami nagyon kevés van, angol, német, francia és spanyol nyelvet tanulok. A múltkor megjelent nálunk egy magas fekete bácsi és apukám azt mondta, hogy tőle fogok bantu nyelvet tanulni, mert ha orvos leszek, akkor kikerülök Afrikába is. Azt mondja az apukám, ha az orvos érvényesülni akar, akkor külföldön kell pár évig dolgoznia. Azt is mondta, hogy az nagyon megéri, mert igen olcsón vehetek majd nyugati kocsit. Van takarék-betétkönyvünk is, mert az apukám azt mondja, hogy mindent elkövet, hogy én bekerülhessek az egyetemre. Ezt akarja az apukám. De tanító néni, szépen kérem, ne mondja meg apukának, én nem akarok orvos lenni. Én juhász szeretnék lenni. Már beszéltem is a nagyapa testvérével, Péter bácsival és ő megígérte, ha befejezem az általános iskolát, akkor fölvesz maga mellé bojtárnak. Én juhász akarok lenni. KOVÁCS ZOLI, III. C osztály 9.
