A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-09-16 / 38. szám
lizmus szellemében nevelni. 1977-ben például a rimaszombati járás CSEMADOK-szervezetei 37 előadást, 11 író-olvasó találkozót, 22 emlékestet, 6 irodalmi vetélkedőt, 8 irodalmi színpadi előadást, 2 népdaténekes-vetélkedőt, egy járási folklórfesztivált, két körzeti folklórfesítiváilt, 3 néprajzi kiállítást és több tucat más rendezvényt valósítottak meg A könyvtárak a járásban 200 kollektiv rendezvényt valósítottak meg magyar nyelven. A művelődési otthonok tanácsaiban megfelelően vannak képviselve a magyar nemzetiségű állampolgárok. A másik oldalon a nemzeti bizottságok művelődési létesítményei segítséget nyújtanak a szervezeteknek olyan rendezvényekhez és kulturális ünnepségekhez, amilyenek a Madách-, Petőfi-, Mikszáth-, Ady-, Arany- stb. ünnepségek. A nagykürtösi járásban levő Nagycsafomjában (Veľká Čalomija) például minden évben megrendezik az „Amatőr művészeti tevékenység járási nemzetiségi fesztiválját" és az őszi hónapokban a „Béke- és barátsági ünnepséget", amelyeken a mi (szlovák és magyar) együtteseink mellett a Magyar Népköztársaságból meghívott együttesek is részt vesznek. A nemzetiségi kultúrák további fejlesztésének és a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenységének koncepcióját a knb kulturális szakosztálya, valamint losonci, rimaszombati és nagykürtösi járási nemzeti bizottságok kulturális ügyosztályai lebontották a kerület és a járások feltételeire. így az SZSZK kormányelnöksége által 1972. március 1-én a nemzetiségi kulturális szövetségek irányításáról kiadott 38. számú határozatával és az SZSZK kormánya 1974. január 9-én kelt 8. számú határozatával összhangban jártunk el, amely határozattal az említett koncepciót jóváhagyta mint alapvető okmányt a nemzeti bizottságok és a nemzetiségi kulturális szövetségek munkájára nézve a legközelebbi időszak vonatkozásában. A „Koncepció" megvalósítására vonatkozó első ellenőrző jelentést megtárgyalta és jóváhagyta az SZSZK kormánya, amely 1974. december 11-én kelt 368. sz. határozatában megállapította, hogy a fejlődés a KONCEPClÓ-val összhangban biztosított és utasította az állami szerveket ennek megvalósítására. Ezeknek o határozatoknak az alapján a nemzeti bizottságok és a nemzetiségi kulturális szövetségek a középszlovákiai kerülétben a következő területekre összpontosítják tevékenységüket. — világnézeti nevelés, — iskölánkívüli nevelés, felnőttoktatás, — amatőr művészeti tevékenység, — nem művészeti jéll'egű szakköri tevékenység, \ — könyvvel és sajtóval való munka, — saját nemzetiségi kultúra fejlesztése, — saját káderek és tisztségviselői aktíva nevelése és továbbképzése. A knb kulturális szakosztálya az SZSZK kormányának 1976. október 27- én kelt 304. sz. határozata szellemében, részletes elemzés alapján, komplex anyagot dolgozott ki a felettes szervek részére a nemzetiségi kulturális szervezetek helyzetéről és tevékenységéről, valamint azoknak a feladatoknak a teljesítéséről, amelyek a nemzeti bizottságok számára a CSKP XV. kongresszusának, az SZLKP kongresszusának és az SZLKP kerületi konferenciájának határozataiból adódtak. A határozat alapján egyebek között megvizsgáltuk a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken a kulturális népnevelési munka vonalán dolgozó kádelek szakmai és nyelvi felkészültségének jelenlegi állapotát, valamint a nemzetiségi kulturális szövetségek kultúrmunkásainak felkészültségét. A közép-szlovákiai kerület nemzeti bizottságainak dolgozói 1976 május elején Losoncon közös értekezletre jöttek össze, amely a kulturális szakosztályvezetők szintjén foglalkozott a CSKP XV. kongresszusának a nemzetiségi politika területén kitűzött feladatai megvalósításával. Ezen az értekezleten a knb dolgozóin kívül a kulturális szakosztályok dolgozói és a CSEMADOK járási bizottságainak titkárai is részt vettek. Az értekezlet operatív módon kidolgozta a feltadatökat mind a három résztvevő járás számára, közös intézkedéseket fogadott el és az egyes járások bizonyos sajátos kérdéseinek megoldásával is fóglolkozott, például a CSEMADOK járási bizottságai dolgozóinak részvételével a járási nemzeti bizottságok kulturális szakosztályainak munkaértekezletein, azzal a kérdéssel, hogy a kulturális-népművelési létesítmények helyiségeket biztosítanak a CSEMADOK helyi szervezetei számára stb. 1978. április 19-én szlovákiai országos értekezlet volt Bojmicéban (Bajmócon) a nemzetiségek kultúrájának kérdéseiről. Ennek az értekezletnek a határozatait megtárgyalta és a kerület járásainak viszonyaira lebontotta a nemzetiségek kultúrájának kérdéseivel foglalkozó irányító dolgozók értekezlete, amelynek megtartására 1978. június 30-án került sor Nagykürtösön. Az értekezleten részt vettek a knb kulturális szakosztályának és a járási nemzeti bizottságok kulturális szakosztályainak vezetői, a közművelődési felügyelők, a járási művelődési központok igazgatói, a CSEMADOK járási bizottságainak titkárai, valamint az SZSZK Kulturális Minisztériumának, a bratislavai Népművelési Intézetnek, a CSEMADOK Központi Bizottságának és a Banská Bystrica-i Kerületi Népművelési Központnak a képviselői. Az értekezlet megtárgyalta és értékelte az SZSZK kormánya 8/1974 sz. határozata teljesítésének eddigi eredményeit, a 304/1976 sz. kormányhatározatból eredő további feladatokat, valamint azt, hogyan folyik az összes érdekelt szervek részéről a nemzetiségi kultúra fejlesztésére kifejtett egységes ráhatásnak a koordinálása a középszlovákiai kerületben. Annak megállapításán kívül, hogy a kormányhatározatok teljesítése kielégítő, az értekezlet elfogadott egyes intézkedéseket, amelyeknek teljesítésére a legközelebbi hónapokban kerül majd sor a közép-szlovákiai kerületben. Természetesen a nemzetiségi kultúra fejlesztésének érdekében. Kölcsönös konzultációk után megállapodásra került sor a Banská Bystri - ca-i Kerületi Népművelési Központ és a CSEMADOK Központi Bizottsága között, amelyek a nyári hónapok folyamán kölcsönösen ki fogják cserélni a jövő naptári évre vonatkozó évi terveik ideiglenes javaslatait. A CSEMADOK KB jóelőre biztosítja a nemzeti bizottságok tájékoztatását a losonci, a rimaszombati és a nagykürtösi járásban a következő naptári évben tervezett rendezvényeiről, legkésőbb a megelőző naptári év szeptemberének vége előtt. A nemzeti bizottságiok kulturális szakosztályai alapvető, elvi intézkedéseket fogadtak el az irányító, a módszertani és az ellenőrzési munka minőségi színvonalának emelésére a nemzetiségi kultúra feladatainak teljesítése területén. A CSEMADOK helyi szervezetei és a helyi kulturális központok között kétoldalú megállapodások megkötésére kerül sor, amelyeknek alapján operatív módon oldják majd meg kölcsönös kapcsolataikat, a pénzügyi együttműködést és egyéb szervezési kérdéseket. Ilyen megállapodásokat a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek további járási vagy helyi bizottságaival is lehet kötni. A Kerületi Népművelési Központ és a járási népművelési központok fokozott figyelmet szentelnek a kulturális népművelési munka szakmai-tanácsadói irányítása kérdéseinek, ennek vaiamenynyi tartalmi összetevőjében és irányzatában. Szó van itt a folyamatos, rendszeres módszertani-instrukciós tevékenységről és szükség szerint a kiadói tevékenységről is, amelyet a bratislavai Népművelési Intézet kiadói tervéhez kapcsolódva irányítunk. A kulturális népművelési létesítmények az egységes tervek féladatainqik teljesítésével kapcsolatban nem fognak az ún. „importált kultúrára" hagyatkozni, hanem maximális erőfeszítéseket fejtenek ki a politikai-nevelő és amatőr művészeti tevékenység sokoldalú formáinak kibontakoztatására a dolgozók legszélesebb rétegeinek, mindenekelőtt azonban az ifjúságnak a körében. Az értekezlet további intézkedéseket és közös eljárási módozatokat hagyott jóvá, melyeknek következtében már a jelen időszakban intenzívebb az irányító, ellenőrző és módszertani munka. Megállapíthatjuk, hogy kedvező a helyzet a közös értekezlet által kitűzött feladótok teljesítése terén. A lenini nemzetiségi politika szellemeben biztosítva van a magyar nemzetiségű polgárok anyanyelvi oktatása. Az iskolahálózat területi elhelyezkedése megfelel a magyar nemzetiségű állampolgárok szükségleteinek és a népgazdasági követelményeknek. A kerület összesen 903 általános iskolája közül 105 magyar oktatási nyelvű. Ez a hálózat kielégíti a magyar nemzetiségű állampolgárok szükségleteit. Igyekszünk kielégíteni az óvodák területén meglevő igényeket. Igaz, itt még sok a munka a szlovák nyelv kifogástalan oktatásával, hogy a tanulók az általános és legkésőbb a középiskola elvégzése után sikerrel folytathassák tanulmányaikat esetleg felsőoktatási intézményben is. Ez az általános iskolákra, a gimnáziumokra és a középfokú szakiskolákra egyaránt vonatkozik. A magyar oktatási nyelvű általános iskolákat összesen 10 800 tanuló látogatja. A közép-szlovákiai kerületben három magyar tannyelvű középiskola működik. Ezek: a rimaszombati közgazdasági technikum, a tornaijai mezőgazdasági technikum és a füleki gimnázium. Ezeket több mint 1000 diák látogatja. A nemzeti bizottságok és oktatási szakosztályaik itt is arra törekednek, hogy az oktatási-nevelési folyamat az iskolapolitika alapvető irányvonalának szellemében menjen végbe, hogy az iskola támasza legyen a szocializmusnak, magasfokúan öntudatos, ügyes diákokat neveljen fei — a szocializmus jö- ' ver.dő építőit. A CSKP XV. kongresszusa a nemzetiségi kérdés címére: „A párt továbbra is meg fogja teremteni a feltételeket szocialista nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú fejlődéséhez, haladó hagyományaik és nemzeti kultúráik fejlesztéséhez. A nemzeti sajátosságok tiszteletben tartásánál abból fogunk kiindulni, hogy a döntő az, ami nemzeteinket összeköti, ami elősegíti a szocialista rendszer előnyeinek kihasználását a társadalom javára." (XV. zjazd KSČ, Dokumenty a materiály, Pravda, I. kiadás). A közép-szlovákiai kerület nemzeti bizottságai továbbra is ebben a szellemben foglalkoznak majd az e területen fennálló feladatok megoldásával. Megépült a prágai földalatti vasút A 1 jelzésű vonalszakasza. Felavatását a televízió egyenesben közvetítette s így azt ország-világ láthatta, hallhatta. Prága egy világvárost megillető hasznos létesítménnyel lett gazdagabb. Mint tudjuk, az új vonalszakasz — mint a már korábban átadott is — a Szovjetunió hathatós műszaki segítségével készült el. Ennek kapcsán jutott eszembe az a nagy vita, ami ezelőtt tíz évvel a sajtó hasábjain, a televízióban és rádióban folyt, amikor a jobboldal befolyása alatt álló hírközlő eszközök a prágai földalatti építésével kapcsolatban a fő problémát abban látták, hogy vajon melyik kapitalista ország műszaki és pénzügyi segítségét kellene kérni a metró megépítéséhez. Mintha eszükbe sem jutott volna, hogy Moszkvában és a Szovjetunió több más városában is van mar töldalatti, sőt, hogy Budapesten is épül a metró, s valamennyi olyan, hogy a tőkés országokból jött turisták is joggal megcsodálják őket. Eszükbe sem jutott, hogy talán a szovjet tapasztalatokat, a szovjet műszaki segítséget is fel lehetne használni a földalatti építésénél. Persze a jobboldal problémája nem is a földalatti építése volt, de főként az, hogyan használhatják fel a kialakult vitát szovjetellenes uszításra. Az a körül folyt vita, hogy kit bízzunk meg, s kit ne a kivitelezéssel, arra volt jó nekik, hogy fölmagasztalják az esetleges nyugati műszaki segítség vélt előnyeit a szovjet segítséggel szemben. Van benne valami szimbolikus, hogy az a metróépítkezés, amely tíz évvel ezelőtt a szovjetellenességet kellett volna hogy szolgálja. ma a csehszlovák—szovjet baráti együttműködés nyomán megvalósult és egyik kiemelkedő szimbóluma lett ennek a barátságnak, ismételten bizonyítva. hogy a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk kézzel fogható eredményeket hoz népeink számára. Üjból beigazolódott, hogy gazdasági. műszaki fejlődésünknek csakis a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés lehet az alapja. Csakis ez hozhat kézzelfogható eredményeket, mert ennek az együttműködésnek az alapja a proletár nemzetköziség elve, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása. Az a törekvés, hogy a kölcsönös együttműködés megfeleljen minden ország érdekeinek, és szolgálja népeik gazdasági, politikai és kulturális felemelkedését. Olyan törekvések ezek. melyekhez hasonlót nem találunk a kapitalista országok közötti gazdasági integrációban. Mert a kapitalista országok közötti árucsere és minden más együttműködés a profit érdekében történik; távol áll tőlük a dolgozók életszínvonalának az emelése, a munkanélküliség megszüntetése, a nyomortanyák felszámolása és a népek egyenjogúságának elismerése. Tíz évvel ezelőtt a jobboldali antiszocialista erők megpróbálták kiszakítani hazánkat a szocialista államok közösségéből. Hála a szocialista országok internacionalista segítségének, ez a szándékuk kudarcba fulladt. Hazánk dolgozó népe. pártunk vezetésével azóta is számos nagy győzelmet aratott a termelés, a kultúra és a társadalmi élet valamennyi területén. Ezeknek a győzelmeknek egyik állomása a prágai földalatti vasút felépítése, hirdetve és erősítve Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek örök, megbonthatatlan barátságát. 3
