A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-09-09 / 37. szám

A lillafüredi Palota Szállótól jobbra kanyarodva kaptatok fölfelé a Bükk­­hegység kacskaringós útjain, miközben jobbra-balra kérdezősködöm, merre ta­lálom a szénégetőket. Mindenki szol­gál egy-egy bizonytalan útbaigazítás­sal; ezek alapján nehezen tájékozó­dom az ismeretlen rengetegben. Végül is eljutok egy sorompóig. Mi­kor megmondom látogatásom célját, az őr felhúzza előttem. Gondoltam, majd a sorompóőr pontosabb informá­cióval lát el, de nem így történt. Ő is csak annyit mondott: „Ott fönn vala­hol megtalálja Vasas Lajost." Tovább megyek, hegynek föl, hegy­nek le, egyre mélyebben be az erdőbe, de még mindig semmi nyoma a szén­égetők tanyájának. Végre kacskaringós szürke füstcsík jelzi, hogy hamarosan célhoz érek az erdei úton. Mintegy kétszáz méter utat kell még megtennem, míg rátalálok az indián kunyhókra emlékeztető, három-négy méter magasra rakott boksára. Alig veszem észre, hogy megáll va­laki mögöttem. Mint kiderül Vasas Lajos az illető, a faszénégető mester. Az ötvenöt éves, mokónyképü, erőtől duzzadó férfi életének jó részét kinn töltötte az erdőn. A Lillafüredtől mint­egy húsz kilométerre fekvő Répáshutára való. Egy nyolcszáz lelket számláló - zömmel szlovákok lakta - kis faluból. A répáshutaiak valamikor főként szén­égetéssel foglalkoztak. Ma mór csak vagy tizenöten űzik ezt a mesterséget. A nagy szakértelemmel égetett faszén nagy részét exportálják, főként a Né­met Szövetségi Köztársaságba, ahol nagy divat a grillezés. Vasas Lajos a faszénégetés fortélyait, mint megannyi 1. Jan Amos Komenský (Comenius), a nemzetek tanítója. Az anyanyelvi és szemléltető oktatás úttörője. A tudományt mindenki számára hozzáférhetővé akarta tenni. A ta­nításban a fokozatosságot, termé­szetszerűséget, tudatosságot és szemléletességet hirdette, és ezek a korszerű oktató munkának ma is a legfontosabb elvei. Nevezze meg egyik híres munkáját. A 9. számú képes verseny nyertese: Huszár Jánosné, Coltovo hasonlókorú társa, már gyerekkorában elsajátította, amikor naponta kijárt az idősebbekkel az erdőbe. Már apja, aki elesett a háborúban, s nagyapja is ezt a mesterséget űzte. Ö maga csak jóval később vette hasznát gyermekkorában szerzett ismereteinek. Volt már kisbíró. fuvaros, mészégető. Faszénégetéssel csak mintegy két éve foglalkozik.- Jól jövedelmező mesterség a fa­szénégetés - mondja. - Hétezer farirt­­tot hoz a konyhára hónaponként. Per­sze nem könnyű munka ez. Ezt nem is kétlem, amint végignézek a boksába rakott öles fahasábokon. A hétezer forintért ötven-hatvan má­zsa faszenet kell kiégetni. Ezt aztán a miskolci Ládi rakodóba szállítják. Ott egy- és háromkilós zacskókba csoma­golják és úgy szállítják külföldre. Előbb azonban még átrostálják, mivel nyolc­centis daraboknál nagyobb darabok nem lehetnek a zacskókban. Ami vissza­marad, azt itthon kovácsműhelyekben, illetve vasaláshoz használják.- Ezt főleg olyan háztartásokban, ahol méq félnek a villanytól - mondja a faszénégető mester. Már két nappal előbb alágyújtottak, hát most éppen ráérnek egy kis tereferére. Megkérem, szóljon néhány szót a munkájukról.- A kellő méretű fahasábokat előre elkészítik számunkra a favágók és meg­felelő rakásokba halmozzák. Ettől fogva a további munka a miénk. Először is gyújtást hasogatok, amit mi „hlavenká­­nak" hívunk. Aztán boksába rakom a méter hosszúságú hasábokat és „címer­fával" körülrakom. Majd ezt leharasz­­tolom, illetve leföldelem. A fojtás na­gyon fontos. Égetéskor ugyanis a fának csak annyi levegőt szabad kapni, hogy ne lobbanjon lángra, szép egyenlete­sen égjen, szenesedjék. Ezért, amikor begyújtottam, mindig dobálok rá még földet, ahol szivárgást veszek észre. A hangsúly a lassú égésen van, mivel faszén kell hogy legyen belőle, nem pedig hamu. Ha az ember nem ügyel, pórul járhat: hamuvá ég minden. Akkor aztán oda van a havi kereset. Ilyen is megtörtént már. Maga az égetés nyolc-kilenc napig tart, addig elkészítem a következő bok­sát. Persze, közben ügyelek az égő boksára. Egy hónap alatt két ilyen rakást kell kiégetnem, hogy megkeres­sem a már említett hétezer forintot. Miközben jegyzetelek, megfordul a szél s felém hordja a sűrű füstfelhőt, ami köhögésre kényszerít. Vasas Lajost már nem is látom a füstben. Döngöli a boksa hátát, miközben tovább be­szél. Öt már nemigen izgatja a csípős füst, megszokta.- A szétszedésnél is vigyázni kell - folytatja -, nehogy valamelyik fahasáb égve maradjon, mivel még ekkor is könnyen lángra lobbanhat az egész rakás és fuccsba megy minden. Az első szedés után még forró a kiégett fa, vagyis most már szén, de a föld is, ezért újból földdel takarom be, hogy hamarább kihűljön.- Milyen időjárás a legalkalmasabb a faszénégetésre? - kérdezem.- Az mindegy, de mégis jobb, ha esik az eső, mert a nedves föld jobban szigetel, és így nem kell annyit utána­hánynom. Míg néhány felvételt készítek, az egyre erősödő szél meg-megcsap egy­­egy fojtó füstfelhővel, ami köhögésre ingerel. Elbúcsúzom hát Vasas Lajostól, akit elnyel a füstrengeteg. VARGA LÁSZLÓ A szerző felvételei Minden héten két fényképet közlünk. Az egyiken egy világhírű író, zeneszer­ző, képzőművész, tudós arcképét hoz­zuk, a másikon egy-egy ország főváro­sának vagy ismertebb városának egy jellegzetes negyedéről, emlékművéről készült kép látható. Olvasóinknak az lesz a feladatuk, hogy kitalálják, kit ábrázol a kép, vagy ha az illető személyt megnevezzük, akkor egy-két művének címét kell fel­sorolni. A másik képről pedig azt kell megírni, hogy melyik város, illetve me­lyik híres épület, emlékmű stb. látható rajta. A helyes megfejtők között minden héten 100 korona értékű könyv- és hanglemez-utalványt és ezenkívül havonta egyszer két akta­táskát sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amelyet a megfejtéssel együtt levelező­lapra ragasztva a megjelenéstől számí­tott egy héten belül kell elküldeni a szerkesztőség címére. A szelvény nélküli vagy a későn érkezett megfejtéseket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. 2. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa. 1945 augusz­tusában, miután a szovjet hadse­reg felszabadította, Észak Korea politikai, gazdasági és kulturális központja lett. Itt összpontosul a köztársaság ipari termelésének egynegyede. Mi a város neve? KICSODA? MICSODA? VERSENY­SZELVÉNY 15

Next

/
Thumbnails
Contents