A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-08-19 / 34. szám
ÁLLÓITOK IMSTIJK AlTI JK FILM A rendőrség csak áll és néz Ezt a „rendőrfilmet" elméletileg egy sorozat legújabb darabjaként tarthatnánk számon, melynek filmjei tartalmi, tematikai felépítésükben megegyeznek. Néhány korábbi filmcím az emlékezés segítségére: Címlapon, A felügyelő halála, Kegyetlen Róma stb. Én is, az olvasó is nyilván találhatna további címeket megegyező vagy hasonló témával az olasz filmművészet termékei között. Olyan filmek ezek, amelyek túlnőnek a már megszokott és közhellyé vált krimifilmek „rabló-pandúr" kategóriáján. A kulisszák az első pillantásra hasonlóak (felfegyverzett, álarcos banditák, erőszak, gyilkosságok, gépkocsifogócska stb. . .), csakhogy a mi sorozatunk filmjei, melyek hullámának forrását valahol Fellininél kellene keresnünk, már társadalmi problémákat felvető hátteret is jeleznek. A bizonyítás rendkívül egyszerű. A társadalom alapja, támasza az egyén, tehát az a társadalom, amely nem tud biztonságot nyújtani az egyénnek, saját sírját ássa meg. Zsarolás, rablás, brutalitás. Egyéni szélhámosoktól kezdve gondosan megszervezett bűnszövetkezetekig terjed a felsorolás, mely hozzájárul az egyéni szabadság, a látszatdemokrácia, egyszóval a kapitalista világ által felmutatott pozitívumok megcáfolásához. A gengszterek, banditák által szövögetett bűnügyi szálak mögött a rendőrség szerepe - legtöbb esetben, megkötött kezekkel - csak a figyelés marad. Kivételt képez a filmekben kissé messianisztikus szereppel felruházott felügyelő. Olykor feláldozza legjobb barátja, fia, sőt önmaga életét is. A bűnügyi felügyelő gyakori ellenpontja a filmekben megjelenő „ügyész" - a törvény megtestesítője. Az ő szájából hangzanak el a szavak, válaszul a problémára: „A bűnözőket nálunk törvények védik. Egy bűnözőt több törvénypont véd mint egy acélöntő munkást. Ez hihetetlennek hangzik, de így van." És a büntetőtörvényről vagy magáról a büntetésről szintén elhangzik a vélemény: „A tapasztalatlan, lebukott bűnöző a fegyházban a profi társaktól iskolát kap, kikerülés utón így maga is mór profiként újra kezdheti és legtöbbször kezdi is." De leegyszerűsítenénk a problémát, ha csak ennél a jelenségnél állnánk meg. Az olasz filmek valódi tartalma ugyanis szigorú társadalomkritika. A fenti eszközök valós létezésével, közvetve vagy közvetlenül az események hátterére mutatnak rá. Az alapvető emberi szükséglet, a megélhetés hiányára, rideg számítások, politikai cselszövések kusza hálóira, melyek szálai gyakran az „igazság szervét", a rendőrséget is átszövik. S ha ehhez kapcsoljuk a kriminálpszichológia vagy a statisztikai hivatal adatait a bűnözésről, melyek már nemcsak Olaszországra, de a legtöbb kapitalista államra is vonatkoznak, rá kell döbbennünk: a rendőrség itt valóban csak nézni tud. A változásnak sokkal magasabb szinten, társadalmi szinten kell bekövetkeznie. Molnár Imre Szilva József tárlata a Dunamenti Múzeumban A komáromi Dunamenti Múzeum a hivatásos képzőművészek tárlatainak rendszeres megrendezése mellett gyakran vállalkozik amatőr képzőművészek alkotásainak bemutatására is, amivel fontos kulturális küldetést teljesít: egyrészt fórumot biztosit az alkotó művészek számára, másrészt hozzájárul a látogatók esztétikai neveléséhez. A komáromi járás amatőr képzőművészei (Vavríkné Szarka Erzsébet, Bencsicsné G. Katalin, Fügedi Jenő, Janiga József, Kocsis Ernő, Kolár Jaroslav, Michalovics Miklós és Ratimorsky János) tárlatainak és vándorkiállításainak megrendezése után most a garamvezekényi születésű és Farnadon tanító Szilva József alkotásaiból nyitott kiállítást. Szilva József fiatal pedagógus-festőművész, 1945-ben született. Indulását az útkeresés, művészi profiljának kialakítása jellemzi. Képzőművészeti problémákkal, célokkal, különféle technikai megoldásokkal kell megbirkóznia, de próbálkozásai lépésről lépésre vezetik a színhatások, a kompozíciós megoldások felismeréséhez, majd mindezeknek birtokában ahhoz az expresszív festői módszerhez, amely - írja róla Szuchy M. Emil - már tükre lehet művészi ambíciójának az ember és a táj, a tér és az alak kapcsolatában. 1965 óta több csoportos kiállításon szerepelt (Mladá Boleslavban, Krakkóban, Komáromban, Bratislavában és Budapesten). Bratislava felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon első díjat nyert. Első önálló tárlata 1977-ben, a zselizi kultúrházban volt. Szilva József jelen tárlatán 45 olajfestményt láthattunk. Képei jobbára falusi környezetet ábrázolnak és a falu és az ember szeretetéről vallanak. Az ember és problémái - nyilatkozta a művész - kiapadhatatlan forrása és ihletője alkotó munkájának. Erről tanúskodnak tájfestményei mellett portréi és figurális kompozíciói is. Szilva József domináló képzőművészeti kifejező eszköze a szín. Színkontrasztok alkalmazásával dinamikus vitalitást visz kompozícióiba. Szilva József tehetséges festő. A megkezdett úton tovább haladva minden bizonnyal eljut tehetsége teljes kibontakoztatásához. (Képünkön Szilva József Ajtóban című festménye.) Bartha Tibor RÁDIÓ Zenés köszöntő Tudom, hiúk az emberek, szeretik a dicséretet, főleg akkor, ha az ország, világ előtt hangzik el: a rádióban. A rádió pedig komoly fórum, dicsérő vagy dorgáló szavait nem osztogathatja csak akárkinek, akármiért, akármikor. A dicséretet ki kell érdemelni, meg kell dolgozni érte, napról napra. És aztán jöhet a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adósának vasárnap délutáni Zenés köszöntő című műsora, ott majd fölsorolják a neveket, egy-két szóban elmondják, miért is jár a dicséret és felcsendül az „ajándék": egy nóta, egy dal, egy zeneszóm. Ez így mind szép, jó, rendjén is lenne, csakhogy akinek már dalt küld a rádió, kiemeli nevét egy üzem, gyár, szövetkezet, szocialista munkabrigád tagságából, arról én szeretnék többet tudni, mint amennyit az eddigi adásokból megtudhattam. Pontosabban: szeretném, ha bebizonyítanák egy-egy beszélgetéssel, riporttal, hogy az a bizonyos egyén valóban ráérdemelt a zenés köszöntésre, valóban nemcsak unalmában, vagy éppen jobb híján kapta őt mikrofonvégre a szerkesztő. Mert a jelenlegi műsorszerkesztés alapján akárkit az utcáról el lehet kapni, meg lehet tőle kérdezni, hol dolgozik, milyen konkrét munkát végez és mennyivel teljesítette túl az elmúlt évi tervet? Akárcsak azt is, hogy ezért a szép teljesítményért milyen zeneszámot akar hallani. Félreértés ne essék: a műsor célját, lényegét nagyon is jó dolognak tartom. Ebben a formában nagyon sok érdekeset, okosat, hasznosat el lehet mondani - szórakoztatva! Csak a felület helyett a mélységet kéne keresnie a riporternek. — zolczer — KÖNYV Jurij Kazakov: A csúnya lány Jurij Kazakov novelláit olvasva óhatatlanul Pausztovszkij természetszeretete ötlik eszembe. Solohovnak ez a legméltóbb kortársa utánozhatatlan művészettel idézi elénk az Oka, a Prorva, a Taraszka, a Pra folyók, a napsütötte Krím pihentető szépségeit, szinte templomi áhitattal merül el a tójak csöndjében. Valamennyi szovjet író közt a legmelegebben és legszínesebben ö vallott az orosz tájak felfrissülést, életkedvet adó varázsáról. Rajongását Kazakov tőle örökölte, s a tanítvány méltónak bizonyul mesteréhez. Kazakov novelláit szinte egyidőben olvastam az angol Alan Sillitoe A rongyszedő lánya című kötetével. Bár egyformán élnek a hagyományos formával, egyformán kerülnek minden absztraktot és abszurdot, szembetűnő ellentétek fedezhetők fel kettőjük közt. De hadd szóljon itt Kazakov maga arról, miként vélekedik az író hivatásáról, az írás céljáról: „Az írónak nincs hatalma ahhoz, hogy úgy alakítsa át a világot, ahogy akarja. De van saját igazsága és saját szava. És háromszoros bátorságra van szüksége ahhoz, hogy a maga boldogtalansága, balsikerei és zavaró körülményei ellenére örömet szerezzen az embereknek, és ismételje, ismételje: az életnek szebbé kell válnia." Pausztovszkijhoz méltó vallomás ez, Turgenyevre valló is. Az egyiktől az élet tiszteletét, a természet szeretetét kapta örökül, a másiktól a gondosságot, a megmunkált csiszolt stilus parancsát. Egri Viktor A kenyai származású Imán a legszebb fotomodeliek közé tartozik. A Revoln cég kozmetikai termékeit propagálja - szép tiszteletdij fejében. A Dakota-club, az Arizona-boys és más szervezetek „indián" telepeken rendeznek tagjaik számára vikendeket. Az NSZK-ban már kb. 90 ilyen telep működik. Annyi bizonyos, hogy az „indiánjáték" nem éppen olcsó szórakozás. Janet Girard divattervezőnőt az ókori Egyiptom művészete inspirálja. Képünkön múmia típusú hálózsákja látható. Zenés filmvígjáték készül Barbara Molyneux főszereplésével, aki nemrég ment férjhez a Rod Stewart pop-együttes gitárosához, Gary Graingerhez. A film egy nyughatatlan fiatalokból álló zenekarról szól.
