A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-08-19 / 34. szám
® A CSEMADOK ÍIETÉBŰL EZ IS KÖZM A CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) helyi szervezetének képzőművészeti szakköre háromnapos tanulmányi és baráti kirándulást rendezett Zebegénybe. A szakkör már öt éve szoros baráti kapcsolatokat tart fenn a Szőnyi István Emlékmúzeummal s ennek igazgatójával Dániel Kornél festőművésszel. A tanulmányi kirándulást Balogh György, a szakkör vezetője szervezte Kleisz János közreműködésével. A kiránduláson huszonhaton vettek részt, nemcsak szakköri tagok, de a képzőművészet kedvelői is. Az első nap Zebegényben megtekintették a Szőnyi István Emlékmúzeumot. A múzeum megtekintése előtt Szőnyi István munkásságáról láttak filmet. A kiváló Kossuthdíjas festő és grafikus 1924-től 1960- ban bekövetkezett haláláig Zebegényben élt és alkotott, ide láncolta a Dunakanyar festői környezete. Szőnyi István, a nagybányai hagyományokat folytatta tovább a posztimpresszionizmus irányában. Örök igazság marad az elve: „Nincs az a vérmes fantázia, nincs az a költői képzelet vagy tudományos kutatás, mely meg tudna indulni, meg tudna moccani az emberen kívüli tárgyi világ ismerete nélkül." Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán tanított 1937-től, de Zebegényben lakott. Képeiben kifinomult érzékkel örökíti meg a napfény hatását. Kitűnő képei: A „kerti pad" és a zebegényi parasztok életét megörökítő alkotásai. A második napon Szentendrén, a szentendrei művészek képtárát, Kovács Margit világhírű kerámikus múzeumát és Barcsay Jenő festőművész állandó kiállítását tekintették meg. Este Zebe-ÜVELÖDÉS gényben a művésztelep szabadtéri színpadán adott műsor - a kitűnő bernecebaráti népi együttes és a mezőtúri citerazenekar — a tanulmányi kirándulás fáradalmainak hangulatos folytatása volt. Harmadnap délelőtt a vidék természeti szépségeiben gyönyörködött a csoport. Délután pedig felejthetetlen művészi élményben volt részük. A szabadtéri színpadon Patkó József karnagy zongorakísérete mellett Kertész Tamás, Korcsmái Péter és Seregi Katalin az Operaház tagjai, valamint Zsadon Andrea a Fővárosi Operettszínház primadonnája énekeltek operaáriákat, illetve operettrészleteket. Várady Zsuzsa művésznő konferált. Ennek a felejthetetlen háromnapos tanulmányi kirándulásnak a megszervezése is bizonyítja, milyen sokrétű kulturális tevékenységet fejt ki a CSEMADOK érsekújvári helyi szervezete. Dr. HOFER LAJOS „ÉLET VAN EBBEN- Még 1959-ben kezdtem a "funkciós" életet. Sok mindenen átmegy az ember, mire eléri az ötödik ikszet. Problémák, sikerek váltakoznak. így kezdődött a beszélgetés Ján Magyarral, amikor a CSEMADOK helyi szervezetének munkája iránt érdeklődtem. Azért éppen tőle, mert ő a falusi pártszervezet elnöke és egyben a termelőszövetkezet alelnöke is. S hogy miért nem a CSEMADOK helyi vezetőitől? Azért, mert a CSEMADOK munkája nem különálló valami, hanem szerves része, alapjaiban meghatározó egysége a falu kulturális és társadalmi életének. Amikor Peredet (Tešedíkovo) választottam úticélul, már tudtam, hogy itt jól működő helyi szervezetet találok, s az együttműködés is jó a község s a szövetkezet vezetésével. — A háború utáni évek — kezdi Magyar elvtárs visszaemlékezéseit — alaposan felbolygatták a falut. Családok kerültek a határon túlra, helyükbe messzi földről való emberek költöztek, így kezdtünk hozzá a falu szocializálásához. A harminc év után elmondhatom, elértük, amit akkor ígértünk. Az apósom egyszerűen nem hitte, hogy ezen a földön 50 mázsa búzát lehet termelni hektáronként. Ma már hiszi a hatvanöt is, sőt büszke rá. A szövetkezet megerősödésével, a gazdasági fejlődéssel a közösségi tudat is formálódott. A mellveregető, a fejlődést hátráltató hangoskodókat — mindkét részről — fokozatosan kizártuk a közösség életéből. Döntéseink helyességét az élet igazolja. A falu lakosságának 80 százaléka magyar. Ehhez arányosan például a pártszervezet vezetőségében is túlsúlyban vannak a magyar nemzetiségűek. A számokkal még nem bizonyítok semmit. Harminc éve neveljük internacionalizmusra az embereket. Ma a gyűlések kétnyelvűek ugyan, de egyegy beszámoló, felszólalás csak az egyik nyelven hangzik el. Minek ismételnénk? Itt élünk, együtt. Kölcsönösen ismerjük egymást, értjük egymás szavát. Véleményen szerint örülhetünk, hogy itt helyben mindenki megtanulhatja mindkét nyelvet.- Kicsit elkanyarodtunk a témától - vetem közbe.- Mindjárt visszatérünk - nyugtat meg a pártelnök s így folytatja:- A pártszervezet vezetőségi tagjai közül többen vezetőségi tagok a CSEMADOK helyi szervezetében is. Kézen-CSEMADOK-NAP UNGVIDÉKI A Latorco-menti falvak kulturális életében már hagyományos rendezvénynek számít a kaposkelecsényi (Kapušanské Kľačony) CSEMADOK-nap, amely egynéhány évvel ezelőtt még Daloló Ungvidék néven volt ismeretes. Az idei szabadtéri kulturális rendezvény iránt a gyenge propagálás ellenére is nagy volt az érdeklődés, ami azt igazolta, hogy az emberek már a korábbi években megszerették ezt a rendezvényt, tudják, hogy érdemes eljönni a környező falvakból is, s a bodrogköziek sem bánták meg, hogy ellátogattak a „vízen túliakhoz". Ha az időjárás nem lett volna - mint az idén már annyiszor - szeszélyes, akkor a műsoros délután szereplőinek nem kb. nyolcszáz, de legalább kétszer annyi néző tapsolt volna. A műsor első részében a királyhelmeci Fürt népművészeti együttesé volt a színpad. A bodrogköziek nemcsak a saját vidékeik, de Dél-Szlovákia más tájegységeinek táncaiból és népdalaiból is élvezetes ízelítőt adtak. Az idei kaposkelecsényi CSEMADOK-nap még sikeresebb is lehetett volna, ha a kultúrműsorral egyidőben a szabadtéri színpad tőszomszédságában nincsenek labdarúgó-mérkőzések, s ha a színpadon ungvidéki népművészek, együttesek is szerepelnek. A rendezvényt a jövőben jó lenne hivatalosan is körzeti jellegűvé fejleszteni, legalább olyan változatos műsorösszeállítással mint amilyet a Daloló Ungvidék nyújtott. GAZDAG JÓZSEF 6 Csongor Ignác a helyi szervezet titkára Varga Ernő
