A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-08-19 / 34. szám

® A CSEMADOK ÍIETÉBŰL EZ IS KÖZM A CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) helyi szervezetének képzőművé­szeti szakköre háromnapos tanulmányi és baráti kirándulást rendezett Zebe­­génybe. A szakkör már öt éve szoros baráti kapcsolatokat tart fenn a Szőnyi István Emlékmúzeummal s ennek igazgatójá­val Dániel Kornél festőművésszel. A tanulmányi kirándulást Balogh György, a szakkör vezetője szervezte Kleisz János közreműködésével. A kiránduláson huszonhaton vettek részt, nemcsak szakköri tagok, de a képzőművészet kedvelői is. Az első nap Zebegényben megtekintették a Szőnyi István Emlékmúzeumot. A múzeum meg­tekintése előtt Szőnyi István munkássá­gáról láttak filmet. A kiváló Kossuth­­díjas festő és grafikus 1924-től 1960- ban bekövetkezett haláláig Zebegény­ben élt és alkotott, ide láncolta a Dunakanyar festői környezete. Szőnyi István, a nagybányai hagyományokat folytatta tovább a posztimpresszioniz­mus irányában. Örök igazság marad az elve: „Nincs az a vérmes fantázia, nincs az a költői képzelet vagy tudo­mányos kutatás, mely meg tudna in­dulni, meg tudna moccani az emberen kívüli tárgyi világ ismerete nélkül." Budapesten a Képzőművészeti Főisko­lán tanított 1937-től, de Zebegényben lakott. Képeiben kifinomult érzékkel örökíti meg a napfény hatását. Kitűnő képei: A „kerti pad" és a zebegényi parasztok életét megörökítő alkotásai. A második napon Szentendrén, a szentendrei művészek képtárát, Kovács Margit világhírű kerámikus múzeumát és Barcsay Jenő festőművész állandó kiállítását tekintették meg. Este Zebe-ÜVELÖDÉS gényben a művésztelep szabadtéri szín­padán adott műsor - a kitűnő berne­­cebaráti népi együttes és a mezőtúri citerazenekar — a tanulmányi kirándu­lás fáradalmainak hangulatos folytatá­sa volt. Harmadnap délelőtt a vidék termé­szeti szépségeiben gyönyörködött a csoport. Délután pedig felejthetetlen művészi élményben volt részük. A sza­badtéri színpadon Patkó József karnagy zongorakísérete mellett Kertész Tamás, Korcsmái Péter és Seregi Katalin az Operaház tagjai, valamint Zsadon Andrea a Fővárosi Operettszínház pri­madonnája énekeltek operaáriákat, illetve operettrészleteket. Várady Zsuzsa művésznő konferált. Ennek a felejthetetlen háromnapos tanulmányi kirándulásnak a megszer­vezése is bizonyítja, milyen sokrétű kulturális tevékenységet fejt ki a CSE­MADOK érsekújvári helyi szervezete. Dr. HOFER LAJOS „ÉLET VAN EBBEN- Még 1959-ben kezdtem a "funk­ciós" életet. Sok mindenen átmegy az ember, mire eléri az ötödik ikszet. Problémák, sikerek váltakoznak. így kezdődött a beszélgetés Ján Ma­gyarral, amikor a CSEMADOK helyi szervezetének munkája iránt érdeklőd­tem. Azért éppen tőle, mert ő a falusi pártszervezet elnöke és egyben a ter­melőszövetkezet alelnöke is. S hogy miért nem a CSEMADOK helyi vezetői­től? Azért, mert a CSEMADOK munká­ja nem különálló valami, hanem szer­ves része, alapjaiban meghatározó egy­sége a falu kulturális és társadalmi életének. Amikor Peredet (Tešedíkovo) választottam úticélul, már tudtam, hogy itt jól működő helyi szervezetet találok, s az együttműködés is jó a község s a szövetkezet vezetésével. — A háború utáni évek — kezdi Ma­gyar elvtárs visszaemlékezéseit — ala­posan felbolygatták a falut. Családok kerültek a határon túlra, helyükbe messzi földről való emberek költöztek, így kezdtünk hozzá a falu szocializá­lásához. A harminc év után elmondha­tom, elértük, amit akkor ígértünk. Az apósom egyszerűen nem hitte, hogy ezen a földön 50 mázsa búzát lehet termelni hektáronként. Ma már hiszi a hatvanöt is, sőt büszke rá. A szövetke­zet megerősödésével, a gazdasági fej­lődéssel a közösségi tudat is formáló­dott. A mellveregető, a fejlődést hátrál­tató hangoskodókat — mindkét részről — fokozatosan kizártuk a közösség éle­téből. Döntéseink helyességét az élet igazolja. A falu lakosságának 80 szá­zaléka magyar. Ehhez arányosan pél­dául a pártszervezet vezetőségében is túlsúlyban vannak a magyar nemzeti­ségűek. A számokkal még nem bizonyí­tok semmit. Harminc éve neveljük inter­nacionalizmusra az embereket. Ma a gyűlések kétnyelvűek ugyan, de egy­­egy beszámoló, felszólalás csak az egyik nyelven hangzik el. Minek ismé­telnénk? Itt élünk, együtt. Kölcsönösen ismerjük egymást, értjük egymás sza­vát. Véleményen szerint örülhetünk, hogy itt helyben mindenki megtanul­hatja mindkét nyelvet.- Kicsit elkanyarodtunk a témától - vetem közbe.- Mindjárt visszatérünk - nyugtat meg a pártelnök s így folytatja:- A pártszervezet vezetőségi tagjai közül többen vezetőségi tagok a CSE­MADOK helyi szervezetében is. Kézen-CSEMADOK-NAP UNGVIDÉKI A Latorco-menti falvak kulturális éle­tében már hagyományos rendezvénynek számít a kaposkelecsényi (Kapušanské Kľačony) CSEMADOK-nap, amely egy­néhány évvel ezelőtt még Daloló Ung­­vidék néven volt ismeretes. Az idei szabadtéri kulturális rendez­vény iránt a gyenge propagálás elle­nére is nagy volt az érdeklődés, ami azt igazolta, hogy az emberek már a korábbi években megszerették ezt a rendezvényt, tudják, hogy érdemes el­jönni a környező falvakból is, s a bod­rogköziek sem bánták meg, hogy ellá­togattak a „vízen túliakhoz". Ha az időjárás nem lett volna - mint az idén már annyiszor - szeszélyes, akkor a műsoros délután szereplőinek nem kb. nyolcszáz, de legalább kétszer annyi néző tapsolt volna. A műsor első részében a királyhelmeci Fürt népmű­vészeti együttesé volt a színpad. A bodrogköziek nemcsak a saját vidé­keik, de Dél-Szlovákia más tájegysé­geinek táncaiból és népdalaiból is él­vezetes ízelítőt adtak. Az idei kaposkelecsényi CSEMADOK-nap még sikeresebb is lehetett volna, ha a kultúrműsorral egyidőben a sza­badtéri színpad tőszomszédságában nincsenek labdarúgó-mérkőzések, s ha a színpadon ungvidéki népművészek, együttesek is szerepelnek. A rendezvényt a jövőben jó lenne hivatalosan is körzeti jellegűvé fejlesz­teni, legalább olyan változatos műsor­összeállítással mint amilyet a Daloló Ungvidék nyújtott. GAZDAG JÓZSEF 6 Csongor Ignác a helyi szervezet titkára Varga Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents