A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-08-12 / 33. szám
tak jellemzők népünk életére. Vietnam felszabadulása után kezdődött csak meg az ország igazi arculatát bemutató alkotások készítése. Azt a harcot szeretnénk a film adta keretek között megmutatni, amelyet népünk vívott a betolakodók ellen. Főleg erről a témáról készítjük most filmjeinket, évente tizet. Versenyfilmünk, az Első szere- I e m arról szól, hogy nálunk is épültek és épülnek pazar, pompás, szép házak, épületek, fejlődik az ország, gyorsan változik külső arculata, de a benső, az emberek lelkülete már lasabban. Mély nyomot hagyott mindenkiben a háború, lassan, fokról-fokra ocsúdnak csak föl az emberek.- Önnek azt hiszem, nem sok ideje marad szétnézni a városban, mivel tagja a fesztivál nemzetközi zsűrijének ...- Nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy meghívtak a tizenkét tagú nemzetközi zsűribe. így a versenyfilmekről még nem mondhatok véleményt (beszélgetésünkkor még javában tartott a Ebben a házban lakott Arany János, aki nyolc ízben járt Karlovy Varyban fesztivál), csupán annyit jegyzek meg, hogy a csehszlovák versenyfilm, az E g y forró nyár árnyéka, Vláčil rendező munkája nagyon tetszett. A város? Nagyon örülök, hogy első csehszlovákiai utam alkalmával ilyen világhírű, szép fürdővárost ismerhettem meg, és bízom abban, hogy máskor is élvezhetem vendégszeretetüket. Megható, amikor az utcán, a parkban megállítanak a sétálók, autogramot kérnek és kérdezősködnek a filmről, hazámról. Jó érzés tölt el, fiogy érdeklődnek művészetünk, életünk iránt, s ezúton is szeretnék köszönetét mondani az ország népének, hogy segített igazságos harcunkban, a béke megteremtése után is mellettünk áll, támogat. MAGYARORSZAG Magyarország színeit András Ferenc Veri az ördög a feleségét című filmje képviselte, de ezenkívül szinte minden másnapra jutott egy-egy versenyen kívüli filmbemutató. Ilyen filmek voltak, hogy csak néhányat említsek, például a Magyarok, K. O., Kísértet Lublón, Lúdas Matyi, Ök ketten... A küldöttség is népes volt. Nagy Rékát, a budapesti Nemzeti Színház tagját kértem beszélgetésre.- Marosvásárhelyen végeztem tanulmányaimat, majd a kolozsvári magyar színháznál dolgoztam éveken keresztül. Húsznál is több azoknak a román filmeknek a száma, amelyekben kisebbnagyobb szerepeket kaptam. Két éve élek Budapesten, és az itt bemutatott filmek közül a Kisértet Lublón címűben a női főszerepet alakítom. Most, hogy átszervezödött a Nemzeti Színház, ősztől én is megválók a társulattól, Pécsre szerződtem a következő évadra.- Ügy tudom, nem először jár Csehszlovákiában . . .- Tavaly a dolgozók filmfesztiválján jártam Csehszlovákiában. A már említett film szerepelt akkor a fesztivál műsorán, és néhány kollégámmal együtt elkísértük a filmet az ország több városába. Engem már akkor is kellemesen meglepett, hogy az itteni közönség mennyire szereti a mozit, mivel mindenütt telt ház előtt folyt a vetítés. Erről egyébként most is megbizonyosodhattam. Itt is szinte verekednek a jegyekért, nincs egy üres szék sem a vetítéseken. BULGÁRIA A bolgár versenyfilm, a Napszúrás, egyik érdekes színfoltja volt a fesztiválnak. A népes küldöttség egyik tagját, Szilvia Ranghelovát kérdezem a filmről. (A művésznő az egyik szófiai színház, a Könny és Mosoly nevet viselő társulat tagja.)- Küldöttségünk örömmel tapasztalta, hogy a csaknem háromórás versenyfilmünkről csak egy-két néző ment ki, és az utána tartott sajtótájékoztatón nagyon sok kérdést föltettek az újságírók. Ügy érezzük, fontos témát tárgyal Irina Aktaseva és Hriszto Piszkov munkája: a környezetvédelmet és a munkaerő gazdálkodás Qjroblémáját állította a középpontba. Azt, hogy nem mindig tudunk megfelelően bánni az értékes, jó szakemberekkel, hogy egyéni tragédiákat okozhat a személyeskedés, a kicsinyes irigykedés. Mindezt egy, a természetet óvó, féltő, szerető, környezetvédelmi munkát végző, vezető beosztású dolgozó sorsán át érzékelteti a film. Nem törekedhettünk rövid beszámolónkban teljességre, inkább csak képeket villantottunk fel, hiszen a világ számos országából érkeztek neves művészek, kritikusok, rendezők a filmfesztiválra, mint például az NDK-ból Erwin Geschonneck és Dean Read színészek, Franciaországból Mari-Jósé Nat, az ismert filmcsillag, a Szovjetunióból Sztanyiszlav Rosztockij rendező és igy sorolhatnám tovább . . . Őket sajnos nem tudtam „tollvégre" kapni, de bízom abban, hogy a bemutatott négy filmek révén is sikerült közelebb hozni az olvasóhoz a fesztivál hangulatát, történéseit. Egyébként a csehszlovák filmforgalmazási szakemberek a versenyben és azon kivül bemutatott több filmet megvásároltak, s igy ezekkel a közeljövőben a hazai közönség is megismerkedhet. Z. J. (A szerző felvételei) ÖKÖLJOG ? Žiar nad Hronom-ban történt az alábbi eset: Ján Gašparík rakoncátlankodó kisfia többször a lakótársak egyikébe dobta labdáját. A férfi először tréfának tekintette a dolgot, később figyelmeztette a gyereket, végülis megelégelve az egészet, erélyesen megfogta a kisfiú kezét és a szüleihez vezette, hogy azok kellő szigorral oktassák őt illemre. A méltóságában megsértett Gašparík-papa ellenben fia megszidása helyett — a szomszédra támadt: hangosan ráförmedt, öklével „megsorozta“ az arcát, aztán a ház bejárata elé lökdöste a meglepett férfit és ott még jópárszor belerúgott. A tettleges bántalmazás során a jóhiszeműen béketűrő szomszéd agysérülést szenvedett. Ennek következtében először részben megbénult, állapota utána súlyosabbá vált és rokanttá lett! Az ügy — természetesen — bíróság elé került. A tárgyalás során kiderült, hogy Ján Gašparík féktelen és lobbanékony természetű ember, munkas lakhelyén már a múltban is voltak kisebb-nagyobb nézeteltérései. Mivel azonban ezúttal nemcsak a szocialista együttélés szabályai, hanem egyben a testi épség s az egészség elleni bűnözés paragrafusai ellen is vétett, három évi és négy hónapi feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélték. §Egy másik példa: Jozef Kucej ittasan lépett be a púchovi vasútállomás vendéglőjébe. Odalépett a söntéshez és rummal „sűrített“ sört kért. Az ittas személyek kiszolgálását tiltó rendelet értelmében megtagadták a kérését, mire Kucejt féktelen dühroham kerítette hatalmába. Egy hirtelen mozdulattal lesodorta a pulton álló poharakat, az asztalokról lerántotta a térítőkét, a padlóba gyúrta a kenyeret, aztán öklével a csapos arcába vágott s beszaladt a konyhába. Itt kést ragadott és először a vendéglő személyzetét, majd a peronon várakozó utasok testi épségét veszélyeztette. Durva magaviseleté miatt „nézeteltérése“ támadt az állomásfőnökkel is: először nyakon ragadta a vasutastisztet s a falhoz lökte, aztán leszaggatta egyenruhájáról a gombokat. A garázda tombolásnak csak a helyszínre hívott redőrjárőr vetett véget. Kucejt őrizetbe vették és a járási ügyészség rendbontással, testi épség s egészség elleni bűnözéssel, valamint emberölés esetleges szándékával vádolta őt. A bíróság a vád minden pontját igazoltnak találta és a féktelen haragra lobbant, már büntetett előéletű férfit három esztendei, szigorított börtönbüntetésre ítélte. § Ittasan tartott munkahelyére a dubnicai gépgyár alkalmazottja: Jan Chvalko. Melyen „megsértette“ önérzetét, amikor az üzemi őrség az útját állta, mondván: részeg embernek nem a munkahelyén, hanem otthon a helye. Chvalko italgőzös fejébe szállt a vér és kíméletlenül rátámadt az üzemőrségben lévő portásnőre. Letépte róla a szoknyát, durván hátbavágta, aztán feltételt szabott: ha három percen belül nem kapja vissza belépő igazolványát, a portán „jaj lesz“ mindenkinek ... A helyzet pattanásig feszült, amikor megérkezett a rendőrség és végülis Chvalko számára lett „jaj“, hiszen ügye a Považská Bystrica-i Járásbíróság büntető tanácsa elé került. Mivel nem először állt vádlottként bíróság előtt, ezúttal már szigorúbb büntetéssel: egy esztendei szigorított szabadságvesztéssel sújtották. §Handlován, a Baník Szálló hangulatos borozójában vérbeli vadnyugati jelenetet provokált Marián Jurkovié. Nagyobb mennyiségű szeszes ital elfogyasztása után hirtelen az asztalra ugrott és magakészítette pisztolyából lövöldözni kezdett a borozó mennyezetébe . .. Az erőszakos cselekedetek többségének, így Jurkovié eredeti „tréfájának“ is bírósági utójátéka volt. Az elsőfokú tárgyaláson a vádlottat komoly közrendbontás vádjával tíz hónapi feltételes börtönbüntetésre ítélték s két esztendőre eltiltották a kocsmák, borozók s egyéb nyilvános szórakozóhelyek látogatásától. Ezt a bírói döntést az ügyész túlságosan enyhének találta és élt fellebbezési jogával. A kerületi bíróság helyet adott kérelmének és újratárgyalta az ügyet. Megállapította, hogy M. Jurkovié a borozó személyzetének figyelmeztetése ellenére sem hagyott föl a lövöldözéssel, valamint azt is, hogy rendbontás miatt nem először áll bíróság előtt. Hatálytalanította hát az elsőfokú bíróság ítéletét és a botcsinálta „serifet“ hat hónapi feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélte. Természetesen, az italboltok és egyéb szórakozóhelyek látogatásának tilalma Jurkovié számára csak a szabadulását követő első napon kezdődik ... § Sokan úgy tartják, hogy az ököljog gyakorlása csak a férfiak körében divat... Nos, néha az is előfordul, hogy nők kerülnek bíróság elé rendbontás és garázdaság vádjával! Kétségtelen, hogy sokkal ritkábban mint a férfiak, ám mégis... Erre is hadd szolgáljunk egy megtörtént példával. Mária Valigurová, a Csehszlovák Államvasutak jegykezelője aznap Breznoban fejezte be szolgálatát. A többórás utazgatás, ki-beszállás után beült hát az állomás vendéglőjébe és kéthárom korsó sört s ugyanennyi féldecit is ivott. A szesz hatására megfeledkezett a fáradtságról, jó kedvre derült. Elhatározta, hogy aznap már nem is adja alább, vidám lesz, vagy ha úgy tetszik, hát népiesen görbe napot tart... Céljának megfelelően sorra látogatta e közép-szlovákiai város vendéglátóipari egységeit — mígnem egy helyen megtagadták tőle a további ital kimérését. Több sem keHett a kardos jegykezelőnőnek: táskáját a csaposhoz vágta, utána egy más vendég poharát ragadta meg s azzal próbálta fejbetalálni az előíráshoz ragaszkodó kocsmárost. A hangos pohárcsörömpölés kísérte rendbontásnak a rendőrség vetett véget és a hirtelen haragra gerjedt Valigurová bíróság elé került. Itt megállapítást nyert, hogy a vádlott — hasonló bűntettekért — nem először áll a törvény színe előtt, így ezúttal hat hónapi, szigorított börtönbüntetést kapott, valamint az okozott anyagi kár megtérítésére kötelezték. • A fenti példák világosan bizonyítják, hogy mennyire káros az „ököljog“ alkalmazása. Ezt bizonyítja a szlovákiai bíróságok statisztikája is: évente minegy 4000 erőszakos és garázda egyén büntető pereit tárgyalják és a vádlottak egyharmada — elkövetett tetteik súlyának megfelelően — feltétel nélküli szabadságvesztéssel járó büntetést kap. Helyénvaló ezért bűnüldöző szerveink szigora, hiszen a garázdaság és az erőszak társadalmilag a különösen veszélyes törvénysértések sorába tartozik. Természetes hát, hogy a szocialista törvényesség képviselői az ököljog „vitézeivel“ szemben nem ismernek kíméletet. Aki nézeteltéréseinek ilyen módszerrel akar véget vetni, annak közbiztonsági és igazságügyi szerveink határozott fellépésével kell számolnia. Bíróságaink a testi épség és az egészség elleni bűnözés visszaszorítását büntetőpolitikánk egyik központi feladatának tekintik. 17
