A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-08-12 / 33. szám

tak jellemzők népünk életére. Vietnam felszabadulása után kezdődött csak meg az ország igazi arculatát bemu­tató alkotások készítése. Azt a harcot szeretnénk a film adta keretek között megmutatni, amelyet népünk vívott a betolakodók ellen. Főleg erről a témá­ról készítjük most filmjeinket, évente tizet. Versenyfilmünk, az Első szere- I e m arról szól, hogy nálunk is épültek és épülnek pazar, pompás, szép házak, épületek, fejlődik az ország, gyorsan változik külső arculata, de a benső, az emberek lelkülete már lasabban. Mély nyomot hagyott mindenkiben a háború, lassan, fokról-fokra ocsúdnak csak föl az emberek.- Önnek azt hiszem, nem sok ideje marad szétnézni a városban, mivel tag­ja a fesztivál nemzetközi zsűrijének ...- Nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy meghívtak a tizenkét tagú nem­zetközi zsűribe. így a versenyfilmekről még nem mondhatok véleményt (be­szélgetésünkkor még javában tartott a Ebben a házban lakott Arany János, aki nyolc ízben járt Karlovy Varyban fesztivál), csupán annyit jegyzek meg, hogy a csehszlovák versenyfilm, az E g y forró nyár árnyéka, Vláčil ren­dező munkája nagyon tetszett. A város? Nagyon örülök, hogy első csehszlovákiai utam alkalmával ilyen világhírű, szép fürdővárost ismerhettem meg, és bízom abban, hogy máskor is élvezhetem vendégszeretetüket. Meg­ható, amikor az utcán, a parkban meg­állítanak a sétálók, autogramot kérnek és kérdezősködnek a filmről, hazámról. Jó érzés tölt el, fiogy érdeklődnek mű­vészetünk, életünk iránt, s ezúton is szeretnék köszönetét mondani az ország népének, hogy segített igazságos har­cunkban, a béke megteremtése után is mellettünk áll, támogat. MAGYARORSZAG Magyarország színeit András Ferenc Veri az ördög a feleségét című filmje képviselte, de ezenkívül szinte minden másnapra jutott egy-egy versenyen kívüli filmbemutató. Ilyen filmek voltak, hogy csak néhányat em­lítsek, például a Magyarok, K. O., Kísértet Lublón, Lúdas Ma­tyi, Ök ketten... A küldöttség is népes volt. Nagy Rékát, a budapesti Nemzeti Színház tagját kértem beszél­getésre.- Marosvásárhelyen végeztem tanul­mányaimat, majd a kolozsvári magyar színháznál dolgoztam éveken keresztül. Húsznál is több azoknak a román fil­meknek a száma, amelyekben kisebb­­nagyobb szerepeket kaptam. Két éve élek Budapesten, és az itt bemutatott filmek közül a Kisértet Lublón címűben a női főszerepet alakítom. Most, hogy átszervezödött a Nemzeti Színház, ősztől én is megválók a társu­lattól, Pécsre szerződtem a következő évadra.- Ügy tudom, nem először jár Cseh­szlovákiában . . .- Tavaly a dolgozók filmfesztiválján jártam Csehszlovákiában. A már emlí­tett film szerepelt akkor a fesztivál mű­során, és néhány kollégámmal együtt elkísértük a filmet az ország több váro­sába. Engem már akkor is kellemesen meglepett, hogy az itteni közönség mennyire szereti a mozit, mivel minde­nütt telt ház előtt folyt a vetítés. Erről egyébként most is megbizonyosodhat­tam. Itt is szinte verekednek a jegye­kért, nincs egy üres szék sem a vetíté­seken. BULGÁRIA A bolgár versenyfilm, a Napszúrás, egyik érdekes színfoltja volt a fesztivál­nak. A népes küldöttség egyik tagját, Szilvia Ranghelovát kérdezem a filmről. (A művésznő az egyik szófiai színház, a Könny és Mosoly nevet viselő társulat tagja.)- Küldöttségünk örömmel tapasztal­ta, hogy a csaknem háromórás verseny­­filmünkről csak egy-két néző ment ki, és az utána tartott sajtótájékoztatón nagyon sok kérdést föltettek az újság­írók. Ügy érezzük, fontos témát tárgyal Irina Aktaseva és Hriszto Piszkov mun­kája: a környezetvédelmet és a munka­erő gazdálkodás Qjroblémáját állította a középpontba. Azt, hogy nem mindig tudunk megfelelően bánni az értékes, jó szakemberekkel, hogy egyéni tragé­diákat okozhat a személyeskedés, a ki­csinyes irigykedés. Mindezt egy, a ter­mészetet óvó, féltő, szerető, környezet­­védelmi munkát végző, vezető beosztá­sú dolgozó sorsán át érzékelteti a film. Nem törekedhettünk rövid beszámo­lónkban teljességre, inkább csak képe­ket villantottunk fel, hiszen a világ számos országából érkeztek neves mű­vészek, kritikusok, rendezők a film­­fesztiválra, mint például az NDK-ból Erwin Geschonneck és Dean Read szí­nészek, Franciaországból Mari-Jósé Nat, az ismert filmcsillag, a Szovjetunióból Sztanyiszlav Rosztockij rendező és igy sorolhatnám tovább . . . Őket sajnos nem tudtam „tollvégre" kapni, de bí­zom abban, hogy a bemutatott négy filmek révén is sikerült közelebb hozni az olvasóhoz a fesztivál hangulatát, történéseit. Egyébként a csehszlovák filmforgalmazási szakemberek a ver­senyben és azon kivül bemutatott több filmet megvásároltak, s igy ezekkel a közeljövőben a hazai közönség is megismerkedhet. Z. J. (A szerző felvételei) ÖKÖLJOG ? Žiar nad Hronom-ban történt az alábbi eset: Ján Gašparík rakoncát­­lankodó kisfia többször a lakótársak egyikébe dobta labdáját. A férfi elő­ször tréfának tekintette a dolgot, ké­sőbb figyelmeztette a gyereket, végülis megelégelve az egészet, erélyesen meg­fogta a kisfiú kezét és a szüleihez ve­zette, hogy azok kellő szigorral oktas­sák őt illemre. A méltóságában meg­sértett Gašparík-papa ellenben fia megszidása helyett — a szomszédra támadt: hangosan ráförmedt, öklével „megsorozta“ az arcát, aztán a ház be­járata elé lökdöste a meglepett férfit és ott még jópárszor belerúgott. A tett­leges bántalmazás során a jóhiszeműen béketűrő szomszéd agysérülést szenve­dett. Ennek következtében először részben megbénult, állapota utána sú­lyosabbá vált és rokanttá lett! Az ügy — természetesen — bíróság elé került. A tárgyalás során kiderült, hogy Ján Gašparík féktelen és lobba­nékony természetű ember, munka­­s lakhelyén már a múltban is voltak kisebb-nagyobb nézeteltérései. Mivel azonban ezúttal nemcsak a szocialista együttélés szabályai, hanem egyben a testi épség s az egészség elleni bűnö­zés paragrafusai ellen is vétett, három évi és négy hónapi feltétel nélküli sza­badságvesztésre ítélték. §Egy másik példa: Jozef Kucej ittasan lépett be a púchovi va­sútállomás vendéglőjébe. Odalépett a söntéshez és rummal „sűrített“ sört kért. Az ittas személyek kiszolgálását tiltó rendelet értelmében megtagadták a kérését, mire Kucejt féktelen düh­roham kerítette hatalmába. Egy hirte­len mozdulattal lesodorta a pulton álló poharakat, az asztalokról lerántotta a térítőkét, a padlóba gyúrta a kenyeret, aztán öklével a csapos arcába vágott s beszaladt a konyhába. Itt kést raga­dott és először a vendéglő személyze­tét, majd a peronon várakozó utasok testi épségét veszélyeztette. Durva ma­gaviseleté miatt „nézeteltérése“ támadt az állomásfőnökkel is: először nyakon ragadta a vasutastisztet s a falhoz lökte, aztán leszaggatta egyenruhájá­ról a gombokat. A garázda tombolásnak csak a hely­színre hívott redőrjárőr vetett véget. Kucejt őrizetbe vették és a járási ügyészség rendbontással, testi épség s egészség elleni bűnözéssel, valamint emberölés esetleges szándékával vádol­ta őt. A bíróság a vád minden pontját igazoltnak találta és a féktelen harag­ra lobbant, már büntetett előéletű fér­fit három esztendei, szigorított börtön­­büntetésre ítélte. § Ittasan tartott munkahelyére a dubnicai gépgyár alkalmazottja: Jan Chvalko. Melyen „megsértette“ ön­érzetét, amikor az üzemi őrség az út­ját állta, mondván: részeg embernek nem a munkahelyén, hanem otthon a helye. Chvalko italgőzös fejébe szállt a vér és kíméletlenül rátámadt az üzemőrségben lévő portásnőre. Letépte róla a szoknyát, durván hátbavágta, aztán feltételt szabott: ha három per­cen belül nem kapja vissza belépő igazolványát, a portán „jaj lesz“ min­denkinek ... A helyzet pattanásig fe­szült, amikor megérkezett a rendőrség és végülis Chvalko számára lett „jaj“, hiszen ügye a Považská Bystrica-i Já­rásbíróság büntető tanácsa elé került. Mivel nem először állt vádlottként bíró­ság előtt, ezúttal már szigorúbb bün­tetéssel: egy esztendei szigorított sza­badságvesztéssel sújtották. §Handlován, a Baník Szálló han­gulatos borozójában vérbeli vad­nyugati jelenetet provokált Marián Jurkovié. Nagyobb mennyiségű szeszes ital elfogyasztása után hirtelen az asz­talra ugrott és magakészítette piszto­lyából lövöldözni kezdett a borozó mennyezetébe . .. Az erőszakos cselekedetek többségé­nek, így Jurkovié eredeti „tréfájának“ is bírósági utójátéka volt. Az elsőfokú tárgyaláson a vádlottat komoly köz­rendbontás vádjával tíz hónapi felté­teles börtönbüntetésre ítélték s két esztendőre eltiltották a kocsmák, bo­rozók s egyéb nyilvános szórakozóhe­lyek látogatásától. Ezt a bírói döntést az ügyész túlsá­gosan enyhének találta és élt fellebbe­zési jogával. A kerületi bíróság helyet adott kérelmének és újratárgyalta az ügyet. Megállapította, hogy M. Jurko­vié a borozó személyzetének figyel­meztetése ellenére sem hagyott föl a lövöldözéssel, valamint azt is, hogy rendbontás miatt nem először áll bíró­ság előtt. Hatálytalanította hát az első­fokú bíróság ítéletét és a botcsinálta „serifet“ hat hónapi feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélte. Természete­sen, az italboltok és egyéb szórakozó­helyek látogatásának tilalma Jurkovié számára csak a szabadulását követő első napon kezdődik ... § Sokan úgy tartják, hogy az ököl­jog gyakorlása csak a férfiak kö­rében divat... Nos, néha az is elő­fordul, hogy nők kerülnek bíróság elé rendbontás és garázdaság vádjával! Kétségtelen, hogy sokkal ritkábban mint a férfiak, ám mégis... Erre is hadd szolgáljunk egy megtörtént pél­dával. Mária Valigurová, a Csehszlovák Államvasutak jegykezelője aznap Brez­­noban fejezte be szolgálatát. A több­órás utazgatás, ki-beszállás után beült hát az állomás vendéglőjébe és két­­három korsó sört s ugyanennyi fél­decit is ivott. A szesz hatására meg­feledkezett a fáradtságról, jó kedvre derült. Elhatározta, hogy aznap már nem is adja alább, vidám lesz, vagy ha úgy tetszik, hát népiesen görbe na­pot tart... Céljának megfelelően sorra látogatta e közép-szlovákiai város vendéglátó­ipari egységeit — mígnem egy helyen megtagadták tőle a további ital kimé­rését. Több sem keHett a kardos jegy­kezelőnőnek: táskáját a csaposhoz vágta, utána egy más vendég poharát ragadta meg s azzal próbálta fejbe­találni az előíráshoz ragaszkodó kocs­­márost. A hangos pohárcsörömpölés kísérte rendbontásnak a rendőrség ve­tett véget és a hirtelen haragra ger­jedt Valigurová bíróság elé került. Itt megállapítást nyert, hogy a vádlott — hasonló bűntettekért — nem először áll a törvény színe előtt, így ezúttal hat hónapi, szigorított börtönbüntetést kapott, valamint az okozott anyagi kár megtérítésére kötelezték. • A fenti példák világosan bizonyítják, hogy mennyire káros az „ököljog“ al­kalmazása. Ezt bizonyítja a szlovákiai bíróságok statisztikája is: évente min­­egy 4000 erőszakos és garázda egyén büntető pereit tárgyalják és a vádlot­tak egyharmada — elkövetett tetteik súlyának megfelelően — feltétel nélküli szabadságvesztéssel járó büntetést kap. Helyénvaló ezért bűnüldöző szerveink szigora, hiszen a garázdaság és az erő­szak társadalmilag a különösen veszé­lyes törvénysértések sorába tartozik. Természetes hát, hogy a szocialista törvényesség képviselői az ököljog „vitézeivel“ szemben nem ismernek kíméletet. Aki nézeteltéréseinek ilyen módszerrel akar véget vetni, annak közbiztonsági és igazságügyi szerveink határozott fellépésével kell számolnia. Bíróságaink a testi épség és az egész­ség elleni bűnözés visszaszorítását bün­tetőpolitikánk egyik központi feladatá­nak tekintik. 17

Next

/
Thumbnails
Contents