A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-08-12 / 33. szám
dalt) a csehszlovák válogatottban is solyogva hozzáfűzte: - A nemzetközi kupa sorsolásakor majd fogják keresni a térképen, hol is van az a Topol’niky. Ha londoni vagy valami svéd csapatot sorsolnak ki ellenetek, sok idejükbe kerül, mig megállapítják, hol is találnak meg benneteket. Mert hát csoda történt Nyárasdon. A csoda értelmi szerzői ott ültek a vezető titkár asztalánál és elégedetten hallgatták az elismerést, buzdítást.- Kellemes meglepetés volt a mi számunkra is Nyárasd betörése az élvonalba, hiszen nagy hagyományokkal rendelkező csapatokat előztetek meg. Most majd rajtunk a sor, azon leszünk, hogy Nyárasdon is legyen tornaterem és lehessen kézilabdázni benne. További szép sikereket kívánok a kupában, a mérkőzésre majd 10-15 autóbuszt szervezünk, vigyék el a találkozókra a szurkolókat, hogy hazai légkört biztosítsanak a részetekre. Az érdeklődés előterébe kerültek a nyárasdi lányok, asszonyok. A nyárasdi csodára sokan felfigyeltek. Nézem a csoda elövarázslóit. Vidám; egészséges, edzett nők. Némethné Dömény Jolán, Polacsekné Angyal Piroska, Nagyné Krajcsovics Mária, Rajkovicsné Turcsek Márta, Lelkesné Forró Zsuzsi, Faragó Teréz, Mikóczi Gabriella, Csölle Rozália és a legfiatalabb közöttük, Écsi Katalin. Ketten hiányoztak a kupagyőztesek fogadásakor, Éva Pavelková, az első kapus, és a főiskolás Kovács Kati, aki kémiából vizsgázott éppen. Egy csallóközi kis egyesület tagjai. Szerény, igyekvő, küzdöképességböl jelesre vizsgázó asszonyok, lányok. Kupagyőztesek. Mi tagadás, egy kicsit valamennyien büszkék vagyunk rájuk. Mi mást üzenhetnénk neki? Szép volt. És talán még szebb is lesz ... - os -A napilapokban megjelent újsághír rövid volt és tömör. Mindössze ennyi: „Az évszázad szép rózsái néven rózsavilágkiállítás nyílt a Franciaországi Lyonban. Hazánkat ezen a nemzetközi virágszemlén a Brno melletti Rosice községben élő, 74 éves Josef Strnad rózsái képviselik." Pusztán ennyi volt a hír, ennek nyomába szegődtem egy napsütéses nyári délelőtt ... És hol másutt találhattam volna rá az eddig már több mint huszonöt új rózsafajtót kitenyésztett idős kertészre, mint a kertjében, ahol a növényeit gondozta. A féltő gonddal nevelt rózsákat - és a többi pompás virágot. Mert Josef Strnad - ahogy ez egy vérbeli kertészhez illik — nemcsak a sudárszárú „szúrós szépségekkel" foglalkozik, hanem tulajdonképpen minden élő, levelet és virágot hajtó növénnyel ... A virág kertészet számára nemzedékről nemzedékre öröklődött hivatás, a rózsatenyésztés pedig ennél is több: kedvtelés, sőt igazi szenvedély. Vérében van a virágültetés, a rózsametszés, mert ez volt már a nagyapja mestersége is. Ebben a családban így apáról fiúra száll ez a munka iránti szeretet és ügyesség. Apáról fiúra, hiszen Josef Strnad fia is ezt a szakmát választotta . . . Elég végigpillantani a méreteiben szerény, ám annál példásabban gondozott kerten, és az ember rájön, hogy a virágok gyökerével egyegy darabot a szívéből is a földbe ültet; elég észrevenni az idős mester munkától érdes tenyerét, és az ember rájön, hogy ez nem is lehet másként . . . A RÓZSA TÜSKÉS SZÁRÚ, PÁRATLANUL SZÁRNYALT LEVELŰ, TELJES ILLATOS VIRÁGÚ KERTI CSERJE. Az értelmező szótár ezekkel a szavakkal jellemzi a virágok legkecsesebbjét. De mit ér a tárgyilagos meghatározás, mit érnek a puszta szavak! Még a vadrózsa is csak akkor virít valóban szépen, ha az ember meg-megnyesi a hajtásait és megöntözi száraz gyökereit. Hát még az oltással nemesített kecses rózsafajták! Minden egyes cserje rengeteg türelmet, fáradtságot, gyöngédséget igényel. Ezt csak olyasvalaki tudja, aki lakásának erkélyén vagy a kertjében megpróbált már rózsát nevelni. Mert a rózsát is szeretni kell akár a gyerekeket. E féltő gondoskodás nélkül a rózsa, pontosabban a leghíresebb fajtája: a Gloria Dei nem lehetne a béke virága .. . Egy francia kertész nemesítette közvetlenül a második világháború kitörése előtt. A Párizs környéki harcok során rózsakertjét veszély fenyegette, ezért az újonnan nemesített rózsafajta dugványait a háború borzalmai elől szétküldte a világ különböző tájaira. Rózsakertjét valóban bombatalálat érte, de a Gloria Dei megmenekült. Ezért lett a béke rózsája. Erről és még sok egyéb „rózsatitokról" beszélgetünk Josef Strnaddal. Például arról, hogy a rózsa a virágok királya, mégis nehéz nevet adni egyegy újonnan kitermelt fajtának. Vagy talán éppen azért, mert a rózsa a virágok virága . . . Nemzetközi szabály ugyanis, hogy minden egyes rózsafajta csak élő nyelvből vett fantázianevet kaphat. Napjainkban így már több ezer a fajtának van védett neve. Ilyen rózsanév például az Edith Piaf, a Polka, az Allegro, a Columbia, az Istropolitana, a New Yorker és még soksok más. S e sokadalomban ott sorakozik a Morava, a Poézia, a Piroska (Karkulka) és még több más név is • SZÚRÓS SZÉPSÉGEK • VAN-E RÓZSA TÖVIS NÉLKÜL? • ROSICEBÖL LYONBA! bársonyos szirmúak, bár az illaterősség főképpen az időjárástól függ. Rózsatenyésztők figyelmébe ajánlom a tapasztalt kertész tanácsát: a rózsák a meleg, napos fekvést kedvelik. Árnyékos, kavicsos, hűvös helyen gyengén fejlődnek, rendszerint alig virágoznak. Homoktalajban általában csak akkor lesznek hosszú életűek, ha ültetésük előtt érett trágyát is kevernek földjükbe. Melegigényességük miatt az őszinél eredményesebb szokott lenni tavaszi, rügyfakadás előtti ültetésük. Természetes és kedvező hatású, ha a rózsákat más, hozzájuk illő növényekkel, törpecserjékkel, örökzöldekkel, évelő virágokkal társítják. A rózsák színét, illatát említve jutott eszembe a kérdés: vajon van-e rózsa tövis nélkül? Az idős kertész meglepő válasszal szolgál: csak ilyen rózsa létezik! Tövise a kökénynek, a galagonyának van; a rózsa csupán tüskés, ami a virág bőrszövetéből alakult ki. Ám tüske nélküli rózsa is több van. Például az aranysárga Sutter's Gold a Josef Strnad nemesítette rózsafajták közül. örömmel jegyzi meg a csupán korban idős, különben fiatalosan, fürgén mozgó kertész, hogy egyre szélesebb körű a rózsakedvelők, rózsagyűjtők tábora. És ebben igaza is van, hiszen talán nincs is olyan ember, aki legalább időnként ne válna rabjává a tövén vagy akár a vázában viruló rózsa szépségének, kellemes illatának. E szenvedély egyik oka a rózsa színgazdagsága. Pedig három fontos alapszín hiányzik a rózsákból. Nincs például fekete rózsa, mert ez a szín nem veri vissza a napsugarakat, így a rózsa szirmai egészen a megégésig felmelegednének. És nincs tisztán kék vagy zöld rózsa sem — viszont a rózsa a sárgának, a pirosnak, a fehótpek, a lilának minden más virágnál “több árnyalatában pompázik. A legillatosabbak a piros rózsák és közöttük is a vagy a mályvalila, dússzirmú Lady X és még sok más. Megkérdeztem a rózsák avatott szakemberét: hogyan lehet egy rózsavilágkiállításra eljutni; mi kell ahhoz, hogy valakiből ügyes, értő rózsakertész legyen? Josef Strnad eltűnődött és csak enynyit válaszolt:- Akarat... És szeretni kell a virágot ■■■ Aztán némán, göbös ujjú kezére, kérges tenyerére pillantott, és zavarában a kertészollóért nyúlt:- Egész életem munkájának jutalma, hogy egy rosicei kertész rózsái ott lehetnek Lyonban — mondta halkan, fátyolosán. A virágok susoghatnak így, amikor a hajnali szellő felkölti őket éjjeli álmukból. MIKLÓSI PÉTER Gyökeres György felvételei 13
