A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-08-05 / 32. szám

lyen makraméval szegélyezett öltöny látható. A makramé elnevezés a középkori arab nyelvből származik, miszerint migraman lepel, ágytakaró (törökül makrama törülközőt, szalvétát jelent). Innen került az akkori olasz és francia tengerészek anyanyelvébe, mint makra­mé. Időtöltésből a tengerészek csomó­zással öveket, hátizsákokat készítettek, amit aztán Indiában és Kínában már áruért elcseréltek. Tőlük vették át ezt a technikát az első kanadai gyarma­tosítók, majd ezektől az észak ameri­kai indiánok. Az indiánok nyúlbőr csí­kokból szép, dekoratív mintájú szatyro­kat kötöttek, a csomók közti lyukakat szőr töltötte ki. Különféle anyagokból gyékényeket sőt kosarakat még ma is készítenek csomózással. A csomózás az idők folyamán fele­désbe ment, csak a tengerészek foly­tatták. Első reneszánszát a 19. század végén élte, a többi kézimunka elterje­désével egyidőben. Tereze de Dillmont Enciklopédia (a női kézimunkák isme­rettára) című könyvében egész fejezetet szentelt a makraménak, ahol azt java­solja, hogy használjunk a munkához csomózó hajócskát, különösen a finom, széles rojtszegélyek készítéséhez. Épp úgy, mint már kézimunkázási technika, a makramé is átkerült a pa­rasztság díszítési módjai közé. A szlová­kiai magyaroknál az ipolymentén a század elején volt nagyon elterjedt. Kendőket, de inkább törülközőket dí­szítettek tenyérnyi széles csomózott rojt­szegéllyel. A makramé elnevezést nem ismerve egyszerűen rojtkötésnek nevez­ték. Figyelem! Következő számunkban közöljük az egyes csomófajták készítésének leírását, majd később útmutatást adunk nagyon szép faliképek, díszek és az itt látható ékszerek készítéséhez is. Dr. ČERNÍK EDITH (Dr. Karel Černík felvételei) A CSOMÓZÁS TÖRTÉNETE A világszerte makramé néven ismert kézimunka nagyon régi. Rojtok, szegé­lyek, csipkék formájában az ókortól létezik. Az első leletek az időszámítá­sunk előtti 3. évezredből Kínából, Me­zopotámiából és Egyiptomból származ­nak. A leletek között szőnyegrojtok, királyi öltözetek zsinórszegélyei, de ha­lászhálók, gyékények, zsákok is vannak. Az ókori Egyiptom asszonyai finom arany és ezüst fonalból csomózott há­lóval díszítették hajukat. Különféle le­gendák arról beszélnek, hogy a varázs­lók makramé hálók segítségével igye­keztek a gonosz erőket hatalmunkba keríteni. Peruban a régi civilizációk idején fejkötőket és parókákat készítettek ezzel a technikával. Peruban egész a 19. századig általános volt a makramé használata, kivált a fejedelmi öltözé­keken. Az inkák, akik nem ismerték az írást, legfontosabb eseményeiket csomó rend­szer segítségével színes kötelekre je­gyezték fel. Európában a 14. század elején ter­jedt el, leginkább Olasz- és Francia­­országban. A Louvreban található Ve­­ronéz festménye (Simon farizeus), ame-L % Sokan úgy tartják, hogy Lengyel­­országban Maryla Rodowicz és Czes­law Niemen után Renátát illeti a nép­szerűség harmadik fokát jelentő „bronzérem". Ezt látszik igazolni az a kedvező sajtóvisszhang is, ami a leg­utóbbi opolei fesztiválon való szereplé­sét méltatta. „Az énekesek számszerű­leg gazdag mezőnyéből elsősorban Renata Lewandowska teljesítménye ér­demel figyelmet. Kiváló tehetségű éne­kesnő, hangja és főképpen előadás­módja a fesztivál többi hazai énekese számára akár példaképül szolgálhat" - írta róla az egyik legtekintélyesebb lengyel zenekritikus. Karrierje diákkörnyezetben, pop-ze­nével foglalkozó klubokban kezdődött. Nevezetesen a varsói Medikus Klubban és a diákénekesek országos fesztivál­ján. A medikusok körében „csak" sikert arat, a diákfesztiválon pedig - 1970- ben — már ennél sokkal többet ér el: ő nyeri a fesztivált. Ez a győzelem egyúttal amolyan „ugródeszka" a további sikerek felé. Állandó együttműködést tart fenn a Quorom-együttessel, megnyílnak előtte a rádió- és tévéstúdiók ajtói s renge­teg önálló hangversenyt ad. Szívesen szerepel különböző fesztivá­lokon is, így a legutóbbi például a Bra­tislava! Lírán járt, ahol — saját szavai szerint - pályafutásának egyik leg­rokonszenvesebb közönségének énekelt. (M-) Fotó: Borský MÁJAS KRUMPLILÁNGOS Hozzávalók: 1 kg burgonya, 40 dkg máj, 1 tojás, só, majoránna, törött bors, olaj, 25 dkg liszt, 1 gerezd fokhagyma. Készítése: A burgonyát meghámozzuk, finomra reszeljük. Elkeverjük a liszttel, a sóval, a ledarált májjal, tojással, borssal, fokhagymával. Palacsintasütőn megforrósítjuk az olajat, beletesszük egy kanálnyi tésztát, szétteregetjük és mindkét oldalon szép pirosra, ropogós­ra megsütjük. Tejfölös salátával tálal­juk.

Next

/
Thumbnails
Contents