A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-01 / 27. szám
Hosszú vajúdás után 1978. április 18—19-én Bojnicéban sor került a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának rendezésében arra az értekezletre, amelyen részt vettek a CSEMADOK és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége központi és járási bizottságainak vezető dolgozói, valamint a kerületi és járási nemzeti bizottságok illetékes osztályainak felelős tisztségviselői. Az értekezlet célja volt megtárgyalni a nemzetiségi kulturális szövetségek, valamint a nemzeti bizottságok, illetve azok kulturális intézményei közötti kapcsolatok elmélyítésének feltételeit. Az értekezleten dr. Karas, a Kulturális Minisztérium népmüvelődési főosztályának igazgatója tartott előadói beszédet. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kultúrák fejlesztése szerves része a CSKF és a szocialista államok kultúrpolitikájának. A XIV. pártkongreszszus határozatai sikeresen valósultak meg a nemzetiségek kulturális életében is. Ezért a XV. pártkongresszus hangsúlyozta; büszkeséggel és felelősséggel állapíthatjuk meg, hogy a gazdasági, politikai és kulturális életben még nemrég megvolt nagy különbségeket sikerült teljesen felszámolni szocialista államunk különböző területein. Az ország nemzetei és nemzetiségei barátságban és testvériségben élnek a közös hazában. A nemzetek és nemzetiségek közötti viszonyokat a teljes egyenlőség és a proletár internacionalizmus lenini elve határozza meg. Beszédében továbbá rámutatott arra, hogy az állami szervek és a nemzetiségi kulturális szövetségek kulturális népnevelő munkájának értékelése, valamint a magyar és ukrán nemzetiségek kulturális és műveltségi szintjének emelése alapján kidolgozásra került a „nemzetiségi kultúrák további fejlesztésének és a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenységének koncepciója“. Igen fontos és jelentős dokumentum ez, konkrétan meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az állami szervek és a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenységében végre kell hajtani. Tapasztalataink szerint az állami szervek, a nemzeti bizottságok, a kulturális szövetségek és más központi intézmények helyesen, a marxizmusieninizmus szellemében láttak hozzá a koncepcióba foglalt feladatok végrehajtásához. Ugyanakkor azonban azt is meg kell mondani, hogy a nemzeti bizottsági szervek nem minden esetben tanúsítanak egyforma felelősséget és hozzáállást a koncepció megvalósításához. Dr. Karas elvtárs beszédének további részében pozitívan értékelte a CSEMADOK és az UDKSZ által kifejtett kulturális népnevelési tevékenységet, meg-1. Moliére, világhírű francia vígjátékíró. Már ifjúkorában színtársulatot alapított és ezzel a vidéket járta, majd Párizsban telepedett le. Maga is kivált színészi képességével, különösen vígjátéki szerepkörben. Egyik előadása közben a színpadon érte a halál. Minden műve megjelent magyarul és vígjátékait mai sikerrel játszók. Nevezzen meg művei közül legalább kettőt. VARGA JANOS állapítva, hogy a két szövetség e munkájában a párt- és állami szervek vonatkozó határozataiból indult ki. A nemzetiségi kulturális szövetségek szép eredményeket értek el a nemzetiségi dolgozóknak a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében való nevelésében, s ugyanúgy a felnőttoktatás területén is. Eredményesen szerveztek meg politikai világnézeti és műszaki kérdésekkel foglalkozó több ezer előadást. A nemzetiségi szövetségek munkájában jelentős helyet foglal el az amatőr művészeti tevékenység. Megállapítható, hogy egyre jobban növekszik az amatőr együttesek, művészeti szakkörök tevékenységének társadalmi jelentősége. Ezt igazolja az is, hogy jelenleg 558 a magyar és 183 az ukrán amatőr művészeti csoportok száma; ezek évente több mint háromezer alkalommal szerepelnek a nyilvánosság előtt. A nemzetiségi kultúra fejlesztésében nagy szerepe van a könyvvel való munkának. A nemzeti bizottságok által irányított népkönyvtárak jelenlegi állománya 1 millió 300 ezer kötet magyar nyelvű szépirodalmi, politikai és műszaki könyv. A népkönyvtáraknak 50 ezer állandó magyar olvasója van, akik évente átlag 1 millió 200 ezer kötetet kölcsönöznek ki. Az ukrán lakosságú helyiségekben 70 ezer szépirodalmi és más jellegű könyvvel rendelkeznek a népkönyvtárak; ezek állandó olvasóinak száma kb. 7 ezer, akik évente mintegy 25 ezer kötetet kölcsönöznek ki. Az előadó a továbbiakban megállapította; annak ellenére, hogy a nemzetiségek között végzett kulturális népnevelő munkában figyelemre méltó eredmények születtek, vannak még fogyatékosságok, ezek kiküszöbölése érdekében szükség van bizonyos intézkedésekre, amelyek a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya határozatainak megfelelően biztosítják a XV. pártkongresszus határozatainak maradéktalan teljesítését. Ennek érdekében a jövőben el kell mélyíteni a nemzetiségek tagjainak a szocialista internacionalizmus szellemében való nevelését. Hatékonyabban kell végezni az ország nemzetei és nemzetiségei közös haladó hagyományainak feldolgozását és a népnevelő munkában többet kell foglalkozni a nemzeteknek és a nemzetiségeknek a fejlett szocialista társadalom építésében kifejtett közös munkája eredményeivel. Továbbra is fontos feladat a KULTÚRA CSKP politikájának népszerűsítése; a polgári ügyeket intéző testületekkel való együttműködés elmélyítése, a felnőttoktatás minőségi megjavítása a nemzetiségi dolgozók és fiatalok szakképzettsége további növekedésének érdekében. Fokozni kell a továbbtanulás népszerűsítését a nemzetiségi dolgozók között és e tekintetben nagyobb gondot kell fordítani az előadók nevelésére, valamint az írásban kiadott előadások színvonalára. A beszámoló a továbbiakban kitért az öntevékeny művészeti csoportok, együttesek feladataira, hangsúlyozva, hogy ezen a területen a legfőbb teendő a különböző szakkörök és csoportok vezetőinek rendszeres szakmai továbbképzése. A nemzeti bizottságok irányító munkájával foglalkozva az előadó megállapította, hogy a közismert eredmények mellett vannak még komoly problémák, s ezeket fokozatosan meg kell oldani. Ilyen probléma például az, hogy a járási szervek irányító, ellenőrző munkáját nem mindenütt értelmezik egységesen. Gyakran találkozunk olyan jelenséggel is, hogy a nemzeti bizottságok illetékes dolgozói nem ismerik a nemzetiségi kultúrák további fejlesztésével foglalkozó dokumentumokat. Vannak azonban olyan járások is — mint például a losonci (Lučenec), humennéi, kassai (Košicevidiek) — ahol a nemzetiségi kulturális szervezetek irányítása összhangban áll a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának határozataival. Az egyes kulturális rendezvények tervét megtárgyalja az illetékes járási nemzeti bizottság kulturális szakosztálya, amely fontos águknak megfelelően anyagilag is támogatja a rendezvények megvalósítását. A nemzetiségi kulturális szövetségek járási titkárait rendszeresen meghívják a járási nemzeti bizottságok kulturális szakosztályának munkaértekezleteire. A jnb tanácsa pedig évente legalább egyszer megtárgyalja a nemzetiségek kulturális életéről szóló jelentést. Az értekezlet a beszámoló és a vita alapján megállapította, hogy még számos a tisztázatlan s a jövőben megoldásra váró probléma van a nemzetiségi kulturális szövetségek és a nemzeti bizottságok kapcsolatában. Ezen tények alapján az értekezlet több konkrét következtetést vont le főként a nemzeti bizottságok irányító munkájának megjavítására vonatkozóan. Az értekezlet az SZSZK kormánya határozatainak teljesítése érdekében egyebek között ajánlotta a nemzeti bizottságoknak, hogy — az irányítás alsóbb fokain is érvényesítsék a közvetlen irányítás formáit és módszereit; — az SZSZK kormányának 1977. agusztus 31-én kelt 290. számú határozata értelmében a kerületi és járási nemzeti bizottságok tanácsai legalább egyszer egy évben értékeljék a nemzetiségi problémák megoldásáról szóló jelentést; — a kerületi és járási népművelési központok munkáját úgy irányítsák, hogy azok a nemzetiségi kultúra fejlődését is biztosítsák; — tegyenek meg mindent az öntevékeny művészeti együttesek működésének javuló anyagi biztosítása érdekében; — el kell érni azt, hogy a nemzetiségi kulturális szervezetek járási bizottságai, helyi szervezetei tevékenységüket a nemzeti bizottságok kulturális intézményének keretében az egységes kulturális terv alapján fejtsék ki; — a bojnicei értekezlethez hasonlóan a kerület nemzeti bizottságok hívjanak össze évente értekezletet (az idén szeptember végéig) a nemzetiségi kultúra fejlesztése és irányítása problémáinak megtárgyalására. Véleményünk a fent elmondottakkal kapcsolatban az, hogy a bojnicei értekezleten a nemzeti bizottságok és a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenységével kapcsolatban elfogadott alapelvek jó feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy nemzetiségi kultúránk fejlesztése érdekében tovább tökéletesedjen az állami szervek irányító munkája és minőségileg tovább javuljon a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenysége. A NEMZETISÉGI FEJLESZTÉSÉÉRT Minden héten két fényképet közlünk. Az egyiken egy világhírű író, zeneszerző, képzőművész, tudós arcképét hozzuk, a másikon egy-egy ország fővárosának vagy ismertebb városának egy jellegzetes negyedéről, emlékművéről készült kép látható. Olvasóinknak az lesz a feladatuk, hogy kitalálják, kit ábrázol a kép, vagy ha az illető személyt megnevezzük, akkor egy-két művének címét kell felsorolni. A másik képről pedig azt kell megírni, hogy melyik város, illetve melyik híres épület, emlékmű stb. látható rajta. A helyes megfejtők között minden héten 100 korona értékű könyv- és hanglemez-utalványt és ezenkívül havonta egyszer két aktatáskát sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amelyet a megfejtéssel együtt levelezőlapra ragasztva a megjelenéstől számított egy héten belül kell elküldeni a szerkesztőség címére. A szelvény nélküli vagy a későn érkezett megfejtéseket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. 2. A latin-amerikai földrészen az első szocialista ország fővárosa. Az idegenforgalmi prospektusok az újvilág Párizsának nevezik. A ragyogóan kék tenger és az élénkzöld trópusi növényzet hátteréből modern felhőkarcolók és a hagyományos spanyol építészet remekeinek körvonalai bontakoznak ki. Az idén július 28-án itt kezdődik a XI. Világifjúsági Találkozó. Mi az ország és a főváros neve? 4 Kicsoda? VERSENYMicsoda? SZELVÉNY 15
