A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-08-05 / 32. szám

akarata és igyekezete ellenére nem a legjártasabb a színházi művészetben. A III. Dunamenti Tavasz bizonyosan sok hasznos tapasztalattal gazdagította volna őket. Miért nem jöttek el a fesz­tiválra ezeknek a csoportoknak a veze­tői, holott meghívtuk őket. A CSEMADOK Központi Bizottsága a kerületi művelődési intézetekkel együttműködve a jövő évadban meg­kezdi a rendezők képzését. Külön is figyelmet fordítunk a gyermekcsoportok vezetőinek, rendezőinek nevelésére. Re­méljük, lesz annyi érdeklődő, hogy megindíthatjuk a tanfolyamot. Nem lehet elhanyagolni a gyermek­színjátszás nevelő hatását. Kultúránk további fejlődése és az utánpótlás ér­dekében nagyobb gondot kell fordíta­nunk rá. Akikre itt a legnagyobb szük­ség van, azok a pedagógusok. Bízunk abban, hogy az iskolaigazgatóságok megértik ennek fontosságát és nem gördítenek majd akadályokat a sok szabad idejüket feláldozó pedagógu­sok munkája elé. a gyerekek lelkivilágát, érthető és él­vezhető darabokat választ és visz szín­re - gyermekszereplőkkel. Az ő elő­adásuk volt talán az útmutató a jövőre nézve, hogy valahogy így kellene to­vább haladni ezen a területen. Persze arról, hogy az iskolai együttesek még mindig mesefigurákat, festett bajuszú, gumicsizmás királyokat játszanak, nem­csak a pedagógusok tehetnek. Lépten­­nyomon halljuk a panaszt: nincs miből választani, kevés a megfelelő gyermek­színdarab. S ez így igaz. A CSEMADOK Központi Bizottsága az ősszel tárgyalni fog a LITA-val és a budapesti Nép­művelési Intézettel megfelelő gyermek­darabok beszerzéséről. örömmel nyugtázhatjuk, hogy egyre jobban fejlődik az általános iskolákban az irodalmi színpadi mozgalom. Nagy színvonalbeli különbségek a fesztiválon nem voltak. Az itt szereplő együttesek országosan a legjobbak közé tartoz­nak, nem véletlenül választotta ki őket a válogató bizottság. Itt is a nyugat­szlovákiai kerület a legerősebb. A má­sik két kerületben egyelőre nagyon kevés iskolai irodalmi színpad működik. Gondoljuk, hogy néhány évig rend­szeresen fogunk találkozni az idei seregszemlén látott együttesekkel, hi­szen a fesztiválon látottakból, hallot­takból, reméljük, tanultak, tapasztal­tak. De vajon számíthatunk-e a jövő­ben újabb csoportokra? Azokra, ame­lyek az idén produkciójuk gyengébb színvonala miatt nem jutottak el a fesztiválra? Sajnos sok pedagógus A fesztiválon akadt bírálni való is. Nem volt a legszerencsésebb a sereg­szemle műsorának az összeállítása. Telt ház előtt játszottak majd minden alkalommal, de a néha túl hosszúra nyúló műsor elfárasztotta a gyermek­közönséget. Szervezési fogyatékosságok mutatkoztak az együtteseknek az étke­zési és szálláshelyre való szállítása terén is. Mi magunk is, mint rendezők, sokat tanultunk, tapasztaltunk. Reméljük, hogy az idén mutatkozott hibákat el­kerülve jövőre még jobban sikerül megszervezni a Dunamenti Tavaszt úgy, hogy ezúttal mind a három kerület arányosan képviseltesse magát a sereg­szemlén. MOLNÁR LÁSZLÓ- TANULSÁGOKKAL SEREGSZEMLE NÉHÁNY GONDOLAT A III. DUNAMETI TAVASZ KAPCSÁN Nagy érdeklődéssel vártuk, hogy a III. Dunamenti Tavasz, a bábjátszók, iskolai színjátszó csoportok és irodalmi színpadok országos seregszemléje a CSEMADOK KB főrendezésében, hogy zajlik majd le. Előre kell bocsájtanunk, hogy központi bizottságunknak ez volt az első gyermek-fesztiválja. Sikerült, elégedettek lehetünk. Természetesen adódtak problémák és megbírálni va­lók is, de egy közel 300 résztvevős fesztiválon ez előfordul. A seregszemle, úgy érezzük, teljesí­tette küldetését, bízunk benne, hogy jövőre még több együttest nézhet meg a válogató bizottság, a produkciók színvonala még magasabb lesz. Mi is a célunk? Elsősorban fórumot akarunk biztosítani az iskolai színjátszóknak lehetőséget adni, hogy az egyes cso­portok összemérhessék erejüket, tanul­janak, tapasztaljanak, s hogy felkeltsük minél több felnőtt érdeklődését az iskolai színjátszás, irodalmi színpadi mozgalom és a bábjátszás iránt. Az idei Dunamenti Tavaszon 9 báb­játszó együttes (Tardoskedd, Gúta, Dunaszerdahely, Komárom, Virt, Ekecs, Pozsonyeperjes, Tornaija, Kassa), 4 színjátszó csoport (Dióspatony, Kürt, Tornaváralja, Deáki) és 6 irodalmi színpad (Galánta, Alsópéter, Szécsén­­ke, Lég, lllésháza, Rimaszombat) sze­repelt, versengett. A bábosok műsorválasztása és mű­soraik előadása jó volt, a gyerekek élvezték a játékot, játszottak, játszva tanultak. Mind a 9 együttes, mondhat­juk úgy is, remekelt. Elgondolkoztató azonban, hogy a kilencből 7 a nyugat­szlovákiai kerületből jött Dunaszerda­­helyre, és miért csak a gyerekek köré­ben honosodott meg a bábjátszás? Felnőtt bábcsoportunk eddig még nincs. A CSEMADOK KB fórumot biz­tosít a csoportoknak, s a Népművelési Intézettel karöltve megtesz mindent a szakmai továbbképzés érdekében. Mi­vel azonban a bábcsoportok zöme ná­lunk főleg az iskolákban működik, fel­tétlenül szükséges a CSEMADOK és a pedagógusok közötti élénk kapcsolatok kialakítása. A színjátszókról is sok jót mondha­tunk. Az együttesek produkcióján már érződik a pedagógusok, rendezők jó munkája. Kiváló teljesítményt nyújtott a kürti általános iskola Haladás együt­tese, amely a Pál utcai fiúkat mutatta be. Juhász Mária, a rendező jól ismeri NYÁRI MŰVELŐDÉSI TÁBOR Az utóbbi években új formával, a művelődési táborral gyarapodott közművelődésünk. A művelődési klubok közös akciói, pl. a honismereti túrák (kerékpártúrák), művelődési táborok mind hozzájárulnak a klub-tagok fal­vak és városok lakossága kapcsolatai­nak fejlesztéséhez, jó alkalmul szolgál­va a találkozásokhoz. Tudvalevő, hogy a CSEMADOK mű­velődési klubok kialakuló közművelő­dési programunk legintenzívebb formái, s mint ilyenek nagy formáló hatással vannak. Fontos követelmény, hogy a klubok mindenképpen szórakoztató, szórakoztatva nevelő és nem pusztán ismeretterjesztő programot adjanak. Németh László szavaival: „A szórako­zás az önképzéstől, a művelődéstől talán abban különbözik leginkább, hogy több benne a kaland." Igen, szellemi kalandra hív a modern köz­­művelődés. Szolgáljuk ki a játékos ember, a homo ludens igényeit, mert játékosan sokszorosan többet fogad be az ember a kultúra értékeiből, mintha oktatni próbáljuk még a klubjában is. Ezen gondolatokból kiindulva szüle­tett meg az a határozat, hogy a CSE­MADOK KB által létrehozott Központi Művelődési Klubtanács megbízásából a komáromi (Komárno), a vágsellyei (Sala) CSEMADOK helyi szervezetek 1978. augusztus 11-től 20-ig megrende­zik Örsújfalun (Nová Stráž) a II. nyári művelődési tábort, továbbá, hogy a CSEMADOK bratislavai óvárosi szer­vezete József Attila Ifjúsági Klubja 330 km-es kerékpártúrát szervez, amely résztvevői 1978. augusztus 3-án indul­nak a gyülekező helyről, Gombaszög­ről és augusztus 11-én érkeznek meg Örsújfalura, a tábor megnyitására. A művelődési tábor műsora: előadá­sok, viták, irodalmi összeállítások, esténként tábortűz, népművészek fellé­pései, népi muzsika, táncház. Említésre méltó műsorok: augusztus 12-én az őrsújfalusi Vadrózsák tánc­­együttes köszöntője, megnyitó, emlék­nap a Sarló megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából (előadók: dr. Csan­­da Sándor, és dr. Turczel Lajos), dél­után a somorjai (Šamorín) üzenet Iro­dalmi Színpad örökség c. összeállítá­sának bemutatása. Augusztus 13-án (vasárnap) előadások a CSEMADOK művelődési klubok küldetését, felada­tait dr. György István ismerteti, dél­után Dél-Szlovákia népzenéje címen Ág Tibor tart előadást. Augusztus 14-én Madách-ankét (előadók: Duba Gyula, dr. Fonod Zoltán, Zalabai Zsigmond), majd dedikációval egybekötött könyv­árusítás, délután múzeumlátogatás Ko­máromban. Augusztus 15-én, délelőtt Dél-Szlovákia gazdasági fejlődéséről ad elő Mihály Géza és ürge András, este nyilvános kulturális műsor. Augusztus 16-án ismét előadások; a tárgykör: Dél-Szlovákia a szlovák irodalomban (előadók Ladislav Ballek, Jozef Dunajovec, Ivan Habaj, Rudolf Chmel, Karol Tomis), délután A klubok helye, szerepe a közművelődés rend­szerében címen hangzik el előadás és beszámoló az Új Tükör Klubok nyári táborozásáról (előadók: Presinszky La­jos, Bankházy Károly, Molnár László és Tóth Lajos). Az augusztus 17-i előadá­sok témája: Szocialista kultúra és nemzetiségi tudat (előadó dr. Rácz Olivér) és A Csallóköztől a Bodrog­közig (előadók: Koncsol László, Bereck József, Gál Sándor, Keszeli Ferenc, Tőzsér Árpád, Varga Imre és Zalabai Zsigmond), délután A küldetés és a Nyolcvan huszár című filmek megtekin­tése Dél-Komáromban. Augusztus 18-án Művelődéstörténetünk és művelődésünk időszerű kérdései a téma (előadók: dr. Mózsi Ferenc, dr. Révész Bertalan, Popély Gyula, Püspöki Nagy Péter és Szilvássy József), délután labdarúgó­mérkőzés: tábortagok - újságírók. Au­gusztus 19-én a csehszlovákiai magyar színjátszásról ad elő Kováts Miklós, Kmeczkó Mihály és Tóth László, a mű­soros délutánon Boráros Imre, Dráfi Mátyás, Holocsy István színművészek lépnek fel. Augusztus 20-án vasárnap táborzárás, kiértékelés. A nyári művelődési tábor helye el­érhető: Komáromból autóbusszal vagy vonattal (Örsújfalu Komáromtól 4 km­­re van). Elszállásolás az őrsújfalusi kempingben, sátrakban. Sátorról min­den résztvevő maga gondoskodik. Szál­lásköltség a kempingben egy éjszakára 5.— korona, étkezési lehetőség egyéni­leg a kemping éttermében. Aki szórakozva akar művelődni, ve­gyen részt nyári táborozásunkon. BANKHÁZY KAROLY 7

Next

/
Thumbnails
Contents