A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-27 / 22. szám
UDENKIÉ Vass Lajos Erkel-dijas zeneszerző és a Csehszlovákiai Magyar Tanitók Központi Énekkara cok, a Fények ragyogása és a Villő mellett, semmitől nem félő, járási, kerületi vetélkedőktől vissza nem riadó bátorsággal csendülnek fel Monteverdi, Beethoven, Haydn, Dvorák, Sasztakovics, Suchoň melódiái, hogy szívtől szívig vigyék a galántai Kodály Zoltánnapok szép üzenetét. Felnőttek és fiatalok seregszemléjére gyülekezünk össze Galántán. A hajdani mezítlábasok utódai sereglenek elénk, a lélektől lelkesültek, akik hittel vállalták és hittel teljesítik küldetésüket, hogy művészetük tükre legyen az életnek és a lüktető valóságnak, s hogy gyarapítói legyenek annak a szellemi gazdagságnak, amely a cselekvés és a felelősségtudat elkötelezettségéből jött létre. Az emberiség legősibb hangszerét, az emberi hangot szólaltatják meg, a legősibb közösségi alkotás, a társas éneklés művészetével lépnek az önnevelés és a közösséggé nevelés szolgálatába. Ök azok, akik tudják és tudatosítják, hogy hangszer az emberi hang és közlési eszköz az emberi hang. Fegyver az emberi hang és balzsam az emberi hang, s ez nemesíti a társas éneklést egy szilárd és megingathatatlan ideológia hordozójává és hirdetőjévé, olyanná, amely vezérszólamot képvisel a világot átfogó demokrácia egyre erősbödő kardalában, amely kisugározza a kinti világra a nézetek azonosságának győzedelmes harmóniáját és szerte sugározza minden világrészekre és minden népekre a szocialista humanitás, a vox humana eszményének diadalát. Alkotva megtartó erő az emberi hang művészete, amely a galántai Kodály Zoltán-napok seregszemléje során mindig új arcokból toborzódó és mégis mindig eggyé és azonossá ötvöződött, meghitt közösség példamutatásával igazolja, hogy a művészet társadalmi funkciója és feladata hitet tenni az együvé tartozás mellett és küzdeni a különállás és elszigetelődés ellen, a művészet társadalmi funkciója és feladata, hogy az eszmei erő és a tartalmi időszerűség összefogásával erősítse a rendet, a harmóniát, és arra nevelje a dolgozó embert, ami elválaszthatatlanul hozzátartozik szocialista lényéhez és a szocializmus lényegéhez: akarjon másképpen, szabadabban, színesebben, alkotóbban és boldogabban élni, mint azelőtt. Még nem tudjuk, kikhez kerülnek a díjak, kik lesznek a győztesek. De tudjuk: részt venni a galántai országos vetélkedőn önmagában is győzelmet, diadalt, szépséget, szívbéli, gyönyörűséges sikert jelent, üdvözlet a galántai Kodály Zoltán-napok összes résztvevőinek; vezényelje őket fellépéseiken példaképük, Kodály Zoltán halhatatlan karmesteri pálcája és örök érvényű, örök igazságé üzenete: A zene mindenkié! A művészet és a kultúra mindenkié. Ma már én sem bánom. Megérdemli a szövetkezet. Hiszen nélküle nem volna ilyen szép, rendezett ä falu. Nem volnának parkosított utcái, portalanított utai, bajlódhatnánk a szemételhordással, vontatott lenne az építkezés. Ha gépekre, szakemberekre van szükségünk, csak szólnunk kell. Mindig, mindenütt, mindenben segít. — Elég, elég a dicséretből, még elbízzuk magunkat - mondja mosolyogva Nemrég adták át ezt a korszerű élelmiszerboltot. Falán a tábla a lakosság összefogását bizonyítja Nagy László agrármérnök, a szövetkezet elnöke.- Pedig én is dicsérni foglak — mondja Sukola Imre agrármérnök, a szövetkezet zootechnikusa, aki egyébként a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke. — El kell még mondani, hogy a helyi szervezetnek van egy énekkara, s ennek fenntartását részben a szövetkezet vállalta. Színjátszóink is elégedettek. A legutóbbi bemutatóra 1000 koronáért rendelt jegyet a szövetkezet.- Ha már dicsérünk, ne hagyjuk ki a prievidzai Bányaépítő Vállalat itteni üzemét és az állami gazdaság üzemegységét sem - szól ismét Seneši elvtárs. - Az összefogás, a közös munka legszebb példája az új napközi otthon. Mindhárom vállalat derekasan kivette részét az építkezésből. S az eredmény — a korszerűen felszerelt, gyönyörű, tágas ebédlő, játszó és tanuló szobák- kielégítik a gyerekek minden igényét. Aranyoson azelőtt is pezsgő volt a kulturális élet. A művelődési otthont Már a szélső utcák is aszfaltozottak sem mostanában építették, elég nagyra szabták annak idején, mostanra mégis kinőtték. Átépítését, bővítését tervezik. Egymást érik a rendezvények, próbák, ünnepségek, fellépések, íróolvasó találkozók. A csallóközaranyosi, ekeli és cserháti szövetkezetek egyesülésével nem váltak a helyi tömegszervezetek mostohagyerekké. Az ekeli és az aranyosi énekkar együtt próbál. Hol itt, hol ott. A szövetkezet autóbusza hozza-viszi a tagokat. A két község sprotszervezetei szintén megkapják az autóbuszt, ha szükségük van rá. Bár pénzzel nem segíti ezeket a szövetkezet, de gyűjthetnek hulladékvasat a telepeken. Csak újságokra és folyóiratokra költ évente 25 ezer koronát a szövetkezet. Talán nem is lenne szabad ennyi minden jót elmondani egy szövetkezetről. De ha egyszer megérdemlik, miért ne. FISTER MAGDA (A szerző felvételei) Szerkesztőségünkbe az utóbbi időben több levél érkezett, melyben az olvasók bírálják, hogy egyes írásokban túlságosan sok az idegen szó, kifejezés. Szerkesztőségünk ezekkel a bírálatokkal egyetért, mert a mi véleményünk is az. hogy az írásokban közérthetőségre kell törekedni. Megállapítható az is, hogy napjainkban valóban egyre több idegen szóval találkozunk, mind beszédben, mind írásban. Sokszor olyankor is, amikor arról írunk, hogy beszéljünk szépen, közérthetően. Lassan szinte megszokottá válik ezek használata, és beletörődve hallgatjuk vagy olvassuk az idegen szavak áradatát, sokszor akkor is, ha nem is nagyon értjük őket. Elgondolkoztató, miért van ez így, hiszen az idegen szavak többségére van megfelelő magyar kifejezés. Például tudjuk, hogy az interferencia az kölcsönhatást, a kontinuitás folyamatosságot, az univerzális általánost, egyetemest, az opozíciós ellenzékit, az inspiráció ihletet, sugallatot, a korrekt szabatost, helyeset, pontosat jelent stb. Sokszor az ember arra a meggyőződésre jut, hogy az idegen szavak használata a műveltség fitogtatása akar lenni, használóik mintha valamilyen műveltségi többletet akarnának kifejezni. Persze ez valóságban még nem jelent műveltségtöbbletet. Es erre főleg akkor jövünk rá, amikor Lenin műveinek tanulmányozásánál egyszercsak meglepetéssel vesszük észre, hogy beszédeiben és írásaiban alig találkozunk idegen szóval (talán a Marxizmus és empiriokriticizmus című írása az egyetlen kivétel). Lenin a legnagyobb mértékben közérthetőségre törekedett. Következetesen kerülte a nem közérthető idegen szavakat és igen bonyolul kérdéseket olyan nyelven adott elő vagy írt meg, amely mindenki számára érthető és világos. Egyformán értette a magasabb műveltséggel rendelkező ember, az egyszerű munkás és a muzsik is. Pedig Lenin tudós, lángelme volt, de talán éppen ezért törekedett közérthetőségre. Lenin nagysága éppen ebben a közérthetőségben nyilvánult meg. Lenin ugyanis felismerte azt az egyszerű igazságot, hogy a beszédnek és írásnak csak akkor van értelme, ha annak hatása van a tömegekre, és ezt csak akkor érheti el, ha a tömegek azt meg is értik. Azt szoktuk mondani, hogy az eszme csak akkor válik anyagi erővé, ha a tömegek azt magukévá teszik. Nyilván Lenin tanításának közérthetősége is hozzájárult, hogy a leninizmus napjainkban anyagi erővé vált. Az a véleményünk, hogy ami Leninnél érvényes volt, az érvényes ma is. Hiszen a mi írásaink, előadásaink nemcsak a társadalom ún. műveltebb rétegeinek szólnak, de elsősorban a széles tömegeknek. Azt akarjuk, hogy azokat mindenki olvassa, hallgassa és meg is értse. Azt akarjuk, hogy segítse őket a mindennapi problémák megoldásában, vagy kellő szintű tanulságos szórakozást találjanak benne. Ideje lenne valóban elgondolkodni ezen, nehogy oda jussunk, hogy némely íráshoz idegen szavak szótárát kelljen csatolni, vagy néhány előadás szövegéhez külön magyarázó szöveget kelljen elmondani. HÉTVÉGI LEVÉL
