A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-27 / 22. szám
Ml ÚJSÁG A MODELLEZÖBOLTBAN? • A CSALLÓKÖZI ISKOLÁKBAN JÓL MŰKÖDNEK A BARKÁCSOLÓ SZAKKÖRÖK • TALÁN MAJD A MODELA • IGAZ-E, HOGY VALAKI SZÜLETETT „KÉTBALKEZES"? Vajon sejti-e a kedves olvasó, hogy már réges-régen, a fáraók is szerettek játszani?! Legalábbis gyerekkorukban . . . Úgy tűnik: a játék varázsa tulajdonképpen egyidős az emberiséggel. Állításomat azzal a több ezer éves lelettel tudom igazolni, amelyet Egyiptom homokja őrzött meg épségben az utókor számára, és amelyet évekkel ezelőtt Budapesten, a Nemzeti Múzeum történelmi gyermekjáték-kiállításán volt alkalmam megtekinteni. A muzeológusok és egyéb tudósok által összeállított kiállítási anyag tablói szerint mindenkor nagy gondot fordítottak a testet, szellemet fejlesztő, egészséges szenvedélyeket tápláló gyermekjátékokra. így például Platón azt vallotta, hogy az ifjakat főképpen a tudatos elfoglaltság, a játék őrzi meg a tunyaságtól és rendetlenkedéstől. Agesziolon spártai király pedig még többet tett a játék kedvéért: a mókázás hevében, gyermekeihez hasonlóan nádparipára pattant, s udvarnépének legnagyobb ámulatára csatakiáltásokat harsogva nyargalászott. . . Sok minden megváltozott, más lett az elmúlt évszázadok során; ám gyerekeink boldog arca, ha meg-megállnak a játéküzletek kirakatai előtt, azt bizonyítják, hogy a játék örömén mit sem csorbított a rohanó századok vihara. Igaz, a játékok anyaga, formája sokban változott, a lényege azonban a régi maradt. .. Agesziolon napjainkban nem nádparipán, hanem fémkantárral ékesített hintalovon nyargalna vagy még inkább pedálos kisautón robogna a tátott szájjal bámuló udvarnép csodálatára; játékekék, kis cséplőgépek helyett ma zseblámpaelemre működő földgyalukkal meg emelődarukkal játszanak a gyerekek és a sárkányeregetés ugyan divatos még, de a nyolc-tíz éves legénykék sokkol gyakrabban veszik» kezükbe a korszerű légi járművek apró utánzatait. És sokan vannak az olyan gyerekek, akik számára külön öröm, ha ezeket a modelleket sajátkezűleg szerelhetik, ragaszthatják össze, ha izgatottan várhatják a pillanatot, amikor a kis repülőgép, hajó, holdkomp vagy kisvasút elindul első, kalandos útjára . . . xxx Minden bizonnyal érdemes lenne egyszer megszámolni, hogy egy hét alatt hány tizenéves, vagy még fiatalabb vásárló lépi át a bratislavai, Hollé utcai modellezőbolt küszöbét. Sőt, szinte naponta előfordul, hogy a fiúk (mert a vásárlók zömét ebben a boltban természetesen ők alkotják) csoportokba verődve, türelmetlenül várják a reggeli vagy déli üzletnyitást. A várakozás perceit a kirakatok nézegetésével töltik, miközben arról beszélgetnek: milyen tapasztalataik vannak az itt vásárolt modellekkel; ki milyen tervrajz alapján épít hajót, autópályát, kisvasutat vagy éppenséggel rakétakilövő-állomást. És amikor végre megcsörren a kulcs a zárban, egy riadt madárraj gyorsaságával „röppennek" be a boltba ... Tartsunk velük! A polcokon a legkülönbözőbb ragasztók, ecsetek, hígítók, különféle gumi- és műanyagalátétek, szigetelők; kisebbnagyobb teljesítményű villanymotorok, relék, apró transzformátorok, mozdonyok, vagonok, jelzőlámpák, váltók; várják leendő gazdáikat. Ilyen gazdagmért olcsóbb faeszközök hiányoznak, máskor a villanyvasút-építők jönnek hiába, előfordul, hogy az autópálya-építők vagy a repülőgép-modellezők. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy talán kétszeres forgalmat is le tudnánk bonyolítani. Még szerencse, hogy a modellezők, barkácsolók többsége türelmes, megértő természetű, így többször is készséggel be-benéznek hozzánk, amíg megkapják a keresett árut. — Bizonyára így „törzsvendégeik” is vannak... — Természetesen! Sokan vannak, akiket már az arcukról és a kívánságaikról is ismerünk — mondja barátságosan a boltvezető. — És gyakori vendégeink az érdemes sportmesteri címmel büszkélkedő, neves repülőgép-, hajó- vagy rakétamodellezők. Többségük valamelyik pionírcsapat barkácsoló, modellező szakkörét vezeti, de nálunk is, vásárlás közben szívesen adnak tanácsot ifjú követőiknek. Jóleső érzés, hogy szinte sohasem felejtik el megjegyezni, hogy valamikor bizony ők is „csak" egy itt vásárolt, egészen egyszerű modellel kezdték, de mindmáig lázban tartja őket a modellezés semmivel sem pótolható szenvedélye ... A boltban hallottam azt a barkácsoló körökben bizonyára régen várt hírt, hogy MODELA néven létrejött Csehszlovákia első szakosított üzeme, ahol a jövőben a legtöbbet keresett barkácsoló és modellező kellékek egyre nagyobb választékát fogják gyártani. Valószínűleg az áruválaszték bővülése az iskolai barkácsoló, illetve modellező szakkörök eredményesebb tevékenységén is visszatükröződik majd, bár Jozef Kuril tapasztalatai szerint mind a bratislavai, mind a felső-csallóközi iskolák műszaki szakköreiben mór eddig is élénk tevékenység folyt. Sőt, a hivatalos megrendelésre történő hitelkereskedelmi rendelkezések miatt sok esetben nem tudják kielégíteni az érdeklődők igényeit, pedig az áru ^rt hever az üzlet raktárában . . . Nos, ehhez csupán annyit: valóban megfontolandó panasza ez a boltvezetőnek, hiszen nemcsak a riporter, de pedagógusok és pszichológusok egyöntetű véleménye is, hogy a modellezésnél nincs megfelelőbb játék, ami jobban megmozgatná a gyerekek fantáziáját, növelné ügyességüket. nak tűnő választék láttán inkább csak szokásból kérdezem meg Jozef Kuril boltvezetőtől: milyen a bolt ellátottsága, áruválasztéka, elégedettek-e az itt vásárló modellezők, barkácsolók? A boltvezető váratlan válasszal lep meg: — Jelentős árukészletünk van, sajnos, mégsem tudjuk kielégíteni .minden vásárlónk érdeklődését. — Miért? — Nem eléggé egyenletes és rugalmas az áruellátás. Egyszer a kezdő barkácsolók tudásához és zsebéhez — Pisti, nézd, kilométeróra az autópálya-játékhoz! — Ott pedig a Vosztok űrhajó elemei! És jelzőlámpa meg sorompó a villanyvasúthoz! Ilyen s ehhez hasonló lelkes kitörések tanúja voltam a modellezőboltban tett rövid látogatásom alatt. Az állandó sürgés-forgás láttán jutott eszembe: vajon tényleg létezik-e az a bizonyos hírhedt „kétbalkezes" gyerektípus? — Ilyesmi ellen is az idejekorán kezdett barkácsolás a legjobb orvosság — hallom a derűs választ. És különben is: kimondottan „kétbalkezesek" nincsenek. Ezt a legjobb forrásból, a boltvezetőtől tudom . . . MIKLÓSI PÉTER Kontár Gyula felvételei \m mm, a 4
